Idén a „Láthatatlan történetek – láthatóvá tesszük őket” alcímmel fut a rendezvény a MOM Kulturális Központban, ahol négy blokkban (Válts nézőpontot!, Gondold újra!, Csináld másképp!, Tedd láthatóvá!) mesélik el saját történeteiket a magyar fiatalok.
Palasik Róbert – Mindenki filozófusRóbert jelenleg elsőéves hallgató az University College London közgazdaság szakán, de a filozófiával és a TEDx-szel való kapcsolata ennél messzebbre nyúlik vissza. Mint a Fazekas Mihály Gimnázium volt diákja, olyan környezetből érkezett, ahol a legkülönbözőbb tanulmányi versenyeken való indulás teljesen természetes dolognak számított. Mivel leginkább a társadalomtudományok iránt mutatott érdeklődést, versenyezni is ilyen irányban indult – történelem, angol és filozófia OKTV-ken szerepelt kiemelkedő eredménnyel.
Miután a selejtezőköröket letudta, társával együtt részt vehetett a 21. Nemzetközi Filozófia Diákolimpián, amelyet idén Dániában rendeztek, több mint 40 ország diákjainak részvételével. A diákolimpiáról végül egyedüli aranyérmesként tért haza, ennek köszönheti, hogy a TEDxYouth@Budapest szervezőcsapata is felfigyelt rá.
Saját történetét egyébként nem tartja kimondottan különlegesnek – előadásának célja épp ezért az, hogy bemutassa, a filozófia igenis része a mindennapi életünknek, és egy mindenki számára gyakorlati értékkel bíró tudományágról van szó. A konferencián elmesél majd egy átlagos hétköznapot egy filozófus szemszögéből, majd József Attila példáján mutatja be, hogy az egyén életét és gondolkodását hogyan befolyásolják az őt érő filozófiai hatások.
Kocsis Leila – Elvárható eredmény: csodaLeila négy évvel ezelőtt pályakezdő pedagógusként kereste azokat a plusz motivációs lehetőségeket, melyek segítségével olyan gyerekeket is rá tud venni a közös munkára, akik azelőtt – sérüléstípusukból fakadóan – egyáltalán nem, vagy csak alig voltak együttműködőek.
Mindig is érdekelte a kutyás terápia, és az aktivizálódás sem tartott sokáig. E-mailben kereste fel a Csodakutya Alapítványt, majd másnap már az önkéntesük is volt. Lassan harmadik éve erősíti a csapatot, immár saját, vizsgázott terápiás segítő kutyájával, Zsömivel.
Ma már a terápiák mellett házi tréningeket is tartanak azoknak a csoportvezető pedagógusoknak, akik a Csodakutyák segítségét veszik igénybe a sérült gyermekek mozgás- és beszédfejlesztéséhez – ez a módszertani segítségadás nagyon fontos, hiszen sokan korábban nem találkozhattak ezzel a technikával. Leila előadásában olyan apró csodákról mesél, amilyeneket a Csodakutyák csempésznek a sérült gyerekek és családjaik életébe.
Német G. Dániel – Fenntartható jelenElsőre talán nem egyértelmű, hogyan is lesz egy eredményes kajakosból környezetmérnök, majd fenntarthatósági tanácsadó. Dániel tizenkét évig kajakozott válogatottként, legtöbb idejét a római parton és a szentendrei Duna-ágon töltötte, ahol fokozatosan figyelt fel az őt körülvevő természeti értékekre. Szeretett volna a Dunán vele szemben úszó pet-palackok kukába juttatásán túl tenni valamit a környezetért, ezért választotta a környezetmérnöki, valamint a környezetgazdász képzéseket, amiket Budapesten és Sydney-ben is végzett.
A British Council klímanagyköveteként tizennyolc ország fiataljai előtt képviselte a hazai klímapolitikát, oktatást és zöld-business szektort, majd fenntarthatósági tanácsadóként kezdett dolgozni. Munkája során Magyarország, illetve a régió vállalatainak segítenek, hogy pénzügyileg is pozitív mérleggel tudják javítani környezeti és társadalmi hatásaikat – legyen szó anyag-, energia- vagy széndioxid-kibocsátás hatékonyságról.
Előadásának címe arra utal, hogy az aktuális társadalmi és gazdasági berendezkedés által okozott problémák - a közhiedelemmel ellentétben - nem a jövő, hanem a jelen kihívásai, amivel itt és most kell foglalkoznunk, ahelyett, hogy a jövő generációkra hárítanánk a felelősséget. Előadásában bemutatja a ususty nevű okostelefon-alkalmazást, amit az ilyen kütyük gyors elhasználódása és az ez által keletkezett "okos-szemét" problémája ihletett. Az applikáció segítségével pár gombnyomással elérhető, hogy a visszavonulásra ítélt készülékek a felhasználóktól ne a fiókba vagy a kukába, hanem újrahasznosításra kerüljenek.
Bodnár Réka – Jelen-lét a háttérbenA huszonkét éves lány fiatal kora ellenére már több mint három éve foglalkozik művészeti menedzsmenttel. Elsősorban zenei menedzserként gondol magára, de a művészeket, akikkel dolgozik, nem az alapján válogatja meg, hogy azok milyen alkotói tevékenységet folytatnak, hanem hogy személy szerint mennyire hisz a művészetükben - így három énekesnő (Palya Bea, Jónás Vera, Szirtes Edina Mókus) mellett Grecsó Krisztián író és Soós Kata képzőművész ügyeit is intézi.
2010 áprilisában, még érettségi előtt jött el életében a nagy fordulópont. Már régebbről ismerte Palya Beát, az énekesnő tavaszi turnéján besegített a koncertek lebonyolításában, például CD-ket árult az előadások után. Nem sokkal ezután jött a hír, hogy Bea menedzsere külföldre utazik egy időre. Ezzel egyidőben a művésznő hivatalos volt egy hazai díjátadóra, viszont ő épp Németországban koncertezett, ezért Rékát kérte meg, hogy vegye át a díjat a nevében. Innentől folyamatosan épült ki és erősödött az a bizalom, aminek eredményeként átvette a végül Amerikában ragadt ex-menedzser helyét és teendőit, és aminek köszönhetően több mint negyven koncertet bonyolított le az első fél év alatt, valamint élete első fesztiválhelyszínének megszervezését is sikerrel intézte.
A menedzser-lét rendkívüli alázatot igényel, el kell fogadni a láthatatlanságot, és azt, hogy sok esetben nem ő aratja le a babérokat. Réka szerint a legfontosabb az, hogy egy menedzser higgyen a művészeiben, és hogy meglegyen a kölcsönös tisztelet és biztonságérzet. Fontos része a munkának, hogy amellett, hogy a rengeteg beszélgetés során próbálják megtalálni az utat, ami a legönazonosabb az adott művész számára, a napi szinten jelentkező praktikus és gyakorlati ügyek intézésével olyan teher kerül le a művészek válláról, amivel felszabaduló idejükben többet tudnak a zenéléssel, írással, festéssel foglalkozni.
Magyarországon még kevesen ismerik el ismerik el igazán ezt a szakmát, nagyjából 20-25 ember lehet az országban, aki zenei menedzserként keresi a kenyerét. Réka egyik nagy álma, hogy amerikai és nyugat-európai példa alapján működő menedzseri irodája legyen, amely munkafolyamatok alapján oszlik szekciókra (koncertszervezés, marketing, koncertlebonyolítás, brandépítés), és felszámol az egyszemélyes, multifunkciós menedzser hagyományával.
