Az olaszországi Cesena Facebook-oldala kedden fényképeket közölt arról, ahogyan a helyi régészeti múzeumban éppen becsomagolnak néhány pompás, késő római kori ezüsttálat. Egy erről szóló cikk szerint a műkincseket egy ravennai kiállítás-bemutató után ősszel már Magyarországon állítják ki.

Arról már a HVG hetilap is írt korábban, hogy a Nemzeti Múzeumban a Seuso-kincs köré épülő nagyszabású kiállítást terveznek, ennek idén nyáron kellett volna megnyílnia, de a koronavírus-járvány miatt értelemszerűen ezt is elhalasztották. Bár az olasz cikkből nem derül ki, kézenfekvőnek tűnt, hogy az ezüsttálak a Nemzeti Múzeumba érkeznek majd.

A cesenai ezüsttál

bbcc.ibc.regione.emilia-romagna.it

A Nemzeti Múzeum ezt kérdésünkre megerősítette, ahogyan azt is, hogy a már tervezett nemzetközi tárlat részeként érkeznek a tárgyak. A kiállítás októberben nyílik meg, és szinte az összes nagy, késő római kincsleletből sikerül majd bemutatni néhány jellemző darabot, de a pontos tárgylista még változhat.

facebook.com/comunedicesena

Az bizonyos, hogy mintegy tucatnyi múzeumból – köztük van a Musée du Louvre, illetve a British Museum – érkezik 35-40, legjobb eseteben akár 50 elsőrendű ötvöstárgy. Mint a Nemzeti Múzeum igazgatója, Varga Benedek lapunknak hangsúlyozta, ilyen kiállítás, ahol a legjelentősebb római kincsleleteket gyűjtötték össze, még nem volt a világon. Ez a tárlat lehetőséget ad arra is, hogy felmérjük a Seuso-kincs helyét a saját korában. A kiállításhoz ezért tudományos katalógus is készül, mely átfogó képet nyújt majd a Seuso-kincs történetéről, és a késő római ötvösművészetről.

Az Orbán-kormány által 2014-ben és 2017-ben megvásárolt 14 dúsan díszített ezüst tál, valamint az azokat sokáig rejtő rézüst egy ideig a Parlamentben volt kiállítva, majd vándorkiállításra indult az országban, végül a Nemzeti Múzeumban lelte meg végső otthonát. A tavaly megnyílt állandó kiállítás annyiban nyújt többet a korábbiaknál, hogy három teremben a késő római pannóniai művészet kontextusába helyezi a Kr.u. 350 és 450 között keletkezett ezüsttárgyakat. Bemutatják azt az ezüst edénytartót, quadripust is, amely már a XIX. század óta a múzeum tulajdonában van. A Seuso-kincs feltételezett megtalálási helyén, Polgárdiban 1878-ban került elő ez a hasonló díszítésű ezüstállvány, mely az egyik legfontosabb érv a kincslelet magyarországi származása mellett.

A Seuso-kincs

MTI / Balogh Zoltán

A múzeum azonban még szélesebb kontextust kívánt adni a tárgyaknak, ezért kezdte el a legjelentősebb késő római ezüstkincseket bemutató nemzetközi tárlat megszervezését. Ugyanis több ilyen kincs létezik a világ múzeumaiban.

Nem könnyű eldönteni, melyik értékesebb és fontosabb. Így leginkább a Richard Hobbs, a British Museum kurátora által kidolgozott, a korabeli ezüst, és arany árakból kiinduló sorrendet szokták használni az összehasonlításukra – derül ki Mráv Zsolt és Dági Marianna cikkéből. A Seuso-kincs a maga több mint 68 kilójával a ma ismert, erősen hiányos állapotában is az előkelő hatodik helyre került ezen a listán. Ám a besorolásakor Hobbs nem számította hozzá a 20 kilós polgárdi állványt, amely szintén a készlet része lehetett. Ha a késő római ezüst tálaló- és tisztálkodókészleteket tartalmazó kincsleletek összefüggésében vizsgáljuk, a lelet a harmadik helyet foglalja el – írják a szakemberek.

A Seuso-kincs

MTI / Balogh Zoltán

A legjelentősebb római ezüst lelet, amit 1628-ban a németországi Trierben, egy jezsuita kolostor építése során találták, nem maradt fenn, gondos leírás után beolvasztották. A második hely az 1992-ben az angliai Hoxne mellett talált, nemesfém tárgyakat tartalmazó leletegyüttesé, de ez javarészt ezüst és arany pénzérmékből áll és „mindössze” 148 ezüst étkészlet-tartozék és pipereeszköz, valamint aranyékszer kíséri – olvasható a tanulmányban.

Rögtön a Seuso-kincs után, a negyedik helyet foglalja el a svájci Kaiseraugst római erődjében 1960-as évek elején kidózerolt ezüst étkészlet, amely több mint 61 kg-os tömegével alig marad el a Seuso-kincs jelenleg ismert tárgyainak tömegétől, ám jóval kisebb tárgyakból áll. De Horvátországban, Olaszországban, Angliában, Skóciában is találtak a Seuso-kincshez hasonló kincseket.

Úgy tűnik, a magyar és külföldi múzeumok is erősen bíznak abban, hogy ősszel valamilyen szinten megindul a turizmus, és nyitva lehetnek a közgyűjtemények. A Nemzeti Múzeum tervezett kiállítása jelentős összegbe, mintegy 400 millió forintba kerül.