A nemzet színésze címet viselő tíz művész döntött arról, hogy a szeptember 12-én elhunyt Sztankay István és a szeptember 13-án elhunyt Avar István helyére Cserhalmi György és Bitskey Tibor kerül a testületbe.
Sztankay István és Avar István halála után két hely is betöltésre várt a Nemzet Színészei tizenkét fős csapatában.
A Nemzeti Színház kommunikációs osztálya hétfőn délután közölte: Cserhalmi Györgyöt és Bitskey Tibort választották a nemzet színészének.
A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a nemzet színésze címet viselő tíz művész döntött arról, hogy a szeptember 12-én elhunyt Sztankay István és a szeptember 13-án elhunyt Avar István helyére Cserhalmi György és Bitskey Tibor kerül a testületbe.
A nemzet színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A cím halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban.
Nemrég megkérdeztük olvasóinkat, hogy kit látnának legszívesebben a testületben, a szavazáson Cserhalmi György és Kern Abdrás végzett az élen.
Cserhalmi György 1948. február 17-én született, Cserhalmi Gyula és Varga Magda operaénekesnő gyermekeként pedig már fiatalkorában megismerkedhetett a művészetekkel. 1971-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd hat évet töltött két vidéki színházban, a debreceni Csokonaiban és a veszprémi Petőfiben. 1977-ben tért vissza Budapestre, először a Nemzeti Színház, majd az újjáalakult Katona József Színház társulatában tevékenykedett. A kilencvenes években művészeti vezetőként is kipróbálhatta magát a Latabár Teátrumban, majd négy-négy évadon keresztül erősítette az Új Színházat és a Radnóti Színházat. 2004 óta szabadúszó, színpadi szerepei mellett rendezőként is bemutatkozott már.
Színházi pályája mellett komoly filmes karrierjéről is ismert, amely során több mint száz filmet forgatott és Makk Károlytól Szabó Istvánig a legnagyobb rendezőkkel dolgozott együtt. Egyik első kiemelkedő szerepe az 1979-es Magyar rapszódia című Jancsó-filmben volt, amit Arany Pálmára is jelöltek a cannesi fesztiválon, majd 1981-ben játszott Szabó István Mephistójában is, ami elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Ő volt a főszereplője a mára kultikussá vált Dögkeselyű című 1982-es filmnek is. Kétszer kapta meg a Magyar Filmszemle legjobb színészének járó díjat, először az 1987-es Hajnali háztetőkért, majd 2005-ben, A fény ösvényeiért.
Eddigi utolsó filmszerepe a 2012-es Drága besúgott barátaim című filmben volt, amely egyben rendezőként dolgozó lánya, Cserhalmi Sára első nagyjátékfilmje. A Balázs Béla-díjat 1982-ben, a Kossuth-díjat pedig 1990-ben érdemelte ki, 2003-ban pedig Törőcsik Mari után második magyarként vehette át az Európai Unió Filméletmű díját.
Bitskey Tibor 1929. szeptember 20-án született, és nagybátja, a zeneszerző-karmester Altziebler Pál révén ismerkedett meg a művészet világával, az általa vezetett társulat tagjaként. 1953-ban végezte el a Színművészeti Akadémiát, de már az iskolai évek alatt szerződtette ösztöndíjjal a Magyar Néphadsereg Színháza, a Vígszínház elődje. 1959 és 1964 között a Nemzeti Színházban játszott, majd újabb tíz évadra visszatért a Vígszínházba, mielőtt 1974-ben a Thália Színház társulatához szegődött, amelynek egészen 1996-ig tagja volt.
A nagyvászonról főleg a Várkonyi Zoltán-féle regényadaptációkból lehet ismerős - mind a négy, 1964 és 1968 között megjelent nagyszabású filmben szerepett kapott, így láthattuk az Egy magyar nábobban, a Kárpáthy Zoltánban és az Egri csillagokban is, a legnagyobb szerepe azonban A kőszívű ember fiaiban volt, itt Baradlay Ödön karakterét alakította. Később szerepelt még Makk Károly Szerelem című filmjében, és a kétes megítélésű, 1996-os Honfoglalásban is, a fiatalabbak pedig a Dargay-féle Vuk rajzfilm mesélőjeként ismerhetik hangját.
Kétszer jutalmazták Jászai Mari-díjjal (1959, 1963), és a 2000-ben megkapott Kossuth-díja mellé 2013-ban átvehette A Magyar Érdemrend középkeresztjét is.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
