A pénteken megjelent és gyakorlatilag titokban, szakmai egyeztetés nélkül készített NAT szerzői közé 2018-ban bekerült Takaró Mihály (az antiszemita írók és a Horthy-rendszer iránti rajongásáról ismert irodalomtörténésznek nyilvánvalóan az alaptanterv hazafiasítása volt a feladata) szerdán az M1-en beszélt az alaptantervről.
Úgy véli (a saját munkájáról), hogy abban „az irodalom és a történelem tantárgy oktatását megújult ismeretek és egészen modern módszerek jellemzik”. Azt emelte ki, hogy a legfontosabb változás, hogy a 20. századi magyar irodalmat Kárpát-medencei irodalomként kezeli az új NAT.
„Az új alaptanterv megpróbál elfogulatlanul, illetve kiegyensúlyozottan tekinteni a régió 20. századi magyar irodalmára. Ezért kerültek bele erdélyi vagy felvidéki írók munkái, amelyek 1948 után kimaradtak az irodalmi kánonból” – mondta.
Takaró közölte, 1948 után ideológiai alapon kisepertek mindenkit a magyar irodalomból, aki nem felelt meg világnézeti szempontból annak a politikai kurzusnak. Ezt az időszakot úgy jellemezte, hogy a politikai elnyomás mellett kialakult a nézetdiktatúra és ízlésterror is.
A módszertan megújításáról elmondta, a "frontális tanítás" után rá kell térni a kooperatív tanításra, vagyis a csoportos feladatmegoldásra.
Takarót egyébként olyan szempontból elismerés illeti meg, mert ő az egyetlen a NAT készítői között, aki legalább a nevét vállalja és megszólal a dokumentumról. Más kérdés, hogy csak így, utólag tette, és hogy a véleményével az eddig megszólaló szakmai szervezetek enyhén szólva nem értenek egyet. (Ezeket itt gyűjtöttük egybe.) Beszámoltunk arról is, hogy pedagógusok tiltakozó akciót indítottak a NAT bevezetése ellen.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
