A fesztivál április 8-i nyitókoncertjén a Budapesti Fesztivál vendégeként olyan művészt üdvözölhetünk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, aki ezernyi szállal kötődik a magyar kultúrához. Az örmény származású brácsaművész, Kim Kashkashian mesterei között tartja számon Kurtág Györgyöt és Rados Ferencet, és elhivatott tolmácsolója a 20. századi új zenének.
Játékával Bartók Béla utolsó, befejezetlen – ám a szerző által lényegében elkészültnek nyilvánított – művét, a Brácsaversenyt a tanítvány, Serly Tibor eredeti rekonstrukciójában hallhatjuk. A koncert második részében az elcsendesített fényű hangversenyteremben Czakó Zsolt látványjátéka ad újszerű keretet John Adams pszichedelikus és meghökkentő képzetekben is bővelkedő, Harmonielehre című munkájának.
A Nemzeti Filharmonikusok április 12-i koncertjének sztárja az izraeli származású Shai Wosner lesz, aki már fiatalon beoltatott a magyar zenével, egyik mestere ugyanis a magyar származású zeneszerző, André Hajdu volt. Beethoven III. zongoraversenyének szólistájaként lesz hallható. A koncert második felében Rachmaninov fiatalkori, egyfelvonásos operája, az Aleko csendül fel Kocsis Zoltán vezényletével. Az Aleko címszerepét napjaink egyik legkeresettebb orosz basszistája, Dmitrij Uljanov kelti életre.
Fülöp Máté
Az április 15-i koncertnek számos kiemelkedő szereplője van: az egyik maga Erik Satie, a huszadik század egyik legérdekesebb alkotója, akinek életműve – az egyre szaporodó popkulturális feldolgozásoknak köszönhetően – évtizedek óta reneszánszát éli. A 150 éve született „nagy melankolikus” művei olyan elmélyültséget és rugalmas látásmódot kívánnak, amivel a pianistaduóként mindenkinél több hazai elismeréssel bíró – dupla Kossuth-díjas és kettős Liszt-díjas – Klukon Edit és Ránki Dezső bizonyosan rendelkezik.
A Kodály Vonósnégyes április 21-én lép színpadra a Berlini Filharmonikusok első fúvósaival, Wenzel Fuchs klarinétművésszel és Andrej Žust kürtművésszel, a szintén Németországban fellépő és tanító Bogányi Bence fagottművésszel, valamint Fejérvári Zsolttal, a Budapesti Fesztiválzenekar nagybőgőművészével.
Liszt inspirálta a nemzetközi zenei életben elektronikus zenei munkásságáról is ismert Stockhausen-tanítvány, Dubrovay László szerzeményét Faust, az elkárhozott címmel. A szerző 1987-ben komponálta meg balettjét, amelyet eddig csak négy zenekari szvit formájában lehetett hallani. A zenei színgazdagsággal és újszerű hangeffektusokkal kísérletező szerző ebbe a művébe a kortárs zenei eszköztár minden általa használt elemét belesűrítette.
Közel harminc év után a tavaszi fesztiválon valósul meg a komponista eredeti elképzelése: először láthatja a közönség színpadon a táncjátékot az idén 55 éves jubileumát ünneplő Pécsi Balett művészeivel, Vincze Balázs koreográfiájával. Az előadáson közreműködő Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekart Záborszky Kálmán fogja vezényelni.
