Hős vagy gazember? Ördögi félisten vagy félisteni ördög? Mi húzódik a „Görgei-kérdés” mögött? Igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért? A szabadságharc árulója vagy legkiválóbb katonája volt ez az ismeretlenségből szinte pillanatok alatt fővezérré avanzsált tiszt, aki a szabadságharc tizenegy nagy csatájából hétben ott volt, s ebből öt összecsapást ő maga vezetett? El lehetett volna kerülni a nevéhez fűződő fegyverletételt?

Ezekre a kérdésekre keresei a választ a Magyar Nemzeti Múzeum a legújabb időszaki kiállítása, mely Görgei Artúr valós alakját, pályafutását, majd megítélését, s annak változásait mutatja be. A  január 15-én nyílt és június 23-ig látogatható kiállításon több mint 400 műtárgyat mutatnak be.

Görgei Artúr az 1848-1849. évi szabadságharc legvitatottabb alakja, aki 30 évesen már tábornok. A magyar vitézség utolsó legendás hőse, aki olyan sikereket ér el, hogy Ausztria kénytelen idegen segítséget kérni serege ellen. Ő pedig feltétel nélkül leteszi a fegyvert a túlerőben lévő orosz csapatok előtt. Kegyelmet kap, míg társai véres megtorlásnak esnek áldozatul. Túléli ezt is, mint a csatában szerzett koponyasebet, és árulónak bélyegezve morzsolja napjait ezután még 67 évig, kegyelemkenyéren.