A WawamuStats közzétett egy videót arról, hogy 1959. óta hogyan változott az egyes országok matekolimpiai aranyérmeinek a listája. Ebből az derül ki, hogy 2019-ben magasan a legtöbb első helyezett, 157 aranyéremmel Kína, a második az Egyesült Államok 130, a harmadik Oroszország 99 első helyzettel.

Magyarország az előkelő negyedik helyen végzett 82 éremmel.

Ez azt jelenti, hogy éltanulóink kifejezetten jól szerepelnek ezen a rangos versenyen, ellentétben a teljes tanulói populációt mérő nemzetközi mérésekkel. A PISA-n például a magyar 15 éves diákok az OECD-átlagot sem érik el hosszú ideje. Vannak más mérések, például a TIMSS vagy a PIRLS elnevezésű vizsgálatok, ahol ennél sokkal jobban szoktunk szerepelni. (E látszatellentmondásról többek között itt írtunk, a lényeg az, hogy míg a PISA az életben felhasználható tudást méri, a másik két mérés elsősorban az iskolában tanultak reprodukálást, és korban is más populációt mérnek.)

Megint más a matematikai olimpiák által mutatott kép, ami nyilván a világ legtehetségesebb tanulóinak versenye. Örvendetes, hogy ebben jók vagyunk, de tudni kell, hogy ez természetesen csak egy-egy kiugróan teljesítő diák zseniális eredményének köszönhető. Pont úgy, mint a sportban. Ha van egy olimpiai bajnokunk, mondjuk gyorskorcsolyában, az semmit nem mond az ország lakosainak gyorskorcsolyatudásáról.

A matekolimpiai nyertesek trendje a legérdekesebb. Ebből az látszik, hogy 1959-től 1965-ig a magyarok voltak az abszolút nyerők, ekkor azonban a szovjet diákok átvették a vezetést. (Mondjuk, ha a népességarányt is nézzük, akkor ez nem véletlen.) És a két ország (utóbbi természetesen már Oroszország néven) egészen 2002-ig aratott az éremtáblázaton, de ekkor a nagyon feltörő Egyesült Állsmok és Kína beért minket, sőt Kína le is hagyott, majd 2006-ban az Egyesült Államok is.

Ekkora már Kína vette át a vezetést,

2008-ra pedig kialakult a végleges sorrend.

A magyar diákok 2000-ben 65 arannyal rendelkeztek, 2010-ben 76-tal, 2019-ben pedig 82-vel, azaz folyamatosan lassult a nyerő trend. Ugyanez Kínánál: 53, 108, és 157, az Egyesült Államoknál 49, 84, 130. E nagy országok tehát egyre több érmet hoznak el.

Könnyű nekik, hiszen sokan vannak. Ugyanakkor Dél-Korea például 2000-ben mindössze 12 aranyat tudott magáénak, míg 2019-ben már majdnem utolérte a magyar gyerekeket 79-cel. Vietnám pedig 23-ról 62-re javított a kilenc év alatt.