szerző:
Baróti Éva
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy kisstílű szélhámos kalandjai a maffiával. Csütörtöktől látható a mozikban a szinte minden fontos filmes versenyen már taroló és az Oscar több kategóriájában is az egyik legfőbb esélyesnek tartott David O. Russel-film, az Amerikai botrány.

Nem vállalunk túl nagy rizikót, ha jegyet veszünk egy olyan filmre, amely megnyerte a New York-i Filmkritikusok díját, begyűjtött három Golden Globe-díjat, és tíz Oscarra jelölték. És valóban: szerethető, ütős film az Amerikai botrány, olyan, amely nem csak egyszer használatos, felejtős, hanem ott marad, tovább dolgozik a néző fejében.

Mi történik, amikor egy kisszerű, de legalábbis kicsiben utazó csaló valahogy bekerül a nagyok játékába? A film főhőse egyszerűen csak meg akarja szedni magát. Mindezt persze mások kárára teszi, mert máshoz nemigen ért. Igaz, birtokol néhány tisztítószalont, van jó pár alkalmazottja, saját háza átörökölt gyerekkel, szőke feleséggel. Mindez azonban valahogy kevés neki, többre vágyik, mást akar mutatni, mint amije van.

Ez rögtön a film elején kiderül. Irving Rosenfeld (Christian Bale jól elcseszett, kicsit elhízott fazonnal hozza a negyvenes figurát) éppen kopasz üstökére ragaszt egy hajcsomót, amelyre még a hosszúra növesztett tincseket jól át is fésüli. Csak a vak nem látja, hogy mi a helyzet, de a fura az, hogy valahogy mégis hozza a menőt, pedig a hajügy is lelepleződik.

A helyszín is önmagáért beszél, hiszen egy luxusszálló lakosztályában zajlanak az események. Az események középpontjába csöppenünk, amikor a gondosan bekamerázott nappaliban a pénzzel teli diplomatatáskát kell éppen áttolni a mindig aktuális illetékes megvesztegetendő alanynak. Legyen az polgármester vagy képviselő.

Ebből a szituációból ugrunk kicsit vissza az időben egy medencés partiba, ahol a  pocakját villantó főhős megismeri azt a bizonyos másik nőt. A másik, a barna nő, nem szebb, nem csinosabb, még talán nem is fiatalabb nejénél, viszont kifinomultabb és ő is többre vágyik, mint amije van.

©

A 70-es évek végét írjuk. Nincs gazdasági válság, nincsenek se buta mobilok, se okostelefonok, nem ül-hülyül a fél világ a cybertérben, komputert is még csak a nagyon menők láttak. Irving úgy dönt, hogy belevág a nagy bizniszbe.  Embertől emberig járja be, szerzi alanyait, akik utolsó dollárjaikat (na jó, ezer dollárjaikat – mert ugye azért ott más a lépték) adják át neki, csak hogy a beígért nem létező londoni banknál kölcsönt szerezzen számukra. Ezt a bulit pörgeti fel a társa, aki álnéven, Lady Edithként nyűgözi le a hitelre vágyó balekokat.

Az élet úgy hozza, hogy a párosnak kicsiből nagyobbra kell váltania. Itt lép a képbe az FBI-os nyomozó, Richie DiMasot, aki szintén élete nagy dobásaként éli meg a lehetőséget, melyben már-már új helyet találva magának szinte lubickol. De a nagy biznisz nem mindenkinek való, és gyomor is kell hozzá. Irving és a lebuktatandó, amúgy jó szándékú polgármester, Carmine Polito között igazi barátság szövődik. Ebből is látszik, hogy ez másik világ. Messze járunk még  a XXI. századtól, a mindenen átgázoló gengszterizmustól, a csak nyereséget, hasznot néző világrendszertől. 

©

 A cselekmény fordulatos, izgalmas, mégis jól követhető. Az alkotók, ha nem is a 70-es évek filmes világát, de a mainál jóval nyugodtabb, lassabban pergő eseménysort, képi világot hoznak.

A kiválóan megírt forgatókönyv egyébként valós történetet dolgoz fel, valós személyekkel, valós összefonódásokat mutat be az olasz maffiától a polgármesterig, az FBI-os nyomozóktól a szenátusi képviselőkig. Igaz, ez utóbbiak többségét csak emlegetik a filmben. 

A film cselekményének idejében még nincs is gazdasági válság, de van már olajkérdés. Már jönnek Európa és Amerika felé az arab sejkek, már mindenki máshol keresi a befektetendő tőkét, már ott sejlik a nagyarányú munkanélküliség réme. Nem is beszélve a kenőpénzekről, melyek itt is, ott is, amott is működtetik a világ nem fehér gazdaságát. Na, ezért mai ez az igazán emberbarát gengsztersztori.

Kicsit retro, kicsit múltat idéző és nem kicsit a mai kelet-közép Európának, nekünk is szól az Amerikai botrány. Szerethető film, nagy sikerre számíthat a hazai mozikban.

Amerikai botrány
írta-rendezte: David O. Russell
főbb szerepekben: Christian Bale, Bradley Cooper, Amy Adams, Jeremy Renner, Jennifer Lawrence
bemutató: 2014. január 23.

 hvg.hu értékelés: 9/10

 

 

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Alaptörvény-ellenes a nemváltoztatás ellehetetlenítése a Miskolci Törvényszék szerint

Alaptörvény-ellenes a nemváltoztatás ellehetetlenítése a Miskolci Törvényszék szerint

A balkáni magyar befolyásszerzésről érdeklődik az EP

A balkáni magyar befolyásszerzésről érdeklődik az EP

Schiffer András: Magánállam közpénzből

Schiffer András: Magánállam közpénzből