Kovács S. József: Nem az érdekelt, ki hány méter a szakmában
Színészinterjúink folytatódnak, most fiatal férfi színészeknek szegeztük neki új kérdéseinket. Hogy látják a világot azok a tehetséges huszonéves fiúk, akikből a következő évtizedek Anger Zsoltja vagy Kovács Lehelje lehet? Arcukat filmekből és tévésorozatokból ismerhetjük, néhányuknak nagy számú rajongótáboruk is van már. Érzékenyek, sármosak és vakmerőek – a következő hetekben őket mutatjuk be közelebbről. A sorrend, csakúgy, mint kolléganőik esetében, mozgóképes tapasztalataikon alapul.
A legmenőbb fiatal magyar színészek #13
Név: Kovács S. József Született: 1994. március 16. Miben láthattuk: Szürke senkik, Örök tél Színházban: Nemzeti Színház |
Állítása szerint a lustasága miatt kezdett el diákszínjátszóra járni a gimiben, aztán ott ragadt. Az érettségi után Pestre költözött, a Nemes Nagy Ágnes színiiskolában tanult, közben reklámokban szerepelt és filmekben statisztált, például a Saul fiában, amelynek a forgatásán legalább egy hétig volt kint és legalább egy másodpercig látszódik is a filmben. Az első igazán emlékezetes filmes munkája a Kostyál Márk (Kojot) által rendezett UPC-reklámkampány volt, amihez másfél év alatt ötször forgattak Taljándörögdön, és ha egymás után nézzük meg a reklámokat, összeáll belőlük egy bájos kisfilm.
Felvették a Kaposvári Egyetemre Cserhalmi György osztályába, és az első év alatt eljátszotta a főszerepet a későbbi diák-Oscar-nyertes Kovács István Szürke senkik című tévéfilmjében, ami a kritikusok többsége szerint évtizedek óta a legütősebb magyar háborús film. Kovács S. József az ebben nyújtott alakításáért 2017-ben elnyerte a Magyar Filmdíjat.
Szintén tévéfilm volt A Sátán fattya, amelyben Trill Zsolt fiát alakította, illetve a gulágon játszódó Örök tél is, amelyben orosz katonaként terelgette Döbrösi Lauráékat. Az Örök télhez hasonlóan Szász Attila rendezte és Köbli Norbert írta a március közepén mozikba kerülő Apró meséket is; ebben a második világháború után játszódó feszült thrillerben kisdobosként szúrhatjuk majd ki Kovácsot egy akasztásos jelenetben. A tévében legközelebb pár hét múlva láthatjuk A tanár című sorozatban, amelyben egy 15 éves diszgráfiás fiút játszik, aki próbálja csak megúszni az iskolát, de belebonyolódik egy diszlexiás lányba (Schmidt Sára) – a második évad nyolcadik epizódja szól róluk.
Józsi tekintetében van valami archaikus, valami, ami kortalanná teszi. Megvan benne egy fiatal ember kíváncsisága és emellett valami mély titok tükröződik belőle. Mikor belépett a Szürke senkik castingjára, még meg sem szólalt, de már éreztem, hogy valami történik a teremben. A tekintetet, ami a film elején és végén megjelenik, csak egy ilyen energiával rendelkező színész tudja megcsinálni. A filmszínészet sokszor nem a kimondott szavakkal, hanem a csendekkel dől el. Aztán természetesen mikor megszólalt, és megmutatta, hogy milyen tehetség rejtőzik benne, akkor már egyetlen kérdés sem maradt bennem. Sokat beszélgettünk forgatás előtt a szerepéről és arról, hogy milyen iszonyatosan fontos elvégeznünk azt a munkát, amivel felépítjük a karakterét, a játékát. Aztán az első forgatási napon megjelent egy füzettel. Megkérdeztem, mi van benne. Mikor felcsapta, mutatott egy kis rajzot, a szegedi ház alaprajzát, amiben a Kölyök élt a családjával. Lelkesen mesélt arról, hogy a ház mögött hogyan sorakoznak a galambdúcok, és hogy melyik ketrecben hány galamb volt, melyek a kedvencei és azokat hogy hívták. És arról is mesélt, hogy annak idején az apja miért L-alakban építette fel a dúcokat. Attól a perctől fogva ő a Kölyök volt. Ilyen a Józsi.
– Kovács István, a Szürke senkik rendezője
Melyik a legkorábbi emléked gyerekkorodból?
Anyukám arca. Nézek rá föl, nagyon homályos a kép. Hosszú göndör haja van, mosolyog és babusgat.
Ha feltámaszthatnál valamit, ami kiveszett a világból, mi lenne az?
Ma reggel például a villamoson olyan jó lett volna beszélgetni valakivel. Jó pár éve nem beszélgetnek már utazás közben az emberek egymással. Azt visszahoznám, jó alapja lenne a dolgoknak.
Melyik volt életed eddigi legkínosabb pillanata?
Nem is olyan régen hazavittem egy lányt autóval, esett az eső, kicsit folyt is az orrom. A sebességváltón tartottam a kezem. Megtöröltem a kezemmel az orrom, és egy nagy takony ott volt a csuklómon perceken keresztül. Amikor észrevettem, valahogy eltüntettem. Közben ott ült az anyósülésen a lány, és filmekről beszélgettünk. Nem tudom, észrevette-e.
Mikor sírtál utoljára, és miért?
Mikor vége lett az előző kapcsolatomnak, múlt februárban, az nagy törés volt.
Ki kezdeményezte?
Én.
Melyik tulajdonságodat gyűlölöd a legjobban?
A lustaságomat. Eltelnek órák, és azon kapom magam, hogy basszus, ezt meg kellett volna tanulni, el kellett volna olvasni, meg kellett volna nézni. De nem, inkább nem csináltam semmit. És mindig utólag jövök rá.
Miről csinálnál filmet, ha megdobnának 500 millió forinttal?
Összeszednék három-négy korombeli embert, és az ő életüket követném. Azt mutatnám be, hogy a huszonpár éves fiataloknak mennyire eltérő az életük. Kinek van akkora szerencséje, hogy egyik pillanatról a másikra megváltozik az élete, ki lesz alkoholista, ki drogfüggő, ki talál egy olyan párt, aki mellett élete végéig kitart.
Felnőttnek érzed magadat?
Nem, de egyre felnőttebbnek érzem magam. Nem szeretném elveszíteni a gyermeki énemet sem. Színpadon az az önfeledtség, amivel a gyermekek szoktak játszani, nagyon hiteles tud lenni, abból ki lehet indulni.
Mi zavar a legjobban a külsődben?
A fejem. Néhány év múlva kopasz leszek, majd kitalálok rá valamit.
Mikor jöttél rá, hogy jó színész vagy?
Még nem vagyok jó színész. Tudok már egyet s mást a szakmáról, hét éve tanulom a színészetet. Egy figurát megformálni, ahhoz fel kell készülni, és kell egy jó rendező is hozzá, aki tud színészt vezetni. Sokszor láttam jó színészeket rosszul játszani. Ahhoz, hogy egyedül bármit is tudjak csinálni egy figurával, még jó pár év el kell teljen.
Kit tartasz zseninek?
Cserhalmit. Iszonyat jó színész, de még annál is jobb ember. Ennek a két dolognak a kombinációja hogy van jelen benne, ez valami megfoghatatlan, csak csodálni tudom. Apánk helyett apánk, mindig segítőkész, minden problémára van valami megoldása, legfeljebb annyi, hogy ezt most hagyjuk, mert úgyse lehet megoldani. Vág az esze, pontosan tudja, hogy mi milyen helyzetben vagyunk, az ő korosztálya milyen helyzetben van, olyan nagy látószögben látja a világot, ami nagyon ritka.
Mikor kerültél a legközelebb a halálhoz?
Volt egy autóbalesetem. Öten játszottunk a Három nővérben Fehérváron, és lefelé menet az autópályán 130-cal nekiütköztünk a szalagkorlátnak. Én vezettem, de nem az én hibám volt, mert az előttünk lévő autóról a szél felkapta a tetőcsomagtartót, és repült a szélvédőnk felé. Körülbelül fél másodperc alatt futott át az agyamon, hogy most engedem, hogy belénk repüljön az a vas, vagy nem. Elkaptam a kormányt, de annál a sebességnél az a hirtelen mozgás kipörgette az autót, és a szalagkorlátnak csapódtunk. Mind az öten sérülés nélkül szálltunk ki a kocsiból.
Melyik filmrendező világa áll hozzád a legközelebb?
A külföldiek közül Gaspar Noé. Magyart nehéz mondanom, mert mindenkitől kábé egy filmet láttam. Nagyon tetszett Kostyál Márktól a Kojot, Madarász Istitől a Hurok, de A szarvassá változott fiú is, amit Vidnyánszky Attila rendezett. Nagyon jó megoldások voltak benne.
Ha kapnál 100 ezer forintot, és muszáj lenne két órán belül elköltened, miket vennél?
Teletankolnám a kocsimat, és ruhákat vennék. Éveken keresztül folyamatosan régi göncökben jártam. Az utóbbi egy évben vettem rá magam arra, hogy beújítsak pár ruhát. Most is van egy tréningnadrágom, amitől négy éve próbálok megválni.
Meg szeretnél nősülni?
Majd egyszer igen. A volt barátnőmmel terveztük, de nem házasság lett belőle, hanem szakítás. Köztünk addigra már kicsit elcsúsztak a dolgok, nagyon bezártam, mindent őrá hagytam, és a saját véleményemet nem fejtettem ki. Bennem ez a házasság kicsit mentőövnek is tűnt, hogy talán majd azután jobb lesz, de csak rosszabb lett, és sajnos erről sem beszéltem. Nekem ez feladatom, hogy tanuljak meg beszélni a problémáimról.
Kitől illetődnél meg a legjobban, ha beszállna melléd a liftbe?
Senkitől. Inkább azt nem tudom elviselni, ha ott vagyunk ketten egy társaságban egy olyan emberrel, akivel vannak kimondatlan dolgok, kibeszéletlen tüskék köztünk. Ez engem hihetetlenül tud frusztrálni.
Gondolom, találkoztál már jó pár híres emberrel. Tényleg senkinél nem illetődtél meg?
Nem. Még akkor sem, amikor megkaptam a filmdíjat, és ott volt rengeteg ember. Az érdekelt, hogy kivel lehet jót beszélgetni, és nem az, hogy ki merre hány méter a szakmában. Fogom, és kizárom a fejemből azt, hogy egy sztárral beszélgetek, vagy egy híres rendezővel.
Aggaszt az emberiség küszöbön álló kihalása?
Igen, szoktam rajta gondolkodni. Tizenkét ezer évesek vagyunk, az gyakorlatilag semmi, igazából egy napszél vagy egy piros gomb lenyomása könnyen elsodorhatna minket. Egy hajszálon múlik, hogy létezünk vagy sem.
Átértékelt benned valamit a #metoo?
Annak örülök, hogy a nők felbátorodnak, és sokkal jobban mernek erről beszélni. A felnőtt férfiakon már nem nagyon lehet változtatni, és akiben ott van a kisördög, az úgyis meg fogja tenni, viszont a botrányok után bátrabban fel tudnak lépni a nők ez ellen. Ha történik egy incidens, azonnal tisztázni kell.
Nem gondolod, hogy elrettentő hatással lesz emberekre, hogy ezeknek a bántalmazóknak évtizedes karrierjeik lettek eltörölve egy pillanat alatt?
Lesz is folyománya ennek, de a nők bántalmazását nem lehet teljesen megszüntetni, csak úgy, ha a nőket felbátorítjuk, hogy szálljanak szembe.
Hiszel valami magasabb rendű dologban?
Fogalmam sincs. Gondolkodtam ezen sokat. Inkább hiszem azt, hogy az ember tud isteni dolgokat véghezvinni, mint hogy valami felsőbbrendűség irányítja a mi sorsunkat.
Valaha része volt a vallás az életednek?
Persze. Meg vagyok keresztelve, bérmálkozva, a piaristákhoz jártam, nagyon sok beszélgetésen vettem részt Istenről, de számomra mind hiteltelen volt. Lehet, hogy velem van a baj, és majd pár év múlva azt mondom, hogy na, itt van Isten. Most az a legkézenfekvőbb, hogy ez nem fontos kérdés.
Mi volt a legemlékezetesebb lázadásod?
Abban a faluban, ahol Romániában laktunk, nagyon sok korombeli gyerek volt. Csak a mi utcánkban voltunk vagy húszan, és folyamatosan verekedtünk vagy fociztunk. Annyira agresszív volt ott a környezet, hogy csak focizni meg verekedni tudtunk.
Milyen káros szenvedéllyel élnél, ha nem lenne káros?
A nem alvással.
Melyik volt az utolsó film, ami baromira felbosszantott?
Nem film volt, hanem tévésorozat: a 200 első randi. Értem, hogy gyorsított tempóban kell felvenni mindent, de akkor is meg kellene próbálni ezt minőségibb módon megcsinálni, mert minden adott hozzá. Jó színészek, jó rendező, a forgatókönyv is hellyel-közzel lehet jó, de valahogy olyan elsőkörösnek tűnik. Nagyon kiszámítható, a rész elején mindig tudod, hogy mi lesz a vége. Annyival jobb lehetne, ha csak egy kicsivel többet foglalkoznának egy-egy szituációval. Valamin mindig elcsúszik a dolog, és ez bosszantó.
Mi volt a legnagyobb csalódás eddig az életedben?
Magamban csalódtam. Hogy a volt kapcsolatomban nem volt merszem beszélni a problémákról. Ez hihetetlen bűntudatot és csalódást okozott nekem.
Mi a legbűnösebb szórakozásod?
Az alkohol. Néha többet iszunk a kelleténél, és akkor állatkodunk, őrjöngünk, kiabálunk. Kiadjuk a feszültséget.
Mitől nem tudsz aludni éjszaka?
Valamiért akkor jönnek legintenzívebben a gondolatok. Most is az volt, hogy lefeküdtem kettőkor, háromig átfordultam hatszor, végiggondoltam az egész életemet, mi volt ma, mi lesz holnap. Kipattan a szemem, nem tudok aludni, annyira erősek a fejemben a gondolatok. Nem tudom, hogy erre mi a jó, altatót nem szeretnék szedni. Vagy talán lefekvés után vagyok csak annyira egyedül, hogy legyek egy kicsit magammal? Nem haszontalan időtöltés ez, csak úgy aludnék már.
Utoljára melyik színészi alakításról jutott eszedbe, hogy ezt te is szívesen eljátszottad volna?
Olasz Renátó az Aranyéletben. Én is voltam annak a karakternek a meghallgatásán, és mikor hallottam, hogy ő kapta meg, kicsit bosszankodtam, hogy ó, persze. De mikor megláttam, azt mondtam, hogy hát végül is jobban csinálja.
Mikor szálltál el a legjobban magadtól?
Biztos volt olyan az elmúlt években, hogy magas lóról beszéltem valakihez, de egyre emlékszem konkrétan. Ötödikes lehettem, még Romániában laktunk, és elmentünk az osztállyal Szekszárdra egy lovastanyára. Én már tudtam lovagolni akkor, és miután visszajöttünk a vágtából, annyira nagy embernek éreztem magam, hogy kvázi bármit megengedtem magamnak az osztálytársaimmal szemben. Ekkor olyan csúnyán leszidott a tanító néni, hogy az valahogy azóta is megmaradt bennem.
Vállaltál már el olyan munkát, amit szégyelltél?
Igen. Első év után nyáron szerepeltem egy fél-reality sorozatban. Három nap forgatás, akkor jó pénznek számított, tökre örültem neki. Utólag jöttem rá, hogy nem volt túl színvonalas. Mindegy, ezt meg kell élni, igazából az összes színészkollégám átment ilyesmin.
Kire szokták mondani, hogy hasonlítasz rá?
Rupert Grintre.
Mondj egy nagyon jó színészi alakítást, amit nem dicsérnek eleget!
Mondok kettőt: Jennifer Lawrence és Javier Bardem az anyám!-ban.
Melyik filmet láttad a legtöbbször?
A múmia visszatért. Azt szereztük meg a leghamarabb cédén még Romániában, és úgy néztem, hogy nem is tudtam, hogy ennek van első része. Minden este megnéztem, nagyon élveztem, sőt még most is megnézném.
Mi a leggyarlóbb dolog magaddal kapcsolatban, amit be mersz ismerni?
Ahol megéreztem, hogy lehet, manipulálni valakit, ott előfordult néha, hogy megtettem.
Milyen legyen az életed 15 év múlva?
Szeretnék egy saját lakást, feleséget, pár gyereket. Szeretnék jó színész lenni egy jó színházban, szeretnék nagyon sokat filmezni, sőt szeretném kipróbálni magam külföldi filmekben is.
Hogyan szeretnél meghalni?
Elégedetten. Nagyon szeretem a fizikát, nagyon szeretem érteni valaminek a mechanizmusát. Egyelőre olyasmire jutottam a halállal kapcsolatban, hogy kvázi olyanok lehetünk, mint a csillagok. Mikor egy csillag felrobban, akkor szanaszét szórja az anyagát az univerzumban. Ebben látok egy párhuzamot, mert amikor az ember meghal, egy érzelmi töltetet ad ki maga a test. Ebből azt tudom jelenleg leszűrni, hogy nincs túlvilág, csak egy elektromágneses hullám marad meg az emberből.
Cikksorozatunkban az 1990 után született magyar színészek közül választottuk ki azt a tizenötöt, aki eddig a leginkább észrevetette magát mozifilmekben, tévésorozatokban és kisfilmekben, illetve a közeljövőben várható a berobbanása. A sorozat többi részét itt találja, a legmenőbb fiatal magyar színésznőkről szóló korábbi cikksorozatunk pedig erre van.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
