szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

A Vukot láttuk a tévében vagy moziban, a Tüskevártól pedig gyerekek generációinak jött meg a kedve horgászni, ha már rákászni nem lehetett. Ahogy Fekete István a természetről írt, egyszerre tette örök érvényű, napjainkban pedig különösen aktuális íróvá. Ma 120 éve született, idén 50 éve halt meg a magyar ifjúsági és állatregények koronázatlan királya.

Ha majd az Időben eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát már régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet

írja Fekete István először 1966-ban megjelent, című regényében. Ezt Fekete bő ötven évvel ezelőtt vetette papírra, mára pedig napjaink egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb feladata, hogy felkészüljünk a klímaváltozással járó természeti, társadalmi és gazdasági problémák kezelésére.

Fekete hitte és vallotta, hogy a természet mindenek fölött áll, törvényeit nem szabad megbolygatni, és akár fájdalmak árán is meg kell őrizni. Ez a gondolat nagyon megfontolandó a 21. századi ember számára, akinek minden eddiginél nagyobb tudatosságra kell törekednie, hogy ne csak élvezze, meg is óvja a természet szépségeit, harmóniáját, írja a Móra Kiadó az író születésének évfordulója alkalmából.

Fekete István 1966-ban Szigligeten.
©

Egy francia forradalmár leszármazottja

Fekete István a Somogy vármegyei Göllén született 120 éve, 1900. január 25-én. A későbbi író Fekete Árpád tanító, iskolamester és Sipos Anna első gyermeke volt. Egyik őse a nagy francia forradalom menekültje, dédnagybátyja pedig Damjanich János 1848-as honvédtábornok, aradi vértanú volt.

A család 1909-ben Kaposvárra költözött, és István az ottani gimnázium tanulója lett. Mivel félévkor és év végén is megbukott, a szigorú édesapa átíratta a polgári fiúiskolába, ahol végre önmagára talált a kamaszodó fiú. 1915-ben felsőkereskedelmi iskolába iratkozott, 1917-ben besorozták katonának, és az 1918-as hadiérettségit követően tartalékos tiszti iskolába került.

A katonaruhát csak 1926-ban vethette le végleg. 1923-ban felvették a debreceni Gazdasági Akadémiára, ám az Alföldön nem érezte jól magát, visszavágyott a Dunántúlra, 1924 januárjától Mosonmagyaróvárott folytatta tanulmányait. Az iskola elvégzése után, 1926-ban Bakócán lett gazdatiszt. Itt szeretett bele a helyi belgyógyász-főorvos leányába, Piller Editbe, akivel 1929-ben házasságot is kötött. Az esküvő után Ajkára költöztek, ahol gazdatiszt lett a holland származású földbirtokos, Nirnsee Ferenc birtokán, 1930-ban lányuk, két évvel később fiuk született.

A koppányi aga testamentuma volt az első színes magyar tévéfilm 1967-ben.
©

Fekete István tehetsége, szakmai felkészültsége, gyakorlati érzéke és tenni akarása nyomán hamarosan fellendült a birtok: tejüzemet szervezett, búzavetőmagot nemesített, az irányításával tenyésztett merinói kosok számos díjat nyertek. Mindeme tevékenység és a család mellett igazán ekkor jutott ideje az írásra is.

Az ifjú gazdatiszt irodalmi babérokra tör

Még diákéveiben, mint oly sok kamasz, ő is verselgetett, rövidebb prózával kísérletezett, de kiforrott, egyéni stílusú íróvá ezekben az években érett.

Szenvedélyes vadász és erdőjáró volt, vadászattal kapcsolatos cikkeit 1933-tól a Kittenberger Kálmán szerkesztette Nimród közölte. 1936-tól az Új időkben jelentek meg novellái. 1937-ben A koppányi aga testamentuma című regényével megnyerte a Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatának első díját, két évvel később a Zsellérek című regénye aratott sikert az Egyetemi Nyomda pályázatán. 1940-ben a Kisfaludy Társaság tagjai sorába választotta, és ebben az évben jelent meg Hajnalodik című színdarabja, amelyet csaknem százszor játszottak a Magyar Színházban és a Kamaraszínházban, mindannyiszor telt ház előtt. 1940-ben Bánki Viktor filmrendező forgatókönyv készítésére kérte fel, s így született meg a Doktor Kovács István, amely ismét sikert hozott számára.

©

Az uradalmi munkát ekkor már egyre terhesebbnek, írói munkája akadályozójának érezte. 1941-ben végül elhatározta magát, családjával Pestre költözött, és a Földművelésügyi Minisztérium vadászati előadója lett. Sorra jelentek meg művei, regényei és novelláskötetei, de tanult szakmáját sem hanyagolta el, oktatófilmek forgatókönyveit írta a földművelés, az állattenyésztés, a gazdálkodás témakörében.

Reakciós elemből az magyar ifjúsági regény koronázatlan királya

A második világháború után állása megmaradt, két könyve is megjelenhetett, de egyes állítások szerint a rettegett államvédelem, az ÁVO megkínozta. Amikor 1949 tavaszán a minisztériumot "megtisztították a reakciós elemektől", Fekete Istvánt is nyugdíjazták. Ezt követően a nélkülözés évei köszöntöttek a családra: könyveit nem adták ki, állandó foglalkoztatást sehol sem kapott, alkalmi munkákból jutott némi jövedelemhez, volt uszálykísérő, patkányirtó, napszámos. 1951 őszétől oktató volt a kunszentmártoni Halászmesterképző iskolában, majd leszázalékoltatta magát.

1955-ben Bölöni György segítségével térhetett vissza az irodalomba, Halászat című munkáját tankönyvként adták ki, majd előbb a Kele, később a Lutra című regényeket jelentette meg a Magvető Kiadó. 1957-től sorra aratnak sikert máig is népszerű ifjúsági regényei: Bogáncs, Tüskevár, Téli berek, Hu, Vuk, Kittenberger Kálmán élete.

1960-ban a Tüskevárért, amelyből remek tévésorozat is készült, József Attila-díjat kapott. A hatvanas évek közepétől háromkötetesre tervezett önéletírásán dolgozott, melyből 1965-ben megjelent a Csend, s 1970-ben elkészült a Ballagó idő is. Többre már sem ideje, sem ereje nem maradt: előbb 1968-ban, majd 1969-ben is szívinfarktust kapott, amelyből még sikerült felépülnie. A harmadik azonban végzetes volt, s 1970. június 23-án Tárogató utcai otthonában örökre lehunyta szemét.

Nemcsak a természet, az emberi lélek titkait is jól ismerte

Népszerűsége mindmáig töretlen, ami annak is köszönhető, hogy művei számos feldolgozásban kerültek a közönség elé, elég a Vuk című rajzfilmre vagy A koppányi aga filmváltozatára gondolnunk. A természettel együtt élő és érző, annak titkait jól ismerő ember volt,

írásaival új műfajt teremtett, mellyel a civilizáció révén a természettől eltávolodott embert újra természet közelelségébe tudta hozni.

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. Műveit, szemet simogató sorait, kristálytiszta, pihentető prózáját, humorát a felnőttek talán még jobban élvezhetik, mint az ifjabb olvasók.

1987-ben alakult meg a nevét viselő Irodalmi Társaság, amely Fekete István irodalom- és természetszerető hagyományainak ápolását és folytatását tekinti fő feladatának. 2014-ben pedig Keszthelyen megnyílt Fekete István-emlékszoba és a Tüskevár panoptikum.


VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Kult

Mi lett a Légy jó mindhalálig és a Tüskevár főszereplőivel?

Sorozatunk első részében utánajártunk, hogy a pályán maradtak-e a Pál utcai fiúk 1969-es filmváltozatának gyerekszereplői. Ezúttal megnéztük, hogyan alakult a Légy jó mindhalálig című Móricz-regény 1960-as filmváltozata és a Fekete István Tüskevár című ifjúsági regényéből készült 1967-es tévésorozat főszereplőinek filmes karrierje.

Csütörtökön ingyen utazhatnak a BKK-járatokon az autósok

Csütörtökön ingyen utazhatnak a BKK-járatokon az autósok

Nem engedték be Navalnijhoz az orvosait, betiltották az érte szervezett tüntetést

Nem engedték be Navalnijhoz az orvosait, betiltották az érte szervezett tüntetést

A nemzetbiztonsági bizottság beidézte Palkovics Lászlót a kínai egyetem miatt

A nemzetbiztonsági bizottság beidézte Palkovics Lászlót a kínai egyetem miatt