Sághy Erna
Sághy Erna
Tetszett a cikk?

A világ nagy koncertközpontjai között zajló versenyben jó nyitánnyal pozicionálta magát Budapest legpatinásabb zenei intézménye. Október 24-én Berlinben veheti át a Red Dot díjat a Zeneakadémia arculatát tervező csapat.

„Minket Liszt Ferenc alapított, a múltunkban szerepel Bartók, Kodály és Ligeti. Kell ennél több? Kell! A múlt mellett az innováció is fontos, így ennek kettőssége jellemzi a megújulásunkat„ – ezekkel a szavakkal vezette fel a sajtótájékoztatót egy éve Batta András akkori rektor, amikor a Zeneakadémia új arculatát, azaz új logót tartalmazó névjegyeket, irodai termékeket, kiadványokat, plakátokat és hirdetéseket tartalmazó termék-együttest mutatta be az újságíróknak. Szabó Stein Imre kommunikációs igazgató akkor nemzetközi brandről szóló víziót vázolt olyannyira lelkesülten, hogy az egyik internetes portáltól megkapta a „mágikus expresszionista” titulust. „Magyarországon nehéz ma nagyot állítani, hogy ne váljon röhejessé az ember” – kommentálta lakonikusan.

Az intézmény mindenesetre valóban új korszakba lépett. Miután a zeneművészeti egyetemi oktatás a 2011-ben megnyílt Ligeti Györgyről elnevezett Wesselényi utcai épületbe költözött, a teljes műemléki rekonstrukción átesett, tavaly októberben ismét megnyílt Zeneakadémia Liszt Ferenc téri szecessziós központi épülete immár egy éve koncertközpontként is működik. A nemzetközi zenei életben végbement hatalmas változások közepette kellett újrapozícionálni a duális intézményt - magyarázza Szabó Stein Imre.

©

Az intézményi megújulással új helyzet állt elő: míg korábban rendkívüli akusztikai adottságaival a legnagyobb művészeket vonzó befogadó helyként működött a nagy hangversenyterem, az átépítés miatt több éves kihagyás után, koncertközpontként immár saját arculattal, önálló szervező stábbal versenyez a hazai és a nemzetközi komolyzenei piacon.

©
Ennek részeként tavaly fél éve volt arra a Szabó Stein által vezetett hét fős csapatnak, hogy levezényelje az immár a Zeneakadémiának nevezett, kettős funkciójú intézmény arculattervezését, mi több az új identitás megfogalmazását. A meghívásos kreatív tender résztvevői az általuk összeállított, részletesen kidolgozott arculati követelményeket tartalmazó, több száz oldalas projektleírást kaptak sorvezetőként, azt a víziót,  „amelyben az egyetem szellemtörténeti hátterétől kiindulva kódolva volt, hogy mit szeretnénk látni, sokkal markánsabban, mint általában szokott egy ilyen esetben.”

A nyertes ügynökség mindehhez „a vizuális intelligenciát tette hozzá”: a Gács Róbert kreatív igazgató, Farkas Anna grafikusművész és Cuba Gergő tervezőgrafikus által alkotott Allison Advertising a szecessziós épület gazdagon díszített belső teréből, a nagyterem mennyezeti babérjának motívumából font körkoszorú közepébe helyezett lantból, valamint a Zeneakadémia szó szögletes, kemény, az avantgárdot idéző betűtípusból írott együtteséből alkottak logót.

A teljes arculat mellett a kommunkációs csapat gondozásában készült el a teljes kiadványportfolió, amelyben minden hangverseny közönsége figyelemfelkeltő ismertetőt és cikkeket talál a zeneművekről és az előadókról. Szabó Stein szerint nagy a tét: mennyire képes az új arculat segítségével azt kommunikálni az intézmény, hogy a koncertközpontban állandóan változó, izgalmas élet zajlik, amellyel a húszas, harmincas éveikben járó fiatalokat is be lehet vonni a közönség soraiba – és nem utolsó sorban bevonni az intézményt a kulturális turizmus nemzetközi vérkeringésébe.

Ehhez valóban nemzetközi brandre van szükség, ezért nevezte be a Zeneakadémia arculatát a Red Dot díjra a kommunikációs igazgató, melynek során a 24 tagú nemzetközi zsűri mintegy hétezer pályázó közül választotta ki a kitüntetésre. Budapest egyébként fogékony az ilyen újításra: az utcaképet is meghatározó, offenzív intézményi kommunikációra látott már példát a főváros közönsége, az elmúlt években többek között a Vígszínház és az Operaház is 21. századi arculattal és üzenetekkel hívta fel magára a figyelmet.

©

Tény, hogy az utóbbi években drámai változások mentek végbe a koncertvilágban. Lényegében bedőlt a hanghordozó ipar, ennek következtében ma már egy művész azért készít CD-t, hogy a koncertjeit promotálja, mert mindenki a koncertekből él. Simon Reinink, az amszterdami Concertgebouw vezérigazgatója a Zeneakadémia Koncertmagazin számára adott interjúban beszélt arról, hogy immár a koncertek finanszírozzák a zenei világot. A kommunikáción múlik alapvetően, hogy fél házzal mennek-e a koncertek, vagy sikerül megtölteni a hangversenytermeket.

A Zeneakadémia jelenleg átlagosan 80-85 százalékos telítettséggel ad évente 450 nagy és további mintegy 600 egyetemi koncertet, miközben 650 millió forintból gazdálkodik, amely jóval kevesebb, mint a fele-harmada a Müpáénak, és töredéke az Opera költségvetésének.

„Egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős” kormánybiztosként működött Batta András, a Zeneakadémia korábbi rektora 2013. májustól 2014 május végéig, akinek feladata többek között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemhez kapcsolódó kulturális, művészeti és hangversenyközpont intézményének létrehozása volt. A források elosztásának hatékonyságát célzó, a legjelentősebb hazai zenei intézmények fölött létrehozandó nagy ernyőszervezetről szóló elképzelését – amelynek kidolgozása lett volna legfőbb kormánybiztosi feladata – az Operaház és a MÜPA vezetésének ellenállása miatt redukálnia kellett. Az ellenálló intézményeket kényszerből kihagyva egy lényegétől megfosztott, finomított változatot sikerült csak megvalósítani.

A design Oscar-díja
A kiemelkedő dizájn védjegyének számító „piros pont” nemzetközi díjat először 1954-ben az Észak-Rajna-Vesztfáliai Design Központ adta ki, amely azóta az egyik legfontosabb belépőnek számít az üzleti világ legjobbjai közé. A világ legnagyobb dizájn versenyén három fő kategóriában – formatervezés, kommunikációs dizájn és termék dizájn koncepció – több ezer pályázó közül válogat az évente megújuló összetételű, a legnevesebb szakemberekből álló nemzetközi zsűri. Tavaly 73 „Legjobb a legjobbak között” díjat osztottak ki az összes kategóriában. Kommunikációs dizájn díjat 1993 óta adják ki. A Zeneakadémia az első zenei intézmény a világon, amely arculatával elnyerte a kitüntetést. Eddig két másik hazai intézmény kapta meg ugyanezt a díjat kommunikációs kategóriában:  2011-ben az Izraeli Kulturális Intézet, 2012-ben pedig a Kassák Múzeum lett Red Dot díjas.

A magyarok más kategóriában is sikeresen szerepelnek a dizájn nemzetközi élvonalában. Idén tavasszal a formatervezői és termékdíj orvosi eszköz kategóriában a Nasiboo gyermekbarát orrszívóval a Co&Co tervezőcsoport nyerte el a nemzetközi elismerést, ők 2012-ben az Inhalo nevű sóinhaláló termékükért már részesültek a kitüntetésben. Nemrég Szingapurban vehette át ugyanezen kategória mozgás szekciójának díját Policsányi István formatervező a 80 személyes balatoni utasszállító hajótípus tervéért.

Kommunikációs dizájn kategóriában nyert idén augusztusban Borzák Márton tervezőgrafikus, akit Borzák Tibor (a tervező édesapja) P. S. – Titkok a barguzini csontváz körül című könyvéért díjaztak.

A nyertes - a Zeneakadémia arculatát tervező csapattal együtt - október 24-én a berlini Konzerthausban veheti át a díjat azon a nemzetközi gálán, ahol az összes kategóriában összesen 569 díjazott örülhet a sikernek – őket 7096 pályázó közül választotta ki a 24 tagú zsűri.

 

 

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Itt állnak ma a koronavírus-szűrőbuszok

Itt állnak ma a koronavírus-szűrőbuszok

Kiégett egy ház Újpesten, egy ember meghalt

Kiégett egy ház Újpesten, egy ember meghalt

Kiirtottuk a nagyobb állatokat – így fejlődhetett ki az emberi agy

Kiirtottuk a nagyobb állatokat – így fejlődhetett ki az emberi agy