A diákok kreativitásának erősítése mindenképpen cél, de a világban való eligazodásuk, kellő tájékozottságuk is. Most mindkettővel van probléma – mondta el az Indexnek Lovász László.

Az akadémia elnöke szerint egy érettségiző diáknak ma túl kevés az ismerete a jogról, a gazdaságról, a pénzpiac működéséről, de arra is meg kellene őket tanítani, hogy kreatívak legyenek. „Az amerikai oktatási rendszert is sok mindenért lehet kritizálni, de ezt például jól csinálják: a team munka, az együttműködés, vagy általában a projektszemlélet elsajátíttatását: hogy egy feladat nem arról szól, hogy az óra előtti este megtanulom az anyagot, aztán elfelejthetem, többé nem lesz rá szükségem – a tanultakat össze kell tudni kapcsolni. A magyar iskola erre nem igazán készít fel.”

Lovász úgy véli, tehetséges gyerekek nagyjából egyenletesen elosztva születnek a társadalomban, de jelenleg csak egy kis részüknek van esélye arra, hogy egyáltalán bárkinek eszébe jusson a környezetükben, hogy ők tehetségesek.

A túl gyorsan, átgondolatlanul áterőltetett oktatási reformoktól óva int az elnök, mint mondja, „gyökeres reformokat nagyon óvatosan lehet csak bevezetni. Nem kellőképpen felkészített tanárok esetén egy rosszabbul tanított jó tananyag rosszabb, mint egy rosszabb tananyag jól tanítva.”

A kormány oktatáspolitikai céljaival szöges ellentétben Lovász szerint a világ abba az irányba megy, hogy egy érettségi szintet, ha nem is mindenki, de a többség szerezzen meg, és szakképesítésről csak azután legyen szó. Úgy véli, nem kevesebb, hanem több diplomásra van szüksége az országnak.

„Úgy gondolom, egy fiatalnak 18 éves korában kellene igazából meghoznia a döntést, hogy megtanuljon-e egy szakmát, és akkor sokkal könnyebben meg is tanulja, ha megvan hozzá az alapképzettsége. A legtöbb szakmában ráadásul egyre hosszabb képzésre van szükség, a gépek kezelése is egyre bonyolultabb. Ha megnézem egy modern kazán instrukcióit, nekem is meg kell erőltetnem magam, hogy megértsem, és végre tudjam hajtani. Feltételezem, hogy egy modern szerszámgépnél sincs ez másként.”

Ide kapcsolódik, hogy kifejezetten rossz lépésnek tartja a tankötelezettségi korhatár leszállítását. „Van, aki számára zsákutcának bizonyul az oktatás, de erre nem az a megoldás, hogy zárjuk ki az iskolából – ezt a két évet szerintem inkább arra kellene szánni, hogy más eszközökkel, de jusson el minden fiatal legalább oda, hogy írni és olvasni tudjon.”

Azt is elmondta Lovász, hogy az akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága sok reformot kidolgozott, véleményezett, „mondjuk úgy, hogy elég sok frusztráció is érte, mert egy csomó ilyen javaslat az asztalfiókban maradt, minisztériumi szinten még csak meg sem tárgyalták”. Igaz, hozzátette, most optimistább, mert élőbb a kapcsolat a minisztériummal.