„- Na, mi a véleményed, jól néz ki?
- Remek munkát végeztél, András!
- És mikor költözünk be?
- Hát, az még odébb van, fiam.”

Ezzel a párbeszéddel kezdődött tizenöt éve, 1998. október 26-án az addig még csak brazil, argentin vagy venezuelai példákon látott, forradalmi tévés újítás, az első magyar naponta jelentkező szappanopera.

A leghosszabb ideje futó tévésorozatunk teljesítménye magyar mértékkel nem is igazán mérhető – összehasonlításképpen: a sokak által a Barátok közt elődjének tekintett Szomszédok tizenhárom éven keresztül volt látható, kétheti sugárzásának köszönhetően viszont csak 331 fejezetet élt meg. A „BK” már a 6662. részén is túl van, ami nemzetközi mezőnyben is számottevő – a leghosszabb ideje futó televíziós szappanopera Guinness-rekordját tartó angol Coronation Street ötvenhárom év alatt alig több mint 8200 epizóddal büszkélkedhet.

MTI / Kollányi Péter

A magyar sorozat alkotói a következetes shakespeare-i dramaturgia helyett az egyszerűbb, szenzációhajhászabb történetvezetést választották, ezzel még az egyre inkább online-központúvá váló kétezertízes években is másfél millió embert tudnak a képernyő elé szegezni. Ugyan öt éve még felülről súrolta a kétmilliót a sorozat nézettsége, a legfrissebb mérés alapján is 1 millió 430 ezren követték a Mátyás király téri eseményeket, és ezzel még mindig a legnézettebb napi programnak számít, és a heti listán is egyedül az X-Faktor előzi meg.

A legnézettebb sorozat, amit "senki nem néz"

A kezdetben kicsinyes családi bonyodalmakkal és hétköznapi történetekkel operáló szappanopera az utóbbi néhány évben egyre képtelenebb cselekményszálakat vezetett be – a mindent túlélő Berényi Miklós, a halála után szellemként kísértő Magdi anyus és az időközben innen-onnan előkerülő leszármazottak sztoriját már nehezen nyeli le a szellemi kikapcsolódás mellett némi intelligenciára is vágyó néző.

Talán ennek tudható be az a jelenség, hogy cikivé vált a műsor nézőjének vallani magunkat – ezért sok az olyan ember, aki büszkén állítja, hogy nem nézi a Barátok köztöt, mégis mindent tud Berényiék legfrissebb viszályairól.

Zsolt Péter médiaszociológus szerint a csökkenő realitás-faktor nem megy a sorozat minőségének rovására, hiszen az állandó nézők számára a cselekmény másodlagos a karakterekkel szemben – ha a karakterek egyszer bejáratódnak, ők maguk tartják fenn a sorozatot. A sikeres szappanopera legfőbb ismérve az, hogy megragadja az adott kort és annak generációját. Ezért nem működne ma a nyolcvanas években sikert sikerre halmozó Dallas, hiszen ma már nincs szüksége az embereknek a kapitalizmus eszméinek nyomatékos hirdetésére, és ezért nem működne a szocializmus idején verhetetlen A Szabó család című rádiójáték, vagy a rendszerváltás hangulatát megragadó Szomszédok sem.

MTI / Kollányi Péter

Minden országnak meg kell csinálnia a saját szappanopera-kultúráját” – mondta a hvg.hu kérdésére a szakember, aki szerint a kilencvenes-kétezres években töretlen népszerűséggel bíró latin-amerikai sorozatok ideje lecsengett, az emberek átálltak Barátok közt és a Jóban Rosszban által megtestesített magyar stílusra. A két sorozat nézettségének csökkenését a dokurealityk térhódításának tudja be Zsolt Péter. Az Éjjel-nappal Budapest sikerét (a BK után a második legnépszerűbb napi sorozat) annak köszönheti, hogy kevésbé művi, ezáltal életszerűbb eseményeket mutat be – ugyanakkor ez a még nem teljesen befogadott stílusbeli különbség az oka a sokkal megrendezettebb Barátok közt változatlan regnálásának is.

Jókor, jó helyen

A magyar szappanoperák kérdésével is foglalkozik tanulmányaiban Antalóczy Tímea szociológus, aki a Szomszédok helyett a Dallasban látja a Barátok közt elődjét, ugyanis az RTL Klub sorozata nem a kisemberek életét mutatja be, hanem a nagyvállalkozói rétegből meríti karaktereit, mivel azok életszínvonala távolabb áll az átlagemberétől, ezáltal érdekesebbé válik a néző számára. A csatorna ugyan az addigi trendektől eltérően ismeretlen színészekkel töltötte fel a sorozat színészgárdáját, de ez Antalóczy szerint 1998-ban már nem jelentett hátrányt, ugyanis addigra kiépültek a bulvármédia fórumai, melyek segítségével az embereknek lehetőségük volt megismerni és befogadni a mindennapjaikba hirtelen beépülő színészeket.

A valóság és a fikció keveredése egyre nagyobb trendként jelenik meg a televíziózásban, és bár ez a dokurealityk (Éjjel-nappal Budapest, A gyanú árnyékában, Családi titkok) esetében mutatkozik meg a legszembetűnőbben, már a korábbi szappanoperáknál is jelen volt. A Szomszédok színésze, Raksányi Gellért halálát például több médium "Meghalt Kutya úr" címmel hozta le, de a bulvárlapok is foglalkoztak már Berényi Miklós sorozatbeli betegségével – írja tanulmányában Antalóczy.

Tizenöt év alatt persze több alkalommal mutatkozhattak be új karakterek, és az eredeti színészek közül is többen gondolták úgy, hogy ideje továbblépni. Mára mindössze öten maradtak az 1998-as premier csapatából: Ábrahám Edit, Szőke Zoltán, Tihanyi-Tóth Csaba, Varga Izabella és Várkonyi András. A Szomszédokkal való állandó összehasonlítás a színészgárdának is köszönhető, több BK-színész karrierjében is fontos állomásként szerepelt a köztévé egykori sikersorozata.

A sztereotipizált karakterek és az életidegen cselekmények az internetes közösségeknek is remek táptalajt nyújtanak, a házilag újraszinkronizált jelenetektől kezdve a reklámparódiákig mindent bevetnek a Barátok közt kifigurázása érdekében –persze nem feltétlenül rosszindulatból. A sorozat szereplőinek nevével létrehozott Facebook-oldalak például kifejezetten ösztönzik azok rajongóit, hogy kövessék figyelemmel az aktuális epizódokat, különben a részek után kiírt humoros magyarázatok, hozzáfűzések nem nyernek értelmet.

A forgatókönyvírók különleges meglepetéssel készültek a jubileumra: a péntek esti részben visszaforgatják az időt, így újra megjelenik a cselekményből kiírt Kinga (Som-Balogh Edina), Géza (Németh Kristóf) és az elhunyt Magdi anyus (Fodor Zsóka) is.