Csáky 1888-ban Szegeden született, majd Pesten kezdte meg szobrászati tanulmányait: húsz éves volt, amikor gyalog eljutott Párizsba. Ő volt az első, aki kubista szobrokat készített, és hamarosan a stílus egyik legjelentősebb és legelismertebb szobrász-képviselője lett. 1922-ben francia állampolgárságot kapott, a világ ma francia művésznek tartja. 1971-ben halt meg Párizsban. Munkái olyan nagy közgyűjteményekben találhatók meg, mint mások mellett a párizsi Musée National d’Art Moderne vagy a New York-i Museum of Modern Art, de szerencsére van alkotása a Magyar Nemzeti Galériában is.
Csáky József szobraival és grafikáival is gyakori szereplője a világ műkereskedelmének; csak a Christie’s árverezőház különböző aukcióin az elmúlt években legalább egy tucat szobra szerepelt, és ezek a ház archívuma szerint 21.250 és 151.500 euró közötti összegekért kerültek új tulajdonoshoz. A művész eddig elért legnagyobb műkereskedelmi sikere egy 1925-ben készült, 34 centiméter magas, hegyikristályból faragott Téte (Fej) című szobrához kötődik, amelyért 2017 októberében a Sotheby’s párizsi árverésén fizetett ki valaki 925.500 eurót (288 millió forint)
Ehhez képest a most Los Angelesben kalapács alá kerülő munka „szinte ingyen” van – igaz, ezt a 70 centiméter magas, patinázott bronzot, bár egy eredetileg 1919-ben készült plasztika alapján, de csak nagyjából három évvel a művész halála után, 1974 körül öntötték Csáky műhelyében, nyolc példányban, amelyek közül ez az egyes számú. Persze aztán hogy ennek mennyire fog felmenni az ára licitek során, azt majd április végén meglátjuk.
Csáky József szobraival és grafikáival is gyakori szereplője a világ műkereskedelmének; csak a Christie’s árverezőház különböző aukcióin az elmúlt években legalább egy tucat szobra szerepelt, és ezek a ház archívuma szerint 21.250 és 151.500 euró közötti összegekért kerültek új tulajdonoshoz - írja a Papageno.hu A művész eddig elért legnagyobb műkereskedelmi sikere egy 1925-ben készült, 34 centiméter magas, hegyikristályból faragott Téte (Fej) című szobrához kötődik, amelyért 2017 októberében a Sotheby’s párizsi árverésén fizetett ki valaki 925.500 eurót (288 millió forint)
A lap szerint ehhez képest a most Los Angelesben kalapács alá kerülő munka „szinte ingyen” van – igaz, ezt a 70 centiméter magas, patinázott bronzot, bár egy eredetileg 1919-ben készült plasztika alapján, de csak nagyjából három évvel a művész halála után, 1974 körül öntötték Csáky műhelyében, nyolc példányban, amelyek közül ez az egyes számú. Persze aztán hogy ennek mennyire fog felmenni az ára licitek során, azt majd április végén meglátjuk.
Csáky 1888-ban Szegeden született, majd Pesten kezdte meg szobrászati tanulmányait: húsz éves volt, amikor gyalog eljutott Párizsba. Ő volt az első, aki kubista szobrokat készített, és hamarosan a stílus egyik legjelentősebb és legelismertebb szobrász-képviselője lett. 1922-ben francia állampolgárságot kapott, a világ ma francia művésznek tartja. 1971-ben halt meg Párizsban. Munkái olyan nagy közgyűjteményekben találhatók meg, mint mások mellett a párizsi Musée National d’Art Moderne vagy a New York-i Museum of Modern Art, de szerencsére van alkotása a Magyar Nemzeti Galériában is.
