A brit The Sun is idézi Szabó Gábort, az ELTE tanszékvezető régészét, aki az Indexnek nyilatkozva mesélt az aggteleki felfedezésről.

Egy beruházás előtt végeztek az ELTE régészei megelőző feltárást az aggteleki Baradla-barlangban, amikor bő egy hete élesen bejelzett egy fémkereső műszer. Az eszköz egy olyan helyen jelzett, ahol már többször is átmentek a kutatók, de eredménytelenül. Ezúttal azonban a sziklák alatt, tipikusan olyan helyen, ahova egy kalandregény főszereplője a féltett kincseit rejtené, bukkantak rá egy 5000 éves, valamint egy bronzkori, kb. 3200 éves leletegyüttesre.

Az 59 tárgyból álló bronzleletben nagyrészt kerek, díszített bronzveretek és fecskefarok alakú csüngők vannak, a régészek szerint ezek egy ceremoniális ruha tartozékai lehettek. A ruha teljesen szétfoszlott, szerves anyagok sem maradtak utána. Az ELTE régészei ezenkívül szépen díszített kerámiákat, emberi maradványokat és rituális áldozati állatcsontokat is találtak – volt, ahol nagy halmokba összerakva –, és ez mind azt mutatja, hogy a Baradla-barlang néhány ezer éve fontos kultuszhely lehetett, ahol áldozatokat mutattak be, beavatási szertartásokat végeztek.

Az aggteleki cseppkőbarlangot az 1700-as évek óta látogatják és fosztogatják, a kincsek azért maradhattak meg, mert védett helyen voltak. Az őskori rétegeket 20-30 centiméteres mészkőréteg fedte, a barlangi tufára pedig közvetlenül beton került. A turisták ezért nem tudhattak arról, hogy micsoda régészeti értékek bújnak meg a lábuk alatt.

Az ELTE régészei és a fémkeresők által megtalált leletek a Nemzeti Múzeumba kerülnek majd.