Minden egyes zöldpaprikában ott rejtőzik a C-vitamin, csak elő kellett csalogatni, és amikor eljött az idő, valaki elő is csalogatta. Egy lehulló alma csak egy közönséges gyümölcs, másnak a gravitáció. A fekete lyuk mindig ott volt, ahol jelenleg Ste­phen Hawking tartózkodik, pont ez a bizonyíték mindkettő létezésére. Ha nincs Harry Potter, nincs több millió, Hermionenak öltözött vidám gyerek, de a borsodi Voldemort sem. A coke a drogbáró Pablo Escobar hívószava. Ha nincs a Beatles, a zaj mást jelentene, az Oasis nem egy zenekar, hanem a hely a sivatagban, ahová minden szomjazó vágyik. Ha nincs a Beatles, más oka lenne a szex, drog & rock and rollnak.

A popuniverzum keletkezésének legújabb magyarázata az egész bolygóra kiterjedő 12 másodperces áramszünettel kezdődik. Egy kicsit szerényebb a koncepció, mint a nagy bumm, de azért így is elég messzire hallatszik. A héten mozikba kerülő játékfilm, a Yesterday készítői szívesen vállaltak néhány logikai bukfencet annak érdekében, hogy szórakoztatóan bizonyítsák egy olyan alternatív idővonal létezését, amelyen nem lelhető fel a modern zene legnagyobb hatású zenekara. Néhány pillanat alatt eltűnt a Földön eladott másfél milliárd album, az összes Penny Lane utcatábla, valamennyi liverpooli hűtőmágnes, a sárga tenger­alattjárók rajzfilmestül, az Abbey Road zebrája a „rossz oldalon” parkoló VW-val együtt.

A kerékpárján hazafelé tartó Jack, akit a párhuzamos univerzumban a teremtő arra ítélt, hogy egész életében sikerületlen dalát, a Summer Songot pengesse, összeütközik egy busszal. Néhány nappal később haverjaival az újjászületését ünneplik, valaki a kezébe nyom egy gitárt, pont egy olyan Epiphone Texan modellt, amelyet Paul McCartney a komponáláskor használt, és arra kérik, játsszon valamit. Belekezd a Yesterdaybe, majd miután mindenki magához tért az első döbbenetből, megkérdezik tőle, mikor írta ezt a dalt? Azt válaszolja, nem ő írta, hanem a Beatles. Néhány kattintás után kiderül, hogy a Beatles nem létezik, dalaik egyszerűen átszálltak Jack fejébe és szívébe. A világ ugyan­olyan izgalomba jön, mint a hatvanas évek elején.

A címadó dal minden idők talán legkedveltebb Beatles-slágere. Megjelenése óta olyan mágikus hatást kelt, mint az égből a földre pottyant dolgok. Milliókat érdekelt a csodálatos melódia keletkezéstörténete, de még Ian McDonald, aki 188 Beatles-dalt elemzett, dokumentált és lábjegyzetelt A fejek forradalma című könyvében, sem tud sokkal többet a misztériumról, mint bárki más. Az biztos, hogy 1965. június 14-én vették fel az Abbey Road 2-es stúdiójában, F-dúrban szól, McCartney gitárjátékát vonósok kísérik.

A Help! című album B oldalán a 6. dalként rögzített Yesterday szerzőjeként a Lennon–McCartney-­kettős szerepel, de teljes egészében McCartney írta, John Lennon, Ringo Starr és George Harrison nem volt jelen a felvételkor. Egy alkalommal McCartney azt állította, akkor született, amikor a barátnője londoni lakásában lógott, máskor azt, hogy a párizsi George V luxushotelben.

„Úgy érzem, évtizedek óta a fejemben volt. Nem írtam, hanem megálmodtam, egyszer csak kipottyant, mint egy tojás. Semmi egyenetlenség, sehol egy karcolás.”

A Yesterday első szövegváltozata még a Scrambled Eggs címet viselte, emléket állítva annak, hogy a világon kevés vonzóbb dolog van, mint egy reggeli tojásrántotta és a paplan alól kilátszó két formás női láb. A végleges változat a Guinness Rekordok Könyve szerint minden idők legtöbbször feldolgozott dala: 3000 interpretációja ismert, a rádióállomások 7 millió alkalommal játszották, és játsszák ma is.

A produkció legjobban fizetett sztárjai a Beatles-dalok voltak. Az angol gyártó cég, a filmjeivel 1992 óta hétmilliárd dollár bevételre szert tett Working Title Films tízmillió dollár jogdíjat fizetett, hogy az angol mozi két sikerembere elkészíthesse a Beatles repertoárjának legtündöklőbb darabjaira épülő meséjét. Richard Curtis korábban olyan filmek forgatókönyvét írta, mint a Négy esküvő és egy temetés, az Igazából szerelem, a Sztárom a párom és a Bridget Jones naplója. A Sekély sírhanttal feltűnést keltett, a Trainspottinggal befutott, majd a Gettómilliomossal Oscar-díjat nyert Danny Boyle rendező most annak a bemutatására vállalkozott, hogy a levitáció akár meg is történhet.

A popkultúra nagy teljesítményeinek emléket állító filozofikus filmek általában tönkreteszik az emberek szórakozását. A Yesterday meg sem kísérli, hogy választ adjon egy alternatív keletkezéstörténettel kapcsolatos kérdésre, helyette azt állítja: a zsenialitás nem szorul magyarázatra.

„A világóra rugóit még Isten húzta fel” – idézi az időről elmélkedve szabadon Newtont a Beatles-biblia szerzője, Ungvári Tamás –, tehát világos: istennek kell lennie annak, aki meg akarja állítani.