"Dr. Jekyll és Mr. Hyde kettős személyisége él bennem"

John Malkovich agytekervényei szinte bejárhatatlanok, és ahogy a filmben, a színpadon is bármire képes a drámai szerepben ezúttal a Müpában bemutatkozó amerikai szupersztár.

Az összeomlás előtt álló képzeletbeli ország diktátora, Satur Diman Cha a bukása előtti utolsó interjújában istennek mondja magát. „Nem törpe vagyok az óriás vállán, hanem az óriás. Hívjon egyszerűen istennek!” – üvölti az ugandai diktátor, Idi Amin Dada szóhasználatával A diktátor utolsó beszéde című monodrámában John Malkovich. „Sokat foglalkoztam Sztálin, Hitler, Pol Pot, Moammer Kadhafi és Idi Amin Dada megalomániájával. Színészként soha nem érdekelt a hatalom, annál jobban foglalkoztat, hogyan lehet elgondolkodtatni a hatalom természetrajzáról” – mondja legújabb színházi kalandjáról az inkább filmsztárként ismert Malkovich.

Menetkészültség
Az apai ágon horvát, anyai ágon német és skót származású Malkovich lapkiadásban jártas szülei tanácsa ellenére az újságírás helyett a színházat választotta. Az Illinois-i Egyetem színjátszó körében a díszletmunkástól a kellékesig mindenféle feladatot elvállalt. 1976-ban csatlakozott a chicagói Steppenwolf társulathoz, ahol a színészet és a rendezés mellett díszlet- és jelmeztervezőként is bemutatkozott. Első színpadi sikerét Tom Stoppard Igazi vadnyugat című darabjával aratta, alakításával elnyerte a rangos Obie-díjat. A New York-i vendégszereplés eredményeként eljátszhatta Az ügynök halála Biff Lomanjét, a címszereplő, a Willy Lomant alakító Dustin Hoffman oldalán. A Broadway-sikerből Volker Schlöndorff készített tévéfilmet, amiért Emmy-díjjal jutalmazták. „Filmes karrierem beindulása késleltette a színházi ambícióim kiteljesedését” – vallja a 63 éves Malkovich, de nem kétséges, hogy a mozikban nagy sikert aratott Célkeresztben, A vasálarcos, a Rémkirály vagy a John Malkovich-menet kiváló karakterei tették igazán ismertté.

A darab világpremierjét március elején tartották a grandiózus új hamburgi hangversenyteremben, az Elbphilharmonie-ban. Az egyszemélyes színházi-zenei dráma London és Bécs után a jövő héten a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Müpában kerül színre. Az osztrák Michael Sturminger író-rendező és Malkovich harmadik alkotói együttműködése az önkényuralom működését boncolgatja Martin Haselböck orgonista-karmester vezényletével, aki Bach, Wagner, Liszt, Messiaen, Ligeti műveivel ellenpontozza a rendhagyó produkciót. „Krízishelyzetekben az emberek hajlamosak bizalmat szavazni annak, aki azt állítja magáról, hogy megoldást talál a problémáikra. Sok országban az erőfitogtatás elegendő ahhoz, hogy bedőljenek ostoba, arrogáns vezetőknek. Az önmagukat isteni dicsőséggel felruházó szuperhősöket a hatalom megszerzésében és megtartásában valójában mi segítjük győzelemre a hiszékenységünkkel, a csodaváró elképzeléseinkkel, a befolyásolhatóságunkkal” – állítja a darab hátteréről a rendező.

Malkovich 2007-ben a Wiener Festwochenen találkozott Sturmingerrel. A színészt a kísérletezés vágya, szociológiai és zenei tanulmányai közelítették a formabontó rendezőhöz. Sturminger elsőként Jack Unterweger osztrák sorozatgyilkos szerepét bízta rá Vivaldi, Haydn, Mozart, Gluck, Boccherini zenéjére, két opera-énekesnő és Haselböck karmester kíséretében. A Bécsben 2009-ben, Budapesten 2012-ben a Vígszínházban bemutatott produkció, a Pokoli vígjáték – Egy sorozatgyilkos vallomásai címmel bejárta a világot. A kilenc prostituált gyilkosa, Unterweger szerepében Malkovich szuggesztív erővel, szerep és önvallomás határait feszegetve tárja fel az anyaszeretet hiányából fakadó gyilkos ösztönök motívumait. Unterwegert 1974-ben ítélték életfogytiglanra egy 18 éves lány brutális meggyilkolásáért. A börtönben írta meg önéletrajzi könyvét Purgatórium – Út a börtönbe címmel, amiből a felkavaró színpadi mű készült. Az 1990-ben államfői kegyelemmel szabadult férfi – akinek a kérvényét két későbbi Nobel-díjas író, Elfriede Jelinek és Günter Grass is aláírta –, tévéshow-k, felolvasóestek bizarr vendége lett. Ám alighogy kiengedték, ismét gyilkolt, 1994-ben megint bíróság elé került, végül a tárgyalás előtt a cellájában felakasztotta magát.

Jelenet a veszedelmes viszonyokból. Mindig csábító

„Lelkemnek egyre mélyebb bugyrait táratja fel. Kriminológiai tanulmányokat játszat el velem” – mondja a színész A diktátor utolsó beszéde rendezőjéről, aki a Pokoli vígjáték sikerén felbuzdulva német dikcióra és olasz áriaéneklésre is rávette Malkovichot. Így született meg a három Mozart-opera, a Figaro házassága, a Don Giovanni és a Cosí fan tutte áriáira komponált Giacomo-variációk. Az idős Casanova megkopott csillogását az irónia, az öngúny és az elmúlástól való félelem keserédes színeivel gazdagította az örök csábítót először színpadon, majd a filmváltozatban is megformáló színész.

Addiktív személyiségével magyarázza vonzalmát Malkovich a lelkileg torz figurák, a mániákusok, a perverzió határát súroló kórtörténeti esetek iránt. „Dr. Jekyll és Mr. Hyde kettős személyisége él bennem” – jegyzi meg szerepeiről. A színész a színházat tekinti az önkifejezés terepének, szellemi utazásai forrásának. „A színpadon egyből lelepleződsz, a kamera viszont az illúzióteremtés eszköze. Ha megfelelő az ábrázatod, elég fotogén vagy, minden adott a hatáskeltéshez.” Az 1988-as Veszedelmes viszonyok című film Valmont vikomtja óta gyilkosok és csábítók, szenvtelen entellektüelek megformálását osztják rá. Gyűlöli a sztár címkét, és mindent elkövet, hogy választásaival meghazudtolja a róla kialakított képet. A szecesszió és a belle époque szerelmeseként brokátterítőket, üveg- és porcelántárgyakat gyűjt. Divattervezőként is bemutatkozott, első férfiruha-kollekcióját Klimt művészete inspirálta. Provence vadregényes táján, Luberonban cabernet sauvignon szőlőfajtát termeszt. Francia belsőépítész barátjával a közelmúltban mór stílusú bárt nyitott Lisszabonban.

Nemrég elővette egyik régi tervét. Még az 1988-as Veszedelmes viszonyok forgatásán elhatározta, hogy színházban megrendezi Pierre Choderlos de Laclos filmen oly sikeres klasszikusát. A lehetőség 2012-ben jött el. Az Oscar-díjas film színpadi változatát a párizsi Théatre de l'Atelier-ben mutatták be. A kilenc szereplőt közel 300 frissen végzett színész és színészhallgató közül választotta ki. Malkovich feladatának tartja, hogy megtanítsa a fiatal tehetségeket arra, hogy merjenek szabadon megnyilvánulni. Még azon az áron is, hogy hibáznak. Szerinte a színészetnek a legszebb része a kockázatvállalás.