A Lázár János neve miatt nemrég reflektorfénybe került szabadkígyósi kastélynak mesei elemekben gazdag múltja van: egy ajándékba küldött koporsó és a leggazdagabb magyar árva története is része az egykori Wenckheim-rezidencia legendájának.
Egy november eleji törvényjavaslat szerint a Békés megyei Szabadkígyóson található impozáns Wenckheim-kastély tulajdonjogát, abban minden ingósággal, az állam ingyenesen átadná a Lázár János felügyeletével működő mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek. (Az egykori kancelláriaminiszternek már egy másik Békés megyei kastélyhoz is köze van: egy októberi rendelet szerint a határnál fekvő Geszt Tisza-kastélyának felújítási munkálatait is ő koordinálja kormánybiztosként). Úgy látszik azonban, hogy a helyi politikusok, beleértve a község 1998 óta hivatalban lévő fideszes polgármesterét is, sikerrel tiltakoznak, nehogy Lázárhoz kerüljön a jövőre újranyitó épület. Aláírásgyűjtés is volt a kastély sorsa ügyében, ami nem is lenne igazi Békés megyei sztori, ha Simonka György neve nem keveredne bele. De ne szaladjunk ennyire előre, inkább ugorjunk vissza az időben néhány száz évet, hogy megnézzük: honnan indul a kastély históriája és hogy jutottunk el idáig.
Egy magyar nábob
Minden Békés megyei betéve tudja a történetet, miszerint a környék a törökök kiverése után elnéptelenedett, és új lakosok betelepítésével egy Harruckern nevű báró lehelt ismét életet a régióba. A kígyósi Wenckheimek története is innen indul.
A 17. és a 18. században élő Harruckern János György mesébe illő karriert futott be: egyszerű takács fiaként született Felső-Ausztria területén, majd élelmezési biztosként bekerült a császári hadseregbe, és miután megreformálta a sereg élelmezését, jutalmazást kért. Remek lehetőségei voltak a vagyonszerzésre a törökök kiűzése utáni Magyarországon, ő pedig be is nyújtotta igényét a magyar földbirtokokra. Leginkább egy budai, központi malomnak örült volna, végül azonban a Békés környéki településeket és azok pusztáit osztották rá. Adómentességgel csábította ide a messziről, főként a Felvidékről érkező jobbágyokat, telepeseket. Az itteni föld remek gabonatermő talajnak bizonyult, és évekkel később sikerrel kezdtek el dohányt is termeszteni rajta.
Harruckern János György 1729-ben kapta meg a magyar bárói rangot, nem sokkal később pedig Békés megye főispánja lett. Birtokait azonban nem tudta fiú örökösnek továbbadni, így kerültek képbe Wenckheimék. A báró egyik lánya beházasodott ugyanis a Dél-Türingiából származó Wenckheim családba, melynek tagjai később magyar állampolgárságot és grófi rangot kaptak.
A Harruckern lány jól választott: a Wenckheim család a 19. század második felére Magyarország egyik leggazdagabb arisztokrata dinasztiájává nőtte ki magát. Fénykorukban 100 ezer holdon gazdálkodtak, Békés megyében több kastélyuk, a fővárosban palotáik, Erdélyben is birtokaik voltak. 1875-ben, még egy röpke fél évig miniszerelnököt is adtak az országnak Wenckheim Béla személyében.
A család szimbolikus központja az ősbirtok, Kígyós volt – az itteni legendákról a helyi idegenvezető, Lánczi Ildikó mesélt nekünk.
Magát a települést – mondja – Wenckheim József Antal hozta létre, akinek szerencsétlenül alakult magánéletét még Jókai Mór is megörökítette az Egy magyar nábob című regényében.
Wenckheim József Antal országos hírű gazda volt, de nem volt sikere a szerelemben. Két felesége halt meg úgy, hogy nem született tőlük gyereke. Harmadjára is megnősült, 67 éves korában kulcsárnőjének a 22 éves lányát, Scherz Krisztinát vette el, akitől 1849-ben egy lánya, Wenckheim Krisztina született. Eredetileg a gerlai birtokon élő testvére, Ferenc lett volna a kígyósi birtok örököse, és mikor Ferenc megtudta, hogy erről a vagyonról le kell mondania, bosszúból egy koporsót küldött József Antalnak.
Fivére esküvőjének reggelén begördült a kígyósi majorba a fekete hintó, rajta a koporsóval, amint a következő üzenet állt: „Ez való neked, nem a fiatal feleség”.
Mintha csak József Antalt és a házasságra kényszerített fiatal lányt elátkozták volna. Scherz Krisztina pár nappal később belehalt a szülésbe, a férfi pedig rá három évre távozott az élők sorából. A kisgyerek Wenckheim Krisztina szülők nélkül maradt; állítólag ő volt ekkoriban az ország leggazdagabbnak mondott árvája.
Egy főúri történet női főszereplővel
Wenckheim Krisztinát később Wenckheim Frigyes vette el feleségül, aki nem más volt, mint a koporsóküldő Ferenc fia, tehát Krisztina unokatestvére. A gerlai és a kígyósi birtokok frigyük által egyesültek.
A házaspár idején teljes pompájában tündökölhetett az uradalom, a feleség pedig a jótékonykodásainak köszönhetően az egyik legismertebb Wenckheimmé vált.
Az 1870-es években kolera pusztított Magyarországon, a járvány százszámra szedte áldozatait a Kígyóshoz közeli Gyulán is; sok gyerek vesztette el a szüleit ekkoriban. Archív újságcikkek szerint Wenckheim Krisztina az esküvője napján egy százezer forintos alapítványt hozott létre, hogy megsegítse az árván maradt gyerekeket. Ez az összeg akkoriban igen nagynak számított: az általa építtetett, Ybl Miklós tervei alapján készült megyei árvaházat felhúzni és bebútorozni is mindössze 34 ezer forintba került.
Wenckheim Krisztina ezen felül a közeli kórházban kezelt betegekről is gondoskodott, ágyhelyeket fizetett, nagyvonalú cselekedeteiért később pápai kitüntetést kapott.
Az elesettekről való gondoskodás mellett jól megfért a fényűző életmód is. Frigyes és Krisztina 1874 és 1879. között építtették meg a ma ismert szabadkígyósi kastélyt. A grófnak és grófnénak három kívánsága volt a tervező, Ybl Miklós felé: azt kérték, hogy a kastély álljon 4 különböző és különálló épületből a 4 évszak tiszteletére. Legyen a belső terekben 52 duplaszárnyas ajtó az 52 hét tiszteletére, és legyen 365 ablaka az év 365 napjának tiszteletére. Az épületnek 12 bejárata lett, és különös véletlen, de az ifjú párnak később pont 7 gyereke született.
A kastély, ahogy az más hasonló volumenű épületekkel is megesett ekkoriban, kora egyik legmodernebbjének számított. Még messze nem a 20. századról beszélünk, de már folyt benne meleg és hideg víz, a pincében található kazánok hőjét gőzzel hajtott ventilátorral áramoltatták a falak között fűtés gyanánt, és a Ganz-MÁVAG szerkezetével oldották meg, hogy biogázzal világítsák be a termeket. A kastély tornya 40 méteres magasságba nyúlt, a tetejére kilátóterasz került.
Innen a 44 hektáros parkban lehetett gyönyörködni (ez a második világháborút követően 27 hektárra zsugorodott), melynek része volt egy francia és egy angol kert, szökőkút, úszómedence, halastó, teniszpálya, valamint egy kifutópálya is tartozott hozzá a család későbbi sportrepülőgépe számára. Az itteni őstölgyesből néhány 200 éves matuzsálem még ma is őrzi a régi kor emlékét, de Wenckheimék Erdélyből hozattak mocsári ciprust, különböző hársfákat és páfrányfenyőt, azaz gingko bilobát is a parkjukba.
A vidéki kényelmet a házaspár a fővárosi pezsgéssel párosította, neobarokk téli lakjuk, amelyet a német származású Meining Artúr tervezett, a fővárosi Reviczky utcában volt. Itt működik ma a Szabó Ervin könyvtár.
Arisztokrata ebédlőből tornacsarnok
A szabadkígyósi kastély főúri meséjének a háború vetett véget. Wenckheimék 1944-ig éltek itt, aztán menekülni kényszerültek. Utánuk az épületet kifosztották, a villanyvezetékeket kihúzták, még a kilincseket is elvitték, nem sok eredeti tárgy maradt az utókorra. Most a leltár egy eredeti sakk- és kártyaasztalból, egy nagy íróasztalból, két tálalószekrény bizonyos részeiből, a grófék vendégkönyvéből és az épen megmaradt teljes könyvtári fabútorzatból áll.
A kastélyba 1945 októberében mezőgazdasági és élelmiszeripari technikumot költöztettek, amely 66 éven át működött az egykori rezidencián. A bentlakásos iskolában – melynek ebédlőjét először propagandafilmek mozitermévé, majd tornacsarnokká alakították – részben a korábban a kastélyban szolgáló személyzet gyerekei tanultak, így a kastély végig szerves része maradhatott a szabadkígyósiak életének (a kommunizmus alatt keresztelték át az egykori majorság nevét Szabadkígyósra).
A Kanadai Magyar Munkás demokratikus (sic) igazságtételként ír a fordulatról a korabeli riportjában: „De még az öreg kövér szakács sem sejtette vagy öt évvel ezelőtt, hogy 1948-ban volt cselédek gyerekeinek fog főzni a hatalmas méretű kastélyi konyhában, akiket bottal zavartak azelőtt még a 32 holdas park közeléből is.”
Az iskola több mint félévszázados működésének köszönheti az épület, hogy más kastéllyal szemben, megmenekült a teljes pusztulattól. Fűtötték, világították, ha egy ablak kitört, azt kicserélték, folyamatosan volt élet a falak között. Nem jutott ebek harmincadjára úgy, ahogy a szomszédban lévő kistestvére, a Sátántangó című regényből is ismerős pósteleki Wenckheim-kastély, melynek már csak a romcsontváza van meg.
A Wenckheim-leszármazottak egy része jelenleg is külföldön, Argentínában vagy Németországban él, ahova annak idején emigráltak a felmenők. 1997-ben, Szabadkígyóson, az ősi birtokon volt az első Wenckheim Világtalálkozó; sok családtag hazajött, hogy megismerje eredetét, többen közülük ekkor találkoztak életükben először egymással.
A szabadkígyósi kastély jelenlegi örököse Wenckheim Frédéric, aki Wenckheim Krisztina dédunokája, a nyugdíjba vonulása után Újkígyósón telepedett le (bár még mindig sokat tartózkodik gyerekei miatt Németországban). Dobozon él egy másik rokon is, Jeanne-Marie Wenckheim Dickens, Charles Dickens ükunokájának özvegye, aki hazatérése előtt élt Algériában, Angliában, Argentínában és Ausztriában is.
Ki lesz a kastély új „ura”?
A szabadkígyósi kastélyból az iskola 2011-ben költözött át Gyulára. Ezután, bár a tulajdonjog az állami vagyonkezelőnél maradt, a két és fél ezer lakosú Szabadkígyós kezelésébe került az épület, és karbantartási munkálatok, kisebb felújítások zajlottak benne, hogy a kastélynak néhány termét látogathatóvá tegyék. Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy a településnek évente 3 millió forintot hozott, 15 milliót vitt az épület, de Balogh József polgármester szerint ez nem igaz: 2017 óta nyereséges a kastély.
A helyi önkormányzat már régóta tervezi, hogy impozáns látogatóközpontot, az emeleti szobákból meg szállodát csinál. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. alá tartozó kastélyprogram keretében 2019-ben ténylegesen is megkezdték a műemlék restaurálását, és Herczeg Tamás, a térség fideszes képviselőjének szerint, a fejlesztés második ütemében a hotel és egy étterem is megvalósulhat az első szinten.
Egyelőre a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra másfél milliárd forint uniós, és 1,7 milliárd forint nemzeti támogatást költhetnek el összesen, ebből a pénzből felújítják a földszintet, a pince és a park egy részét, a főlépcsőházat, a kilátótornyot, cserélik a tetőt, a közműt, létesítenek egy kávézót és ajándékboltot. A kivitelezést a kiskunhalasi Modinvest Kft. végzi. Elvileg már jövő nyáron nyithat is az épület, amely a többi felújított kastélyhoz hasonló turistaattrakciókkal lesz ellátva. Itt is az „interaktivitás”, „az élményalapúság”, a „főúri romantika”, a „fény- és hangjátékok” a hívószavak.
A kérdés persze, hogy ki mennyit tud kamatoztatni a látogatóközpontból, így nem véletlen, hogy a településen sűrűsödik a politikai erőtér. A helyi vagy helyi kötődésű politikusok nem akarják Lázárt a kastély „urának”, és hogy a kormány „társadalmi egyeztetés nélkül” nélkül döntsönk a fejük felett.
Balogh József polgármester, akinek egyébként az édesapja a kastélyban szolgált, a Facebookon közölte, hogy Lázár egy szóval sem egyeztetett vele az elképzeléseiről, és nem támogatja a céljait. Mindeközben Herczeg Tamás benyújtott egy módosító indítványt – amelyet a Gazdasági Bizottság befogadott –, hogy a kastély átruházására ne kerülhessen sor. Stummer János jobbikos képviselő is akcióba lendült, ő tiltakozó aláírásokat gyűjtött, és egy kampányoldalon „magára vállalta” a kastély megmentésének feladatát.
Miközben a felek egymást vádolják azzal, hogy csak politikai tőkét akarnak kovácsolni a kígyósiak ügyéből, gyanúsan jó pillanatban még Simonka György neve is belekeveredett a dologba. Stummer János írta meg Facebook-oldalán, hogy a Simonka családi cége, a dohány-kiskereskedelemmel foglalkozó Déliker Trade Bt. sikerrel licitált egy a kastély bejáratához közel álló ingatlanra. Stummer szerint Fidesz-vezetők már előre bevásárolták magukat a kastély környékére. „Úgy mondják, más ingatlanokat is a Párt emberei vásároltak meg az utcában” – írta.
Akárhogyis, úgy néz ki, hogy a kastély mégsem kerül a Ménesbirtokhoz, Tuzson Bence ugyanis államtitkár igazat adott a szabadkígyósiak kifogásának. Itt tartunk most.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
