Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke 2019 végén a hvg.hu-nak elmondta: olyan adatokat kellene a könyvek kötelespéldányaival átadniuk az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK), amelyek üzleti titkot képeznek. Meg kellene adniuk például a kiadványaik jogtulajdonosainak nevét, címét, elérhetőségét, továbbá a felhasználói szerződés lejártának dátumát is, pedig ez ütközik az adatkezelési törvénnyel, sőt számos szerződés – különösen a külföldi szerzők esetében – kifejezetten tiltja, hogy a személyes adatokat továbbadják harmadik félnek.

Az OSZK-t arról is tájékoztatniuk kellene a kiadóknak, hogy az egyes könyveiket hány példányban adják ki, de az OSZK egyelőre nem tud garanciát vállalni arra, hogy nem kerülnek illetéktelen kezekbe ezek az adatok. A kiadók azt is sérelmezték, hogy a nemzeti könyvtár a könyvek nyomdai pdf-ét is kérte. „Ha az illetéktelen kezekbe kerül, esetleg valaki feltöri az OSZK szerverét, a kiadókat hatalmas kár érné, mert ezeket azonnal fel lehet tenni az internetre, vagy kalózkiadásokat lehet készíteni belőlük.” – panaszolta Gál Katalin.

„A kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról, megőrzéséről és használatáról” szóló kormányrendelet hatályba lépését a kormány kétszer elhalasztotta: 2020. január 1-ről előbb július 1-re, majd 2021. január 1-re. Most pedig az egészet visszavonta, és új jogszabályt adott ki, amelyből – a példányszám kivételével – eltűntek a kiadói érdekképviselet által kifogásolt adatkérések. A rendeletekhez többnyire nem fűznek indoklást, vagy ha néha mégis, az napokkal később jelenik meg. Ezért nem lehet tudni, miért engedett a kormány a bírálóknak az utolsó pillanatban.