Marozsán Erika az öngyilkosok himnuszának tartott egyetlen magyar világsláger, a Szomorú vasárnap szerzőjéről szóló filmmel lett a legismertebb magyar színésznő Amerikától Dél-Koreáig. A mai napig kap a filmmel kapcsolatban leveleket, üzeneteket, de iszonyatosan szeretne például vígjátékokban játszani.

Kezdem elveszíteni a szemérmességemet, és mostanában rendezőknek írogatok, hogy ha legközelebb vígjátékot forgatnak, gondoljanak rám. De nem lehetnek illúzióim, mert minden színész véletlenszerűen kerül egy-egy helyzetbe

– mondta a HVG hetilapnak a színésznő, aki a munkában domináns, a hétköznapokban introvertált alkatnak vallja magát.

„Igazi oroszlán vagyok a munkában. Amikor forgatok, szabadnak érzem magam, mint egy vadállat, akit kiengedtek a ketrecből. Olyankor nincs bennem félelem, korlát, megtanultam bátor lenni. A mindennapi kérdésekben többet szorongok. Nagyon ki tud csúszni alólam a talaj, érzelmileg is elbizonytalanodom abban, hogy hol állok a világban, jó anya vagyok-e."

A színésznő jelenleg a hobbinak indult textilművészi karrierjét építi, nemrég az egyik budapesti galériában volt kiállítása, és egy divatmárka kollekciójában is szerepelnek a textilrajzai.

„A varrógép a meghosszabbított karom. Mostanában megszállott módon dolgozom a textíliákkal. Van valamilyen ősi kapcsolatom a fonalakkal, a cérnákkal. A balettintézeti időkben hétvégeken közösen varrtunk a lányokkal ruhákat, sőt kabátokat. Újra felfedeztem a varrást, és elkezdtem kísérletezni, képeket, grafikákat varrok. Most éppen szövőgépet készülök beszerezni, hogy portrékat, festményeket szőjek.”

A teljes interjút elolvashatja a HVG hetilapban és a hvg360-on!