„Szoktam mondani a gyerekeimnek, hogy pechetek van, hogy a filmes mesterséget csinálom. Mindegyik filmes lett a családi befolyásra: a legidősebb operatőr, a legkisebb vágó, a nagyfiam tévés, a lányom aki marha jó keramikus, filmekben lett ruhatervező. Szóval mondom nekik, ha rendes szakmám lenne, vagyis ügyvédként dolgoznék, ami az első végzettségem, akkor nem lógna ki a seggünk a nadrágból. Mire a legkisebbik azt mondta, Papa, neked akkor is kilógna a segged a nadrágból.”

(Index.hu, 2011.09.27.)

„ A bőröm alatt is magyar vagyok, és ezt nem tudom soha levetkőzni. Amikor Olaszországban éltem, egyik este a milánói lakásom ablakában könyököltem, figyeltem a teret. Fiatal srácok buliztak lenn, és elkezdtek énekelni egy Garibaldi-dalt, amit én is ismertem, úgyhogy énekeltem teli torokból. Az olasz barátnőm meg rémülten nézett rám, és megkérdezte, hogy mi a fenét művelek, mire mondtam neki, hogy Garibaldi nagy szabadsághős nálunk, szeretjük az indulóit. Erre a barátnőm azt mondta, hogy ők is, kivéve ezt az egyet, mert ez az olasz fasiszták dala. Az ilyen apróságok miatt nehéz kultúrát váltani.”

(Népszabadság, 2011, július 29.)

Arra a kérdésre, hogy értik-e a filmjeit külföldön: „Nem értették. De őszintén szólva, ez annyira nem is számít. Már nem érdekel különösebben, mit írnak a filmjeimről a kritikusok. Sokan mondják, hogy a vén marha, minek csinál még filmet… Sőt nemcsak mondják, le is írják. Ennyi.”

(MTI, 2011.02.01)

"Igazság szerint mindenki ugyanúgy végzi – ebben legalább demokratikus az élet.”

Pataky Zsolt

Az Oda az igazság című filmről: „A mai világról is szól, mert az is ilyen. Arról szól, hogy mindenki király akar lenni, hisz akiben van valami spiritusz, az tudja, hogy be kell mutassa: ő valaki. Ez sok mindennel járhat. Anyagi haszonnal, névvel, vörös szőnyeggel. Akik nem ilyenek, azok kisemberek, szegények, nem elég műveltek, millió bajuk van. A világ arról is szólhatna, hogy velük kell törődni. De nem úgy, hogy az atyád vagyok, és elintézek neked ezt meg azt. Kádár is ezt csinálta, de ő nem volt pimasz, mint Ceausescu, ő inkább szerénykedve volt diktátor. De a világ mindig erről szólt.”

(Metropol, 2010.02.02.)

Betegsége után: „Mit mondjak? Köszönöm, már megvagyok. Igazság szerint mindenki ugyanúgy végzi – ebben legalább demokratikus az élet.”

(Blikk, 2010.01.28.)

"A názáreti történet 2000 éves. Lett belőle valami? Nem nagyon. Erős szervezetek épültek a nevében, de nem igazán jött be az eredeti ideológia. Mi mellé álljak oda? Én már annyi mellé odaálltam, de mind becsődölt."

(FN.hu, 2010.01.19.)

Az Index kérdésére, hogy kijött-e Aczél Györggyel: „Huhú! Hát kicsim, te a nyolcvanas években születtél, mi a faszt érdekel ez téged? Ti nem tudjátok elképzelni milyen borzalmas világ volt az, de nektek sincs jó dolgotok, nektek másképpen vannak a szorítások. Sosincs jó dolga az embernek. Az azért volt nehéz, mert ezek azt hitték magukról, hogy ők szarták az egyenlítőt, és mindent meghatároztak, a teljes életedet.”

(Index, 2006.10.04.)

 „Isteni képességek? Ebben én nem hiszek; vallva ugyanazt, amit a Heller Ági vall: hogy arról a kérdésről, van-e valaki fölöttünk – mondjuk a Teremtő vagy az Örökkévaló – nem érdemes vitát nyitni, mert bizonyítani nem lehet, csak hinni. Én speciel nem hiszek; kicsit bánom is, hogy nem vagyok istenhívő, mert az olyan megnyugtató lehet... A szkeptikusok azt szokták mondani: ha a világot tényleg teremtette valaki, akkor az rettentő rosszindulatú lehet.”

(Internet Kalauz, 1999 április)

Nem tudok beavatkozni a világ menetébe. Amikor az én gyerekkoromban is az öregek féltettek volna minket, ők sem tudtak beleavatkozni. A világ olyan, amilyen. Megy előre. Hogy milyen lesz, megjósolni nem lehet, s az ember hiába sír, hiába mond akármit, úgyse az lesz, amit ő akar. Mindig azt szoktam erre mondani: tessenek szíves lenni beleolvasni a Szentírásba, az Ó- és Újszövetségbe is. Marha jó sztorik vannak benne... Tessenek elolvasni mondjuk az Illés, próféta történetét, akkor meg lehet érteni, milyen az emberiség.

(Hajdú-Bihari Napló, 1999.06.19.)