Nagyon várja a világ a bombahíreket a kis, modulárisan építhető atomerőművekről
A kis atomerőművek ígéreteiről szóló nemzetközi várakozások fokozódnak, így logikus, hogy a hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
Életének 90. évében meghalt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze. A halálhírről a család tájékoztatta az MTI-t.
Kányádi Sándor 1929-ben született a Hargita megyei Nagygalambfalván. Székelyudvarhelyre, előbb a református kollégiumba, majd a Római Katolikus Főgimnáziumba került; végül a román tannyelvű, fém- és villamosipari középiskolában érettségizett. Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel, ő közölte az első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban 1950-ben. Az Utunk és a Dolgozó Nő szerkesztősége után, 1960-tól nyugdíjazásáig, 1990-ig a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt, miközben önálló versesköteteket is publikált.
Kányádi műveit több nyelvre lefordították. Életműsorozatát a Helikon kiadó adja ki 2007-től.
„A magyarországi líra vendégmunkása vagyok” – mondta magáról a több mint egy tucat hazai elismerés – például: Kossuth-díj, Utunk-díj, MSZOSZ-díj, Magyar Örökség-díj – mellett a bécsi Herder-díjjal és több romániai irodalmi kitüntetéssel elismert költő.
A Kaláka együttes számos versét megzenésítette – ITT gyűjtöttük össze ezek közül a kedvenceinket.
| Kányádi Sándor: A vers az, amit mondani kell |
Ezt válaszolta egyik találkozón egy falusi kisiskolás, amikor a tanítója sugallta kérdést, melynek veleje az lett volna, hogy mi a vers, ijedtemben – mint a háborús történetek katonája a még föl nem robbant gránátot –, ijedtemben visszadobtam: |
