Ismét feltárják a Mohácsi Nemzeti Emlékhelynél található tömegsírokat, és antropológiai vizsgálatoknak fogják alávetni a maradványokat.
Antropológusok és régészek közreműködésével megkezdődik a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak 2025-ig tartó tudományos vizsgálata – tájékoztatta a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) szerdán az MTI-t.
A feltárásokat a pécsi központú Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai végzik. A DDNPI kezdeményezésére most decemberben induló és 2025-ig tartó munkálatok az Agrárminisztérium támogatásával zajlanak.
A vizsgálatokkal el szeretnék érni, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely a későbbiekben a legújabb antropológiai, régészeti, történészeti kutatások eredményeit felhasználva mutassa be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb sorsfordító történelmi eseményét. Mint írták, mindezt egy a nemzeti kegyeleti szempontoknak megfelelő teljesen új interaktív kiállítás formájában tennék meg.
A mohácsi csata 500 éves évfordulójához közeledve egyre inkább magasabb fordulatra kapcsol az ütközet történelmi kutatása. Jelenleg azt sem lehet tudni, hol zajlott az ütközet, csupán két hipotézis van, két különböző helyszínnel, az egyik a majsi síkra teszi a csatát, míg a másik attól jóval északabbra.
Egy biztos pontja van a csata helyszínének: 5 tömegsírt találtak még a 60-as években a sátorhelyi emlékhelynél, de amikor feltárták őket, akkor antropológiai szempontból nem vizsgálták meg alaposan a csontvázakat. Most ez következhet.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!
