Évek óta várjuk már ezeket a magyar filmeket
Gárdos Péter holokauszt utáni szerelmes filmjére a 2010-es könyv sikerei óta várunk, de az elmúlt egy-két évben több olyan filmet is forgattak, ami 2015-ben végre mozikba kerül. Goda Krisztina "Gárda-filmje" mellett jön a 14 éves kihagyás után újra rendező Fekete Ibolya új mozija Anyám és más futóbolondok a családból címmel, a budapesti éjszaka szürreális oldalát megfogó Az éjszakám a nappalod, a híres kurtizán történetét feldolgozó Mágnás Elza-film, illetve egy hihetetlen magyar sztorit bemutató dokumentumfilm is.
1. Veszettek (október 22.)
Goda Krisztina a kétezres évek közepétől az egyik legnagyobb közönségfilmes rendezőnek számít Magyarországon, igaz, a 2005-ös Csak szex és más semmi után készült filmjei (Szabadság, szerelem; Kaméleon) egyre komolyabb hangvétellel rendelkeznek. Ezt a sort folytatja a minden alkotói tiltakozás ellenére csak Magyar Gárda-filmként elhíresült Veszettek is.
A film két nehéz anyagi helyzetben élő fiú (ifj. Vidnyánszky Attila, Klem Viktor) története, akik egy karizmatikus vezető (Fenyő Iván) hatására csatlakoznak egy rendvédelmi szervezethez, hogy így tegyenek a városukban egyre inkább elharapózó bűnözés ellen. A film további szerepeiben Molnár Piroska, Nyári Oszkár és Törőcsik Franciska is feltűnik.
Amikor a forgatáson jártunk, Goda úgy fogalmazott, hogy „nem titkolt szándéka a filmnek a jelenre való reflektálás, de hiba lenne egy konkrét társadalmi jelenséggel megfeleltetni a cselekményt”. A Veszettek 790 millió forinttal sokáig a legnagyobb Filmalap-támogatást élvező film volt (részben köszönhetően a Pálfi György-féle Toldi lefújásának), amíg nem jött a Kincsem, a maga kétmilliárdjával.
2. Drifter (október 29.)
A közönségkedvenc dokumentumfilm műfaja ma már Magyarországon sem elképzelhetetlen. Az utóbbi időben olyan dokuk hódították meg a hazai közönséget, mint az erdélyi falu idős asszonyai által elmesélt szexhistória, a Szerelempatak, a Bebukottak 30 évvel későbbi folytatása, a Káin gyermekei, a Kolumbiában hurkát áruló 56-os emigránsról szóló Parador Húngaro, vagy a romagyilkosok perét feldolgozó Ítélet Magyarországon.
De még ezek közül sem mind érte meg azt, hogy moziban is forgalmazást kapjon – Hörcher Gábor filmje, a raliversenyzőnek készülő bakonyi roma srácról szóló Drifter azonban sok-sok fesztiválszereplés (többek közt a dokus körökben mérvadó amszterdami győzelem) után széles körben is a magyar nézők elé kerül.
Az öt évig készült film főszereplője Ricsi, aki 17 évesen hagyta ott az iskolát, hogy kipofozza roncs BMW-jét a kertvégi disznóólból kialakított garázsban, és elindulhasson a vidék híres raliversenyén. Mindent megtett azért, hogy összeszedje ehhez a pénzt, ebből pedig persze egy rakás probléma született.
3. LogIn (október 29.)
„Az internet, az online társkeresés és a webkamerák adta számtalan izgalmat és csábító lehetőséget nyújtó világában könnyen áldozattá is válhatunk. A LogIn rávilágít arra is, hogy milyen természetű veszélyek leselkednek az világhálót nem igazán értő módon használó, naiv társkeresőkre” – a téma univerzális, mindannyiunkat érint, mégis számtalan lehetőséget ad arra, hogy valami banális történetet hozzon ki belőle egy filmes.
A LogIn rendezője, Barnóczky Ákos idáig egyetlen játékfilmmel örvendeztette meg a magyar nézőket: a 2005-ös Szőke kólával, Beleznay Endre és Majka főszereplésével. Második alkotása a hivatalos leírás szerint a Veszedelmes viszonyok „különleges stílusú magyar filmes adaptációja”, ami még inkább borzolja a kedélyeket – a főszereplők között pedig Pál András és Parti Nóra mellett megtaláljuk az Apám beájulna és a Tibor vagyok, de hódítani akarok sztárját, Gáspár Katát is.
Az előzetesen meglátszik a valószínűleg csekély költségvetés, és bár a film- és tévétörténet többször is bizonyította, hogy ez a rögzített kamerás dolog működhet hosszabb távon (Jim Jarmusch Kávé és cigarettájának mozis bravúrja mellett Lisa Kudrow Web-terápia című sorozata is igen szórakoztató), nem úgy tűnik, hogy Barnóczky honosítja majd meg a műfajt Magyarországon – persze egy pozitív csalódás mindig benne van a pakliban.
4. Anyám és más futóbolondok a családból (november 5.)
Fekete Ibolya nem tartozik a legproduktívabb játékfilmesek közé, eddig mindössze két mozifilmet rendezett: a rendszerváltás bevándorlóiról szóló, 1996-os Bolse vitát és a 2001-es Filmszemle-díjas Chicót, Eduardo Rózsa Flores főszereplésével.
Tizennégy évvel az előző filmjét követően érkezik novemberben a mozikba a harmadik rendezése, az Anyám és más futóbolondok a családból pedig ugyanolyan nagy ívű alkotás, mint amit eddig láthattunk tőle.
Most épp az egész huszadik századon végighurcolja szereplőit: „Minden baj benne van, ami abban a században történt velünk. De a hangvétele könnyed, érzelmes, és reményeim szerint jó humorú. A szereplők a maguk sajátos módján reagálnak mindenre, legfőképpen továbbköltöznek, ami már önmagában mulatságos” – mesélte a rendező a forgatáson.
A négy generáción keresztül bemutatott sztori főhőse, a Fekete édesanyján alapuló Berta négy különböző színész (Petra Hovanyecz, Ónodi Eszter, Básti Juli és a százéves Danuta Szaflarska) alakításában jelenik meg. Az előzetes egy történelmi korszakokon és műfajokon is átívelő, mégis személyes hangvételű mozit ígér.
5. Az éjszakám a nappalod (november 26.)
"Egyszerűen csinálni akartunk egy filmet a pesti éjszakáról, mert úgy éreztük, hogy a kortárs magyar film igazán nem dolgozta fel ezt a témát. Persze van néhány klasszikus, szerethető film, mint a Ripacsok vagy a Városbújócska, de a mából ez hiányzik" – mondta Móray Gábor, rendezőtársával, Dési András Györggyel közös filmjéről, amikor a forgatáson jártunk.
A több sikeres rövidfilm (A pofon, Jocó, Az utolsó kép) után először nagyjátékfilmet készítő Móray és Dési lehetnek a magyar Coen-tesók, ha minden úgy alakul, ahogy azt a forgatáson láttuk, és amit az előzetes ígér. Egy álmatlansággal küzdő főhős (Czukor Balázs) rejtélyekkel teli barangolása a főváros éjszakai életében, egy karakteres antihős (Anger Zsolt) kíséretében.
Az éjszakám a nappalod sajnos még két dologról is emlékezetes lehet: egyaránt ebben lesz látható az áprilisban elhunyt Pap Vera, valamint Kovácsy Tibor utolsó alakítása is – az újságíróként és színészként is ismert Kovácsy egyébként feltűnt a filmhez írt Zagar-főcímdal klipjében is.
6. A szerdai gyerek (december 3.)
A Saul fia cannes-i sikere előtt a Filmalap-éra legnagyobb sikereit a 2014-es Karlovy Vary-i filmfesztiválon érte el – itt mutatkozott be a 21. század legjobb magyar filmjei közé is beválasztott Utóélet és a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan is, mégis Pálfi György Szabadesése volt az, amely három díjat is nyert a cseheknél – tekintve, hogy a három film közül csak Pálfié indult a versenyprogramban.
Idén kevesebb eséllyel álltunk a fesztivál elé, ugyanis csak két magyar filmet válogattak be, ráadásul mindkettőt a fő szemlén kívül. Nemes Gyula Zero című, kategorizálhatatlan alkotása elsősorban azzal vetette észre magát, hogy ki kellett belőle satírozni Orbán Viktor portréját egy célbalövöldözős jelenetben – még nem is tűztek ki neki magyar premierdátumot, már ha lesz ilyen. Horváth Lili első filmje, A szerdai gyerek viszont ismét díjakat hozott nekünk.
Az East of West szekció fődíja mellett egy kritikai zsűri is elismerésben részesítette a filmet, ami egy állami gondozásból frissen kikerült, 19 éves lány (Vecsei Kinga, élete első szerepében) történetét mutatja be. A felelőtlen, önsorsrontó Maja azért harcol, hogy négyéves fia felügyeleti jogát megszerezze, közben pedig egy szokatlan új szerelemre is talál. Az újonc Vecsei mellett feltűnik a filmben Thuróczy Szabolcs, Börcsök Enikő és Nagy Ervin is.
7. Hajnali láz (december 17.)
Gárdos Péter korábbi, saját forgatókönyveiből rendezett filmjei (Szamárköhögés, A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire) után a 21. században áttért a magyar irodalom nagyjainak adaptálására – Lázár Ervin novelláiból Porcelánbaba címmel készített filmet, majd Kosztolányi Tréfáját vitte vászonra. Most nemcsak, hogy visszatért a saját írásaihoz, de a szülei lenyűgöző történetéből írt könyvét filmesítette meg.
A két szülő, Miklós és Lili a bergen-belseni koncentrációs táborból kiszabadulva egy-egy svéd rehabilitációs táborba kerültek, majd egymástól több száz kilométerre, teljesen ismeretlenül levelezni kezdtek.
A nem mindennapi szerelmes történetből készült mozit korábban többen (köztük Andy Vajna és Árpa Attila) is Oscar-esélyesnek titulálták, persze ez a helyzet a Saul fia sikereivel változott.
Gárdos tavaly így mesélt nekünk a filmről: "Ez a történet arról szeretne szólni, hogy a halál után is van élet, és hogy szigorúan tilos feladni. Arról szeretne szólni, hogy a szerelemhez nem csak jogunk van, hanem bizonyos körülmények között kötelességünk szerelmesnek lenni. Hogy a csodák itt vannak velünk, bennünk."
+1. Félvilág (valószínűleg decemberben)
Köbli Norbert forgatókönyvíró a magyar tévéfilmezés királyává nőtte ki magát az elmúlt 5 évben. 2010-ben Bergendy Péter rendezte meg A vizsga című remek, '56 után játszódó ügynökös thrillert, 2013-ban pedig Szabadság – Különjárat címmel Fazakas Péter készített tévéfilmet Köbli írásából. A legnagyobb dobás viszont kétségkívül a többszörös díjnyertes A berni követ volt, amit Szász Attila rendezett.
Most újra Szásszal állt össze Köbli, aki végre nem 1956-os témában is kipróbálja magát – a Kovács Patrícia, Gryllus Dorka, Döbrösi Laura és Kulka János főszereplésével készült Félvilág az 1914-ben meggyilkolt hírhedt-híres kurtizán, Mágnás Elza utolsó napjait meséli el. A filmet már bemutatták a montreali filmfesztiválon, ahol nagyszerű fogadtatásban részesült. Kulka János egyszerűen így foglalta össze nekünk a forgatást: "Isteni móka volt".
A +1 megkülönböztetés annak is szól, hogy egyelőre nem tudni, tévében vagy moziban mutatják be a filmet, és azt sem, hogy mikor – a Félvilág hivatalos Facebook-oldalán azt írják, hogy "a jelenlegi tervek szerint az év végénél hamarabb nem kerül a magyar közönség elé. Amint van pontos infónk, közzétesszük."
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
