A Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozata fotókampányt indított a napokban a közösségi oldalakon, melynek lényege, hogy a tanárok maguk előtt tartott táblán/papírlapon igyekeznek megmutatni, mekkora (nettó) fizetésből élnek havonta.

A szervezet – a 444 által is ismertetett – felhívásában azt írta,

A kormány hangzatos számokat közöl az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülésével kapcsolatban. A pedagógusok hatodik éve nem kapnak béremelést, ezenkívül a nevelést, oktatást segítő kollégáink bérei még ennél is megalázóbbak.

Mi most kitesszük azt, amit hazaviszünk, ezért hány évet tanultunk és hány év gyakorlat áll mögöttünk. Mi készülünk a tanévre. Hosszú küzdelemre készülünk, de küzdeni azt tudunk, most épp a bérünkért fogunk.

A történet most azzal bővült, hogy a 24.hu megkeresett néhány embert, aki részt vesz az akcióban. Arról érdeklődtek, miért csatlakoztak a kampányhoz.

Egy Békés megyei gyógypedagógus azt mondta, "ha valakinek szíve vágya, hogy gyerekekkel foglalkozzon, tanítsa őket, akkor tehesse azt úgy, hogy nem érzi magát megalázottnak, mellékesnek és alsóbbrendűnek".

A lapnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő gyógypedagógus arról is beszélt, hogy amióta a pályán van, nem lát előrelépést a munkakörülményeik javításában vagy megbecsültségük növelésében. Megosztotta azt is, hogy pedagóguscsaládból származik, már a nagyszülei is ezt a pályát választották, így tudta, mire vállalkozik:

Tulajdonképpen csak azt szeretném, hogy ne legyen szégyen tanárnak lenni, ne nézzenek hülyének azért, mert itt tanítok Magyarországon ahelyett, hogy elmennék külföldre dolgozni.

Egy négy éve a pályán lévő pedagógus arról beszélt, hogy az utóbbi időben született döntések sem szakmailag, sem emberileg nem helyénvalók, egymagában viszont nincs lehetősége arra, hogy a véleményét széles körben megossza. Mint a 24.hu írja, a pedagógus most viszont örül, hiszen láthatóan sok, hasonlóan vélekedő ember egyszerre állt ki a nyilvánosság elé.

A pedagógus aggasztónak tartja azt is, hogy nem lát maga körül fiatalabb pedagógusokat, akik utánpótlást jelenthetnének a nyugdíjba vonuló kollégáiknak. Emiatt sokszor gondolt rá, hogy másik állás után néz, de végül sosem szánta rá magát:

Az imént is kaptam egy üzenetet az egyik diákomtól, ilyenkor pedig rögtön meggondolom magam.

Egy győri gimnázium tanára azért döntött a csatlakozás mellett, mert úgy érezte, hogy ezzel talán elindulhat valami. Ő csak három éven van a pályán, de már most szembesült vele, hogy akadnak olyan problémák, amelyek minden intézményt sújtanak. 

További részletek a 24.hu cikkében.