„Minket Liszt Ferenc alapított, a múltunkban szerepel Bartók, Kodály és Ligeti. Kell ennél több? Kell! A múlt mellett az innováció is fontos, így ennek kettőssége jellemzi a megújulásunkat„ – ezekkel a szavakkal vezette fel a sajtótájékoztatót egy éve Batta András akkori rektor, amikor a Zeneakadémia új arculatát, azaz új logót tartalmazó névjegyeket, irodai termékeket, kiadványokat, plakátokat és hirdetéseket tartalmazó termék-együttest mutatta be az újságíróknak. Szabó Stein Imre kommunikációs igazgató akkor nemzetközi brandről szóló víziót vázolt olyannyira lelkesülten, hogy az egyik internetes portáltól megkapta a „mágikus expresszionista” titulust. „Magyarországon nehéz ma nagyot állítani, hogy ne váljon röhejessé az ember” – kommentálta lakonikusan.

Az intézmény mindenesetre valóban új korszakba lépett. Miután a zeneművészeti egyetemi oktatás a 2011-ben megnyílt Ligeti Györgyről elnevezett Wesselényi utcai épületbe költözött, a teljes műemléki rekonstrukción átesett, tavaly októberben ismét megnyílt Zeneakadémia Liszt Ferenc téri szecessziós központi épülete immár egy éve koncertközpontként is működik. A nemzetközi zenei életben végbement hatalmas változások közepette kellett újrapozícionálni a duális intézményt - magyarázza Szabó Stein Imre.

Az intézményi megújulással új helyzet állt elő: míg korábban rendkívüli akusztikai adottságaival a legnagyobb művészeket vonzó befogadó helyként működött a nagy hangversenyterem, az átépítés miatt több éves kihagyás után, koncertközpontként immár saját arculattal, önálló szervező stábbal versenyez a hazai és a nemzetközi komolyzenei piacon.

Ennek részeként tavaly fél éve volt arra a Szabó Stein által vezetett hét fős csapatnak, hogy levezényelje az immár a Zeneakadémiának nevezett, kettős funkciójú intézmény arculattervezését, mi több az új identitás megfogalmazását. A meghívásos kreatív tender résztvevői az általuk összeállított, részletesen kidolgozott arculati követelményeket tartalmazó, több száz oldalas projektleírást kaptak sorvezetőként, azt a víziót,  „amelyben az egyetem szellemtörténeti hátterétől kiindulva kódolva volt, hogy mit szeretnénk látni, sokkal markánsabban, mint általában szokott egy ilyen esetben.”

A nyertes ügynökség mindehhez „a vizuális intelligenciát tette hozzá”: a Gács Róbert kreatív igazgató, Farkas Anna grafikusművész és Cuba Gergő tervezőgrafikus által alkotott Allison Advertising a szecessziós épület gazdagon díszített belső teréből, a nagyterem mennyezeti babérjának motívumából font körkoszorú közepébe helyezett lantból, valamint a Zeneakadémia szó szögletes, kemény, az avantgárdot idéző betűtípusból írott együtteséből alkottak logót.

A teljes arculat mellett a kommunkációs csapat gondozásában készült el a teljes kiadványportfolió, amelyben minden hangverseny közönsége figyelemfelkeltő ismertetőt és cikkeket talál a zeneművekről és az előadókról. Szabó Stein szerint nagy a tét: mennyire képes az új arculat segítségével azt kommunikálni az intézmény, hogy a koncertközpontban állandóan változó, izgalmas élet zajlik, amellyel a húszas, harmincas éveikben járó fiatalokat is be lehet vonni a közönség soraiba – és nem utolsó sorban bevonni az intézményt a kulturális turizmus nemzetközi vérkeringésébe.

Ehhez valóban nemzetközi brandre van szükség, ezért nevezte be a Zeneakadémia arculatát a Red Dot díjra a kommunikációs igazgató, melynek során a 24 tagú nemzetközi zsűri mintegy hétezer pályázó közül választotta ki a kitüntetésre. Budapest egyébként fogékony az ilyen újításra: az utcaképet is meghatározó, offenzív intézményi kommunikációra látott már példát a főváros közönsége, az elmúlt években többek között a Vígszínház és az Operaház is 21. századi arculattal és üzenetekkel hívta fel magára a figyelmet.

Tény, hogy az utóbbi években drámai változások mentek végbe a koncertvilágban. Lényegében bedőlt a hanghordozó ipar, ennek következtében ma már egy művész azért készít CD-t, hogy a koncertjeit promotálja, mert mindenki a koncertekből él. Simon Reinink, az amszterdami Concertgebouw vezérigazgatója a Zeneakadémia Koncertmagazin számára adott interjúban beszélt arról, hogy immár a koncertek finanszírozzák a zenei világot. A kommunikáción múlik alapvetően, hogy fél házzal mennek-e a koncertek, vagy sikerül megtölteni a hangversenytermeket.

A Zeneakadémia jelenleg átlagosan 80-85 százalékos telítettséggel ad évente 450 nagy és további mintegy 600 egyetemi koncertet, miközben 650 millió forintból gazdálkodik, amely jóval kevesebb, mint a fele-harmada a Müpáénak, és töredéke az Opera költségvetésének.

„Egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős” kormánybiztosként működött Batta András, a Zeneakadémia korábbi rektora 2013. májustól 2014 május végéig, akinek feladata többek között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemhez kapcsolódó kulturális, művészeti és hangversenyközpont intézményének létrehozása volt. A források elosztásának hatékonyságát célzó, a legjelentősebb hazai zenei intézmények fölött létrehozandó nagy ernyőszervezetről szóló elképzelését – amelynek kidolgozása lett volna legfőbb kormánybiztosi feladata – az Operaház és a MÜPA vezetésének ellenállása miatt redukálnia kellett. Az ellenálló intézményeket kényszerből kihagyva egy lényegétől megfosztott, finomított változatot sikerült csak megvalósítani.

A design Oscar-díja

A kiemelkedő dizájn védjegyének számító „piros pont” nemzetközi díjat először 1954-ben az Észak-Rajna-Vesztfáliai Design Központ adta ki, amely azóta az egyik legfontosabb belépőnek számít az üzleti világ legjobbjai közé. A világ legnagyobb dizájn versenyén három fő kategóriában – formatervezés, kommunikációs dizájn és termék dizájn koncepció – több ezer pályázó közül válogat az évente megújuló összetételű, a legnevesebb szakemberekből álló nemzetközi zsűri. Tavaly 73 „Legjobb a legjobbak között” díjat osztottak ki az összes kategóriában. Kommunikációs dizájn díjat 1993 óta adják ki. A Zeneakadémia az első zenei intézmény a világon, amely arculatával elnyerte a kitüntetést. Eddig két másik hazai intézmény kapta meg ugyanezt a díjat kommunikációs kategóriában:  2011-ben az Izraeli Kulturális Intézet, 2012-ben pedig a Kassák Múzeum lett Red Dot díjas. A magyarok más kategóriában is sikeresen szerepelnek a dizájn nemzetközi élvonalában. Idén tavasszal a formatervezői és termékdíj orvosi eszköz kategóriában a Nasiboo gyermekbarát orrszívóval a Co&Co tervezőcsoport nyerte el a nemzetközi elismerést, ők 2012-ben az Inhalo nevű sóinhaláló termékükért már részesültek a kitüntetésben. Nemrég Szingapurban vehette át ugyanezen kategória mozgás szekciójának díját Policsányi István formatervező a 80 személyes balatoni utasszállító hajótípus tervéért. Kommunikációs dizájn kategóriában nyert idén augusztusban Borzák Márton tervezőgrafikus, akit Borzák Tibor (a tervező édesapja) P. S. – Titkok a barguzini csontváz körül című könyvéért díjaztak. A nyertes - a Zeneakadémia arculatát tervező csapattal együtt - október 24-én a berlini Konzerthausban veheti át a díjat azon a nemzetközi gálán, ahol az összes kategóriában összesen 569 díjazott örülhet a sikernek – őket 7096 pályázó közül választotta ki a 24 tagú zsűri.