„Úgy tűnik, a nagy teljesítményzuhanás megállt, a közoktatás teljesítménye stabilizálódni látszik egy, a 2003-asnál jóval alacsonyabb színvonalon. Ez a rendszer ennyit tud” – írja Radó Péter oktatáskutató a Facebookon.

A mostani mérésen 4-6 ponttal jobb lett a magyar diákok teljesítménye, ez azonban hibahatáron belüli érték. Így változott a magyar 15 éves diákok teljesítménye az utóbbi években.

Olvasás-szövegértésben a Kína nagyvárosaiból álló csoport, Szingapúr és a szintén Kínához tartozó Makaó végzett a dobogón, Hongkong lett a negyedik a PISA 2018-as listán. Őket Észtország, Kanada, Finnország, Írország, Korea és Lengyelország követi. Ezeknek a top10-es országoknak az átlagteljesítménye 512-555 pont.

A mérés átlaga szövegértésből 487 pont volt, amit a magyar 15 éves diákok tavaly sem értek el a maguk 476 pontjával a vizsgálatban, a 33. helyen végeztek, az orosz, horvát, cseh gyerekek is jobb teljesítményt értek el.

A matematika és természettudomány éllovasai szintén a kínai régiók és Szingapúr. A magyar diákok ezekben sem érték el a 489-es átlagot a maguk 481 pontjával.

Az első PISA-tesztet 2000-ben készítették, a matematikai, szövegértési és a természettudományos tudást mérik, csak nem úgy, ahogy azt a magyar diákok megszokták. Itt ugyanis a gyerekek kompetenciáira kíváncsiak a kutatók, a felhasználható tudásra, és kevésbé az iskolában megtanult anyagok automatikus reprodukálására. Elemzők korábban ezzel magyarázták a magyar diákok nem túl erős eredményeit. 2006-ban áttértek a számítógépes tesztekre, abban még rosszabb adatok jöttek ki.

(Később bővebben is elemezzük a PISA-eredményeket.)