szerző:
Bicsérdi Ádám - Bodnár Zsolt

A Gorillaz hatása óriási volt, és még ma is annak számít, ezért is hatalmas dolog, hogy a zenész Damon Albarn és a vizuálművész Jamie Hewlett a popzene és annak körítését kitágító projektje idén kétszer is Budapesten vendégeskedik. Az első, pénteki koncert apropójából a Gorillaz rengeteg stíluson átívelő életművén rágtuk át magunkat, hogy összeszedjük a szerintünk 40 legjobb Gorillaz-számot. Ez egyben a zenei előadók teljes katalógusát kitárgyaló Zenevírus című sorozatunk első része is.

Zenevírus sorozatunkban (melynek címét a Bëlga klasszikus számából kölcsönöztük) olyan zenekarok/előadók komolyabb, vitára sarkalló, és sok témát szolgáltató diszkográfiáját vizsgáljuk, és persze szigorúan szubjektív elvek szerint (mekkora hatása volt az adott dalnak? mennyire jellemző a zenekarra stb.) állítjuk rangsorba a dalokat.

A Gorillaz már csak azért is remek alap ehhez a játékhoz, mert Damon Albarn és barátja, a Gorillaz vizuális körítését, így a négytagú virtuális zenekart (Murdoc, Russel, 2-D és Noodle) is kitaláló Jamie Hewlett 1998 óta rengeteg, a világ különböző tájairól érkező zenésszel dolgozott együtt, és még több stílust, kultúrát boronáltak össze akár egy számon belül is. Arról nem is beszélve, hogy a Gorillaztól minden egyes lemeznél valami forradalmian szokatlant is várt a közönség. Az eredmények Albarnék kísérlezetőkedvét igazolja, hogy a Gorillaz lassan három generációt hódított meg, és nagyon úgy tűnik, a digitális bennszülötteket is sikerül elkapnia.

40. All Alone

Szokatlan, de tipikus Gorillaz-trükk a szám közbeni nagy hangulat ás stílusbeli váltás. Az All Alone báját is épp ez, a dübörgő dubból (hála Roots Manuvának) melankolikus balladába (hála Martina Topley Birdnek) váltó középrész adja.

39. Revolving Doors

A The Fall amolyan resztli- és ötletgyűjtemény volt, de ma már jól hallatszik, hogy egyszerűségével előképként szolgált a Humanzhez is. Ettől még a Revolving Doors Damon Albarn szólólemezének hangulatát idézi.

38. Starshine

Az ezredfordulós, demós, lo-fi Damon Albarn segélykiáltása, egy veszélyesen fülbemászó, repetitív gitártémával. Abszolút apokalipszis, a debütalbum legnyomasztóbb darabja.

37. Busted and Blue

Szinte az egyetlen szám, ahol kicsit leül a világvége-buli a Humanzen, de nagy szükség is van erre a pihenőre, Kelela vokáljával.

36. Sweepstakes

Gyakorlatilag egy chicagói rézfúvósokkal gazdagított Mos Def-track egy Gorillaz-lemezen. Nem az a rögtön vonzó típus, de ha egyszer elkap a különös ritmusaival, akkor nem enged.

35. Slow Country

Egyike az első album rejtettebb kincseinek, érezhetően Albarn ekkor még teljesen a dub hatása alatt volt, de már itt is egy kis karibi hangulattal válik teljessé a multikulti esztétika.

34. 19-2000

A leggyorsabban elhasználódott Gorillaz-sláger, aminek senki sem tudja a címét. A FIFA 2002 egy generáció zenei ízlését határozta meg – ezért lehet, hogy mi is a Soulchild remixet favorizáljuk a minimalista eredeti helyett.

33. M1 A1

Egy kis hangminta a nyolcvanas évekbeli, Holtak hajnala című zombifilmből majd egy arra ráeresztett protopunk durvulás, és már kész is a bemutatkozó album legőrültebb dala.

32. Some Kind Of Nature

A Demon Days-en is hemzsegtek a nagy névnek számító közreműködők, de Lou Reed még így is kiemelkedő fogásnak számított, és bár az első hallgatásokra valószínűleg sokan áttekerték a furcsa spoken word-szerű számot, idővel kiderült: ez az egyik legfülbemászóbb dal a lemezen.

31. Submission

A leggátlástalanabb klubsláger a mainstream húzásoktól amúgy sem idegenkedő Humanz lemezen. Hogy ennek ellenére vagy pont ezért működik ennyire, nem tudnánk megmondani, mindenesetre a közeljövő R&B-istennője, Kelela és az idei Szigetre is érkező Danny Brown közös dalára bármikor táncra perdülünk.

30. Re-Hash

A dal, amely megalapozta az első album hangulatát, és amely végleg elhitette mindenkivel, hogy Albarnt már teljesen hidegen hagyja a Blur-féle artpop.

29. New Genious (Brother)

Az egyik legizgalmasabban hangszerelt Gorillaz-dal. A csörömpölős, trip-hopos dobtémákat és a pattogó basszust csak a fúvós-billentyűs kvázi játékhangszer (avagy: melodika) sípolása töri meg, na és a korhoz illeszkedő, precíz Albarn-nyávogás.

28. Andromeda

Az új Gorillaz-sound egyik legjellemzőbb darabja, egyszerű, hiphopos alapok, kis melankóliával meghintve, és egy kis segítség az amerikai producertől, D.R.A.M.-től.

27. 5/4

Eleinte klip is készült volna hozzá, de végül úgy döntöttek, inkább a 19-2000-ből csinálnak slágert. Így ez az ütemeket kavaró, tomboló punkos csoda (a Clash-hatás legegyértelműbb lenyomata) megmaradt a rajongóknak.

26. Superfast Jellyfish

Egy látszólag bugyuta köntösbe bújtatott popsláger arról, hogy mennyire hülye elvárásokat is támaszthat a zeneipar egy olyan zenekar felé, mint a Gorillaz. A számot összehozó csapat se semmi: Gruff Rhys, a walesi Super Furry Animlas éléről szinte tökéletes ellentéte a De La Soulnak.

25. Don’t Get Lost in Heaven / Demon Days

Az egyetlen, ahol egy kicsit csalnunk kellett. Az albumon ugyan külön dalként szerepelnek, de egyértelműen összetartozik ez a két magasztos szerzemény, amelyek mennyei hangulatát egy londoni gospelkórus varázsolta teljessé.

24. Cloud Of Unknowing

Kilóg ez a szám az életműből, mégis rengeteget elárul arról az elvről, ami ennyi idő után is összetartja a kollektívát: Albarn már elég rossz állapotban karolta fel Bobby Womacket, akinek a hangja egyfajta hattyúdal is volt ebben a számban: négy évvel a közreműködés után elhunyt. Gyönyörű búcsú volt.

23. Charger

Egy újabb legenda, Grace Jones és egy újabb elsőre szokatlan, aztán a fülbe tapadó szám, amely akár az első albumra is simán felfért volna.

22. Let Me Out

Világvégealbumhoz képest tartogat egy-két meglepően felemelő dalt a Humanz, ilyen a pumpálós Let Me Out is, Pusha-T, valamint az R&B- és soullegenda Mavis Staples (aki nemrég árulta el, hogy Bob Dylan egyszer megkérte a kezét, de ő nemet mondott) közreműködésével.

21. November Has Come

A Demon Days kísérletezőbb második felének egyik csúcsa, a kezdeti minimál hiphopból csodálatosan építkezik addig, amíg a végére egy groovy, vokálgazdag, középtempós balladát kapunk.

20. On Melancholy Hill

A címben minden benne van: a melankólia sosem állt messze Albarntól, itt most kimaxolja. A szintikből ömlik a nosztalgia, már a dalpremier idején úgy érezhettük, hogy ezerszer hallottuk. Talán ezért csak a huszadik, pedig egyébként nincs mibe belekötni.

19. El Mañana

Albarn sikerének titka, hogy egy-egy dalra mindig félreteszi a kísérletezgetést, és kisujjból ír egy vérprofi popslágert. Itt érződik leginkább Danger Mouse befolyása, és a nagyzenekaros szerelmes dal hiába lóg ki a merészebb életműből, nehéz lenne nélküle elképzelni a Demon Days albumot.

18. She’s My Collar

2D, vagyis Albarn szándékosan béna rímelgetésére egy korrekt letargikus diszkót kapunk, de akkor üti meg igazán a szintet a dal, amikor az álomszerű Kali Uchis belép, és előadja az ő oldalát ebben a melankolikus love storyban.

17. Ascension

Damon Albarn hallgatott hiphop-rajongó lányára, és összehaverkodott a műfaj újhullámos alakjaival is, ennek legkiemelkedőbb eleme a Humanz alaphangulatát megadó partiszám, a Szigetre is érkező Vince Staplesszel.

16. Hong Kong

Egy igazi gyöngyszem, ami eredetileg egy jótékonysági válogatáslemezen jelent meg, amit a felvételektől számított harminc órán belül jelentettek meg. Kínai citerával és akusztikus gitárral kifejezett, nyugtató apokalipszis – szinte érezni rajta, hogy hajnalban, napfelkeltekor vették fel.

15. Welcome To The World Of Plastic Beach

Pszichedelikus hiphop, Snoop Dogg tolmácsolásában – ennél jobb bevezetőt nem is kaphatott volna a legkülönbözőbb stílusok levetett kacatjaiból valóságos várat építő Plastic Beach-album.

14. Last Living Souls

A Holtak hajnalából mintázott intró után az első kóstoló a Demon Daysből, és hasonlóan vészjósló: „Mi vagyunk az utolsó élő lelkek?”. A játékos melódiákat hol masírozó vonósok, hol Elton John-szerű zongorás kiállások egészítik ki, tökéletesen vezet be a lemez gazdag hangzásvilágába.

13. Sleeping Powder

A legfrissebb Gorillaz-felvétel, mégis az élmezőnyben, ez meg hogy lehet? Talán úgy, hogy a Humanz apokaliptikus hangulata mellett ez egy vállaltan könnyedebb és táncolhatóbb szám lett, még a lírai nyitánnyal együtt is, kellőképpen dilis klippel megtámogatva.

12. White Flag

Ez is csak egy Gorillaz-lemezen jöhetett össze: a szíriai nemzeti szimfonikus zenekar bevezetője után színre lép a 2010-ben még rendesen undergroundnak számító brit grime szcéna két fenegyereke, Kano és Bashy.

11. DARE

Talán a nyolcvanas évek végén dübörgő Madchester szcéna csúcszenekara, a Happy Mondays frontembere, Shaun Ryder sem gondolta volna, hogy 2005-ben egy rajzfilmzenekar segítségével jut el végre a brit slágerlista élére. A patikamérlegen mért diszkó, a hanyag Ryder-kántálások, valamint Albarn fejhangjának és Rosie Wilson orgánumának összesimulása maga a zenevírus. (Akinek a zene bejön, de az ének nem, az hallgassa meg a People című B-oldalas dalt, amely ugyanerre az alapra készült).

10. Hallelujah Money

Aligha gondoltuk a megjelenése napján, hogy a hat év után kiadott első Gorillaz-szám ilyen előkelő helyen végez a listánkon. Az album kontextusa azonban rengeteget hozzátett Benjamin Clementine gúnyos víziójához, amely a nyugati politika egyre agyamentebb fordulatain élcelődik.

9. Kids With Guns

Kevés ennyire egyértelmű lenyomata van annak, hogy a korszakalkotó őrület mellett egy politikailag nagyon is aktív projekt a Gorillaz. A clashes kezdés után egyre folyósabb digitáliába forduló dal szövegét („Szörnyekké változtatnak minket”) egy Albarn lányának iskolájában történt eset ihlette, amikor egy kisfiú egy késsel jelent meg az osztályteremben, hogy megmutassa barátainak. A fiatalság erőszakmániája és a média nemtörődömsége a frontember szerint „egy generáció brutalizálása”. Hangilag is egyedülálló a szám: a svéd hiphoper Neneh Cherry vokálja mellett Damon Albarn mintha náthásan rögzítette volna az énekes részeit.

8. Dirty Harry

A Gorillaz az audiovizuális, multimédiás és különböző, 2000 környékén menő szavakkal leírható popkulturális forradalom zászlóvivője, ennek megfelelően a filmes utalásoktól sem zárkózott el – főleg a Dennis Hopper vendégszereplését is tartalmazó Demon Days idejében. A Dirty Harry címével a már bejáratott Clint Eastwood egyik leghíresebb szerepét, borítójával pedig a Kubrick-féle Acéllövedéket idézi meg, de a hangszerelés is a hetvenes-nyolcvanas évekbe fordul vissza. A retrószintetizátorok és a wah-wah effektek hozzák a funkot, az egyszerű basszussal és a mocskos dobokkal pedig a klasszikus hiphop-korszak elevenedik meg, miközben Bootie Brown Bush-idézetekkel rappel a háború ellen (2005!), a gyerekkórus pedig a Kids With Guns témáját viszi tovább.

7. Feel Good Inc.

Megérdemelten az egyik legnagyobb sláger az életműből, amelyen érezhető persze Danger Mouse és a Blur produceri csapatának kézlenyomata is. Albarn, ha úgy alakul, valószínűleg ilyen dögösebb, kevésbé gitárcentrikus irányba vitte volna a Blurt is, de aztán a virtuális zenekar mögött még szabadabbjára engedhette fantáziáját. Naná, hogy ebben a számba is a De La Soul hozza az amerikai ízt.

6. Rhinestone Eyes

Az unott rap-ének kombinációnál semmit nem csinál jobban Damon Albarn, és ezt kegyetlenül kihasználja a Plastic Beach sci-fijébe kalauzoló Rhinestone Eyes-ban, amely nemigen válhatott igazi slágerré, mivel a refrén csak egy trance-korszakot idéző szintidallamból áll ének helyett. Zeneileg viszont annál komplexebb: csúszkáló gitárok és a legváltozatosabb vokálok dobják fel a Plastic Beach rejtett mesterművét.

5. Clint Eastwood

Állok a szobában gyerekként, megy az egyetlen Nyugatról fogható, izgalmas zenecsatorna, a Viva Zwei és a nővéremmel nem hiszünk sem a szemünknek, sem a fülünknek. Azt mondja, ez Damon Albarn új zenekara, és mindketten sejtjük, hogy innentől kezdve egészen újra kell értelmeznünk azt, hogy mit is értünk egy zenei produkció alatt. A Clint Eastwood feltűnéséhez hasonló pillanat nagyon kevés volt azóta a popzenében.

4. We Got The Power

A Humanzről ez lett a kedvenc dalunk, és ennek számos oka van: egyrészt már-már forradalmi lépés az a Gorillaztól, hogy ennyire pozitív kicsengésű dallal rukkoljanak elő a világvégét vizionáló albumon, másrészt a közreműködők listája is kiváló. Egy számban hallani a két egykori ősellenséget, Albarnt és Noel Gallaghert és napjaink egyik legszuggesztívebb frontemberét, a francia származású Jehnny Beth-t a Savagesből, azért nem akármilyen húzás.

3. Tomorrow Comes Today

Amivel minden elkezdődött. 2000-ben jelent meg a csapat első középlemeze, és már a nyitódal, a Tomorrow Comes Today sikeresen átadta a projekt Banksyből, Ennio Morriconéból, trip hopból és a világvégéből táplálkozó szellemiségét. A súlyos ritmusok és a légies melodika kontrasztjával azonnal kialakult a Gorillaz meghatározó hangzása, Albarn pedig még fáradtabban adta elő magát, mint az épp hanyatlásnak indult Blur legutóbbi lemezein. Nagy, együtténeklős refrén hiányában pedig nem is lett az a túltolt sláger a Tomorrow-ból, így még jobban tudjuk értékelni, ha szembejön a YouTube-on.

2. Empire Ants

„Egy pillanatnyi béke a rohanás közepette” – írta le a dalt a fiktív basszusgitáros Murdoc az NME-nek, és nem is fejezhette volna ki szebben. Albarn talán sosem volt még ilyen lírai, vitorlázó szélcsenddel és polifonikus imákkal varázsolja a hallgatót Plastic Beach-re a dal akusztikus, álomszerű első felében, de a béke nem tart sokáig: a refrénben már összeomlik a világ, később pedig a birodalom bukásáról énekel sejtelmesen. Aztán félúton megszállja a dalt Giorgio Moroder szelleme, a pattogó elektronikára pedig már a svéd Little Dragon énekese, Yukimi Nagano énekel a társadalomban tehetetlenül robotoló birodalmi hangyákról.

1. Stylo

A Gorillaz esszenciája a Stylo: dögös alapok, magával ragadó flow egy kiváló rappertől (ezúttal a listán egyszer már szereplő Mos Deftől), egy kis albarni melankólia, majd a katartikus kiteljesedés egy legendától (aki természetesen ezúttal is Bobby Womack), akinek csak annyit mondtak a felvételek előtt, hogy bármit énekelhet, ami az eszébe jut.

Itt pedig egyben is meg lehet hallgatni a listát:

Top of the Pops: Kendrick Lamar vagy a Gorillaz dobta a nagyobbat?

Egyiküket a legnagyobb élő rappernek tartják, aki megújította a műfajt, a másik kollektíva pedig zeneileg és körítésben is megelőzte eddig korát. De megérdemlik ezt a felhajtást új albumaik miatt is? Egyáltalán el kell-e ájulni Kendrick Lamar és a Gorillaz friss dalaitól? Összemértük a Humanzt a DAMN.-nel.

Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Először repült megállás nélkül egy gép New Yorkból Sydneybe

Először repült megállás nélkül egy gép New Yorkból Sydneybe

Verseny nélkül tarolhatnak Mészáros Lőrinc cégei a paksi közbeszerzéseken

Verseny nélkül tarolhatnak Mészáros Lőrinc cégei a paksi közbeszerzéseken

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

A brunei szultán mindenben az egyedit szerette: mint ez a 6 méteres Range Rover limuzin

A brunei szultán mindenben az egyedit szerette: mint ez a 6 méteres Range Rover limuzin

Ezt a fényképet küldte haza a Holdról az indiai Csandraján-2

Ezt a fényképet küldte haza a Holdról az indiai Csandraján-2

Az ősz elment szabadságra

Az ősz elment szabadságra