szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Peter Jackson Beatlesről szóló dokumentumfilmje, az új Top Gun, egy magyar kísértetfilm, Enyedi Ildikó szerelmesfilmje, Deák Kristóf első egész estés munkája vagy a látens rasszizmusról szóló magyar produkció. 2020 igencsak kiéheztetett bennünket a klassz filmélményekre, idén talán jól is lakhatunk. A hvg.hu idei nagy filmajánlója.

007 Nincs idő meghalni

Ha van élmény, amelyet most már tényleg nagyon megérdemlünk, akkor az a 25. Bond-film. Csak annyit mondunk, hogy már tavaly áprilisban látnunk kellett volna! A járvány miatt viszont így most egy évvel később láthatjuk. A jubileumi Bond-film nemcsak a nézők, hanem az alkotók türelmét is tesztelte, hiszen sok megpróbáltatás árán készült el. A rendezés körüli cirkusz (eredetileg Danny Boyle rendezte volna, de kiszállt, Cary Fukunaga pedig beszállt), Daniel Craig bokatörése és a női 007-es körül kialakult felháborodás is mind-mind egy hatalmas és folyamatos marketingkampány részének tűnt. A lényeg, hogy nagyon felcsigáztak.

Már az mozgósíthatta a Bond-rajongó nézőket, hogy nagy valószínűséggel ez lesz Daniel Craig hattyúdala 007-esként, de azt is izgalmas lesz megnézni, hogy az alkotók miként viszik tovább a leghíresebb titkosügynök evolúcióját női irányba. Lashana Lynch színre lépését mindenesetre már heves indulatok kísérték.

A korábbi Bond-stáb közül visszatér Christoph Waltz, Lea Seydoux és Ralph Fiennes is, a női 007-es szerepében debütáló Lashana Lynch mellett pedig a gonosz szerepében üdvözölhetjük Rami Maleket.

És persze azt is kíváncsian várjuk, hogy miként kezelik az alkotók a Bond-franchise védjegyének számító szexizmust. (V.É.)

Bemutató: április 1.

Nomádok földje

Mintha csak tegnap lett volna, hogy Frances McDormand Oscart nyert a Három óriásplakát Ebbing határában című filmben nyújtott alakításáért: aznap nemcsak a beszéde volt emlékezetes, hanem az is, hogy a gálavacsorán ellopták tőle a szobrot. Már most látszik, hogy idén is nagy eséllyel indul McDormand a szoborért, Chloe Zhao filmje, a Nomádok földje épp a minap nyerte el az amerikai Filmkritikusok Országos Társaságának (NSFC) fődíját, a velencei filmfesztiválon pedig Arany Oroszlán-díjat kapott.

A forgatókönyv szerint – amely egy 2017-ben megjelent könyv alapján készült – egy Fern nevű nő, miközben nemrég elhunyt férjét gyászolja, elveszíti az állását, ezért szerez egy furgont, és modern nomádként nyugat felé veszi az irányt. Útközben sokakkal megismerkedik, és főleg: megtanul (túl)élni. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy azok a kritikusok, akik már látták a filmet, nagyjából dobtak egy hátast, arról már nem is beszélve, hogy a filmhez Ludovico Einaudi minden ízében gyönyörű, Seven Days Walking című albumáról válogattak zenéket (már a trailer alatt is az Ascent, valamint egy korábbi dala, az Oltremare szól). Nem lesz könnyű darab, az biztos, de reméljük, minden perce megéri majd a várakozást. (Cz. F.)

Amerikai premier: február 25.

Many Saints of Newark

A minden idők legnagyszerűbb sorozatának kikiáltott – öt Emmyt, egy Golden Globe-ot és három SAG díjat kapott – Maffiózók (The Sopranos) előzményfilmjét is bemutatják idén. A Many Saints of Newark a későbbi New Jersey-i maffiafőnök, Tony Soprano gyerekkorát eleveníti fel 1968 és 1975 között. Ez forrongó időszak volt az Egyesült Államok legsűrűbben lakott államában: New Jersey iparvárosaiban, így Newarkban is az afroamerikai, valamint az amerikai olasz lakosság körében erőszakos, faji alapú zavargások történtek.

A 2007-ben véget ért, hat évadot megélt kultikus HBO-sorozatnak méltó utódja lesz a film. Amennyire lehetett, hűek maradtak a producerek a Maffiózók eredeti alkotói gárdájához: a rendező Alan Taylor a sikersorozatban több epizódot is rendezett, ahogy többek között visszatért a sztorihoz a sorozat vezető forgatókönyvírója, David Chase is. A legnagyobb durranás persze, az, hogy a főszerepet a 2013-ban meghalt James Gandolfini fia, Michael Gandolfini alakítja, így a fiatal Tony Sopranóban apja vonásai köszönnek majd vissza.  (Cs. H.)

Michael Gandolfini az édesanyjával.
©

Amerikai premier: március 12. A mozis bemutatóval egy időben az HBO Maxon is elérhetővé válik majd a film.

Spirál

Felméri Cecília első nagyjátékfilmje nemcsak sztorija, hanem a színészei miatt is rettenetesen érdekesnek tűnik, igaz, előbbiről jobb minél kevesebbet tudni, mivel csavaros, thrillereket idéző történet lesz ez egy férfi és két nő fura viszonyáról, egy tóparti házról, egy vészjósló tóról és persze jó néhány titokról. „Lélektani krimi az elengedésről, az ismétlődő kapcsolatokról, a konfliktusokról és a szembenézés nehézségeiről” – ennyit mond a sztorileírás. A két nő közül a szikrázóan tehetséges, filmen mégis ritkán látható Kiss Diána Magdolna (A nagy füzet, Az Úr hangja) jelenik meg először, majd a Testről és lélekről miatt a világhírbe is belekóstoló Borbély Alexandra is bekerül a képbe, a férfi főszereplő pedig a román újhullámból ismert Bogdan Dumitrache lesz.

A kolozsvári Felméri Cecília filmjét épp akkor mutatták volna be hosszú forgatás, utómunka és várakozás után, amikor novemberben újra bezártak a mozik, de előtte még néhány filmfesztiválon le tudták vetíteni, nagy sikerrel: az A kategóriás Varsói Filmfesztiválon debütált, majd Thessalonikiben is versenyzett, és mindkét fesztiválról díjjal jött haza. A színészek megérdemlik, hogy újra (vagy végre) róluk beszéljenek, Felméri pedig azt, hogy minél többen megjegyezzék a nevét. (K. B.)

A filmnek egyelőre nincs megjelölt premierdátuma. Bemutatóját – a többi magyar filmhez hasonlóan – valószínűleg akkor harangozzák majd be, amikor újra kinyithatnak a mozik.

Get Back

Vajon mit kezd a Gyűrűk ura rendezője sokórányi nemrég előkerült felvétellel, amelyen a Beatles tagjai az utolsó előtti lemezükön, a Let It Be-n dolgoznak? (Valójában az Abbey Road a zenekar utolsóként felvett lemeze, de az előbb jelent meg, mint a Let It Be.) A zenekar – amely megváltozta a popzenét, a divatot, generációk gondolkodását, a média működését, amelynek tagjait a királynő lovaggá ütötte, és amely a mai napig nem megy ki a divatból – az utolsó albumai készítésénél már funkcionálisan nem működött, a tagok nem is nagyon beszéltek egymással, mégis olyan kreatív energiákat rezonáltattak még ekkor is, amelyekből sokak szerint a legjobb lemezeik születtek.

A nemrég előkerült felvételből (illetve a legendás tetőkoncertjük már ismert képeiből) vág össze Peter Jackson egy sokak által várva várt dokumentumfilmet. Ennek egy részébe bepillantást is nyújtott már, mellyel rácáfol arra, hogy Lennonék fáradtak lettek volna, egymást utálták volna a 60-as évek utolsó éveiben. Kifejezetten jó hangulatú stúdiómunkát láthatunk a képeken, a zenészek viccelődnek egymással, nevetgélnek, jókat mondanak. Hol van itt az a szomorú hangulat, ami az 1970-es Let It Be című filmből árad? Épp az ellenkezőjét láttuk a bemutatott részleteken.

Nem lennénk meglepve, ha a dokumentumfilm körüli hype újra a magasba, de legalábbis a toplisták élére röpítené a Beatles dalait, lemezeit. Nem is lenne rossz, ha több mint 50 évvel a zenekar felbomlása után, 2021 újra a Beatles éve lenne. (B. I.)

Bemutató: várhatóan augusztus 21.

Az unoka

Nem egy mindennapi helyzet, hogy egy filmrendező már évekkel ezelőtt Oscar-díjat kapott, a közönség pedig még mindig az első mozis nagyjátékfilmjét várja. De Deák Kristóffal ez a helyzet, és ezzel nincs is semmi baj. A Mindenki című rövidfilm Oscarja után Deák hihetetlen türelemmel és alázattal nem rohant előre: készített azóta újabb rövidfilmet, minisorozatot és „egész estés” tévéfilmet is. De mostanra, szerencsésen két, járvány miatti lezárás között leforgatta az első mozifilmjét, Az unokát.

©

A filmnek ráadásul nemcsak az alkotója, a témája is izgalmas. Olyannyira, hogy tulajdonképpen meglepő, másnak miért nem jutott eszébe forgatni róla: az úgynevezett unokázós csalásból fog kiindulni a sztori, azaz abból, amikor egy csaló pánikot színlelve azzal hív fel egy idős embert, hogy az unokája hatalmas bajba keveredett, és a nagypapának vagy nagymamának most azonnal át kell utalnia egy nagyobb összeget egy számlaszámra, mert ha hezitál, az az unoka életébe kerülhet. A film pedig – a cím után nem meglepő módon – az unokáról szól majd, aki a csalás után a fejébe veszi, hogy igazságot szolgáltat. Így aztán az egész egyúttal egy sajátos felnövéstörténet is lesz, mindez pedig akkor is ígéretesen hangzana, ha nem egy Oscar-díjas rendezőről lenne szó. (K. B.)

Egyelőre nincs kitűzött premierdátum.

Szörnyella

Emlékszünk még arra, hogy Glenn Close milyen remekül személyesítette meg a Disney velejéig aljas főgonosza, Szörnyella De Frász kétdimenziós figuráját? Most Emma Stone-é a lehetőség, hogy ne csak megtestesítse a divat- és dalmatabunda-őrült nőszemélyt, de a karakteréhez hozzácsapjon még egy dimenziót.

A Disney új, élőszereplős produkciójában Emma Stone a fiatal Szörnyellát alakítja, a film pedig bemutatja, hogy miként lesz a fiatal nőből kutyabőrre éhes megszállott. Erre a feladatra pedig kiválóan alkalmas Stone; a fokozódó agresszivitást, a fejlődő tébolyt biztosan összetett színészi játékkal és az érzelmek színes skálájával fogja megalapozni.

Szörnyella premierjére pontosan 60 évvel azután kerülhet sor, hogy a rajzfilmet, a 101 kiskutyát 1961-ben bemutatták. (Cs. H.)

A film amerikai premierje: május 28.

A játszma

Tíz évvel ezelőtt mutatták be a közönség és a kritika által is kedvelt A vizsga című ügynökthrillert Kulka Jánossal, Nagy Zsolttal, Hámori Gabriellával és Scherer Péterrel a főbb szerepekben. Az 1956 után játszódó fojtogató atmoszférájú film sztorija szerint az államvédelem szeretné megtudni saját embereiről, hogy elég hűek-e még a rendszerhez, ezért különböző vizsgák elé állítja őket. Ez azzal is jár, hogy senkiről nem lehet tudni, kivel van, senkiben sem bízhatnak a szereplők.

A Bergendy Péter rendezte elég kis büdzséből készült filmet Köbli Norbert írta, csakúgy, mint az idén moziba kerülő, immár súlyosabb költségvetésű folytatását, a hat évvel A vizsga után játszódó A játszmát. A rendező ezúttal nem Bergendy, hanem Fazekas Péter, da a forgatókönyvíró mellett a főbb szereplők is ugyanazok. Ráadásul Kulka János ezúttal egy olyan karaktert alakít, aki átesett egy sztrókon, ami külön érdekessé teszi a filmet a rajongók számára.

©

A történet tehát valamennyire folytatása a tíz évvel ezelőtti sikerfilmnek, de az alkotók azt mondták nekünk a forgatási riportunkban, hogy annak ismerete nélkül is érthető lesz a nézőknek. A filmben a kádári titkosszolgálat új, minden eddiginél fordulatosabb és veszélyesebb állambiztonsági játszmába kezd, Markó (Kulka János) és Jung (Nagy Zsolt) párharca pedig talán az előzőnél is izgalmasabb fordulatokat vesz. (B. I.)

Bemutató: 2021 ősze

A feleségem története

A feleségem történetéről nem is kéne semmit írni, csak annyit, hogy ez lesz Enyedi Ildikó új filmje: már ez is bőven elég ahhoz, hogy az év egyik, ha nem a leginkább várt filmje legyen. Enyedi a Testről és lélekről-lel hosszú szünet után megmutatta, hogy csúcsformában van, és ezt nem is az Arany Medve-díj vagy az Oscar-jelölés bizonyította, hanem az, hogy mennyire csodálatosan érzékeny, mesteri és gyönyörű volt a film. Ezek után nincs izgalmasabb kérdés a magyar filmben, mint hogy mi jön tőle legközelebb.

©

Enyedi ezúttal évtizedek óta dédelgetett tervét vette elő, Füst Milán világhírű regényének megfilmesítését, nemzetközi szereplőgárdával. Füst regénye egészen szokatlan perspektívából beszél a szerelemről, és nagyon valószínű, hogy ez a szokatlan perspektívákban egyébként is erős Enyedi kezei között még izgalmasabb lesz, nem is beszélve arról, hogy vajon hogyan szűri majd át magán ezt az akár macsó férfisztoriként is olvasható művet részben vagy egészben női nézőpontú történetté. Akármilyen is lesz A feleségem története, az egész biztos, hogy semmilyen értelemben nem lesz hétköznapi film. (K. B.)

Egyelőre nincs kitűzött premierdátum.

The French Dispatch

Tavaly májusban, Cannes-ban debütált volna Wes Anderson (Grand Budapest Hotel, Kutyák szigete) új filmje, a The French Dispatch, amelyről annyit tudni, hogy egy újságíróknak szóló szerelmes levél lesz – egy 20. századi, fiktív francia városban működő amerikai újságról szól majd. Pontosabban, leginkább arról az emberről, aki ezt az újságot működteti, és harcol azért, hogy megírhassa, amit szeretne – erről maga a rendező beszélt egy interjúban.

Nagyon valószínű, hogy egy több szálon futó cselekményt láthatunk majd, de ennél is sokkal érdekesebb, hogy Anderson milyen pompás szereplőgárdát hozott össze a filmhez: Bill Murray, Frances McDormand és Tilda Swinton mellett Benicio del Toro, Jeffrey Wright, Timothée Chalamet, Adrien Brody, Léa Seydoux, Edward Norton, Saoirse Ronan, Christoph Waltz és Owen Wilson is ott lesz a szélesvásznon, és akkor még nem is szóltunk Elisabeth Mossról, Liev Schreiberről és Willem Dafoe-ról. Már a trailer is maga az őrület, alig várjuk, hogy elmerülhessünk Wes Anderson pasztellszínű, szimmetrikus, gyönyörű és rémesen furcsa világában. A Grand Budapest Hotelről annak idején azt írtuk, remekmű – reméljük, a French Dispatch-csel sem lesz ez másképp.  (Cz.F.)

Egyelőre nincs kitűzött premierdátuma.

Top Gun: Maverick

A vakmerő elitpilóta kissé megöregedett 1986 óta, de nem tett le arról, hogy vadászgépekkel szántsa a magasságot, előkerül hát a legendás bőrdzseki és napszemüveg, újra bevetésre kész – a Tom Cruise-t a szupersztárságba repítő – Maverick. Igazából nem volt kétséges, hogy a 80-as évek egyik ikonikus filmjének lesz folytatása, az már inkább fura, hogy csak most valósult meg. Pedig az eredeti film rendezője, Tony Scott és producere Jerry Bruckheimer már az ezredfordulón elkezdett gondolkodni a folytatáson. Előbbi azt nyilatkozta, hogy nem remake-et akar, hanem egy teljesen új filmet. Scott azonban 2012-ben öngyilkos lett, úgy tűnt, a projekt ezzel megfeneklik, de végül – nem utolsó sorban Tom Cruise lelkesedésének – nem így lett, és Joseph Kosinski megrendezhette a Mavericket.

Ebben a tesztpilótaként szolgáló címszereplőt kérik fel arra, hogy képezzen ki valamilyen különleges, veszélyes küldetésre egy osztagnyi növendéket. Közben összeakad néhai barátjának, Nick Bradshaw-nak (azaz Goose-nak) a fiával, aki épp hadnagyként szolgál a bázison. Így újra előkerülnek a múlt árnyai is, miközben persze a küldetésre kell koncentrálni. De ez mind csak mellékszál, természetesen most is a látványon lesz a hangsúly, és az előzetesek szerint ebben nem is kell majd csalódnunk. A vadászgépek elképesztő trükkjei, a le-, fölszállás, a légi csaták az eredeti filmben is a székhez szögezték a nézőket, a mai technikai lehetőségekkel pedig látványorgiát ígér egy ilyen film.

Még akkor is (vagy épp azért), ha tudjuk, az amúgy pilóta képesítéssel is bíró Tom Cruise kikötötte: azokon a képeken, ahol ő szerepel, nem lehet CGI, azaz valódi repülők valódi zsonglőrködéseit látjuk majd a legtöbbször a vásznon. Szóval, öveket bekötni, nyáron bevetés! (B. I.)

Amerikai bemutató: 2021. július 8.

Háromezer számozott darab

Mindenki egy kicsit rasszista, a kérdés, hogy mit kezd vele. Ez lenne Császi Ádám (Viharsarok) második nagyjátékfilmjének alaptétele, egy kissé kellemetlen, a moziszékben nyugtalan fészkelődést eredményező tétel, amellyel rávehető a néző, hogy a mozi után tartson némi önvizsgálatot. Ha a Háromezer számozott darabnak sikerülne megvalósítania ezt a célját, akkor ez az idei év egyik legfontosabb filmje lesz.

Farkas Franciska

A történet főszereplői egy rendező és annak néhány roma színésze, a cselekmény pedig a roma kisebbség élettöredékeiből épül fel. A film előzménye Császi Cigány magyar című, nagysikerű előadása, amelyben a Tudás hatalom nevű csoport színészei (Farkas Franciska, Horváth Kristóf, Oláh Edmond, Pászik Cristopher, Varga Norbert) a saját emlékeiket, a szegénység, az erőszak, a megalázás momentumait dolgozzák fel. Ezekből – és velük – építkezik a film is, amelynek létrejöttét végül a Cigány magyar berlini fogadtatása inspirálta.

Azt pedig kifejezetten progresszívnak tartjuk, hogy a nagyrészt Ózdon és környékén, illetve Budapesten játszódó történetben egy roma színész végre nem roma szerepet játszik. Horváth Kristóf fogja alakítani a színházi rendezőt, aki elmondása szerint ambivalens figura lesz: "rajtam keresztül ismerheti fel a közönség önmagát (…) azt szeretném, hogy sok mindenre bólogasson a közönség, és utólag jöjjön rá, hogy hú, erre nem is kellene bólogatni.” (Cs. H.)

Egyelőre nincs kitűzött premierdátuma.

Mátrix 4.

Testekből energiát nyerő gépek, lassított rúgás a levegőben és szimulált valóság: 1999-ben hatalmasat robbant a Mátrix, a kék és a piros pirula örökre bevonult a filmtörténelembe. A következő két rész már közel sem volt ennyire erős, éppen ezért óriási meglepetés volt 2019-ben, amikor hivatalosan is bejelentették, hogy húsz évvel az első rész után jön a negyedik Mátrix-film, még akkor is, ha előtte több pletyka is szárnyra kapott egy reboot lehetőségéről.

A bejelentés már csak azért is izgalmas, mert – ha valaki látta mindhárom filmet, és emlékszik a végére – csak tippelgetni tud, mégis miről fog szólni a következő rész, amelyet az eredeti film egyik alkotója, Lana Wachowski ír és rendez. Szerencsére Neóként és Trinityként visszatér Keanu Reeves és Carrie-Anne Moss is, Laurence Fishburne azonban valószínűleg nem. Reeves egy interjúban annyit már elárult, hogy nem előzményfilmről, hanem direkt folytatásról van szó, a forgatókönyv pedig csodálatos és inspiráló (ő bevallottan akkor mondott igent a folytatásra, amikor elolvasta).

A színész szerint a Mátrix 4. szerelmes film lesz, egy másfajta verziója annak az üzenetnek, hogy ideje felébredni. A rajongóknak már nem kell sokat várniuk, hogy fekete bőrdzsekiben pörögjenek azon, tulajdonképpen mi is a valóság. (Cz. F.)

Amerikai bemutató: december 21.

Post Mortem

Nyolc évig várt Bergendy Péter (Állítsátok meg Terézanyut!, A vizsgaTrezor) negyedik nagyjátékfilmje arra, hogy végre elkészüljön, és a nézők hideglelést kapjanak tőle a mozikban. A mozis bemutató megvalósulása így is kérdéses, de arra jó esélyünk van, hogy akár képernyőn keresztül is a frászt hozza ránk a magyar kísértetfilm. A kosztümös horror, a huszadik század elején játszódik ugyan, de ha minden igaz, akkor egy igen érzékeny pillanatában fog rácsatlakozni a nézőközönség lelkivilágára, mivel a Post Mortem cselekményének az első világháború és a spanyolnátha-járvány utáni válságos időszak ágyaz meg. Egy magyar falu lakosságának számot kell vetnie a halottaival.

©

1918 fagyos telén egy fiatal vándorfotós, Tomás (Klem Viktor) abból próbál megélni, hogy az elhunyt hozzátartozók utolsó fényképét készíti el a családjuk körében. Egy tízéves lány (Hais Fruzsina) hívására eljut egy kis faluba, ahol szokatlanul sok munkája akad, és egyre több természetfölötti jelenséggel találkozik. A kísértetek közölni akarnak vele valamit, ő pedig ki akarja deríteni, hogy mi a céljuk.

Lebegő kísérteteket, 19. századi magyar realista festők alkotásait megidéző, rideg hangulatot, rengeteg akciót, VFX-szel korhűvé varázsolt tájat, digitális trükkel élettelenné tett tekinteteket és sok suspense-t ígér a rendező az új filmjében. (Cs. H.)

Egyelőre nincs kitűzött premierdátum.

Éden

Kocsis Ágnes (Friss levegő, Pál Adrienn) tíz év után jelentkezett volna új filmmel, ha épp a bemutató dátuma környékén nem zártak volna be az ország mozijai. Ami természetesen semmiképp sem örömteli, de az tény, hogy a járvány miatt megváltozott világ, a karantén, a folyamatos fertőtlenítés, a távolságtartás és a többi, az elmúlt évben a mindennapjaink részévé vált fogalom egész más megvilágításba helyezi majd a filmet, és így talán a vártnál is nagyobb figyelem irányulhat majd rá.

Az Éden ugyanis egy olyan nőről, Éváról szól, aki lényegében mindenre allergiás: az összes kémiai anyagra, a légszennyezésre, a rádióhullámokra és az elektromos mezőre, ezért teljes elszigeteltségben kell élnie, környezetével nem érintkezhet – ugye, hogy mennyire másként hangzik ez a mondat most, mint egy éve? A sztori persze nem (csak) erről a különös karanténról szól, de arról is, hogy vajon tényleg létezik ez a betegség, vagy netán csak Éva képzeli az egészet. És persze a magányról. Megint csak: ugye, milyen ismerős? (K. B.)

Egyelőre nincs kitűzött premierdátum.

Dűne

Denis Villeneuve úgy gondolja, a Dűne „messze az eddigi legjobb” filmje lett, az alkotók három évet szántak az életükből arra, hogy különleges, nagy vászonra teremtett élményt kapjanak a nézők – ezt onnan tudjuk, hogy a rendező nemrég elküldte a fenébe a Warnert, valamint az AT&T-t, miután bejelentették, hogy online elérhetővé teszik a legnagyobb filmjeiket.

David Lynch után Villeneuve nyúlt hozzá Frank Herbert sci-fi-klasszikusához: a szereplőgárda (Timothée Chalamet, Jason Momoa, Rebecca Ferguson, Stellan Skarsgård, Zendaya, Oscar Isaac...) és az előzetes hírek alapján borítékolható, hogy egy nagyszabású alkotással leszünk gazdagabbak idén. A kétrészes adaptációt részben Budapesten forgatták, és a járvány miatt többször is eltolták már a premier időpontját. A Dűne végül idén őszre csúszott, és már maga a trailer is felrobbantotta a netet. Lássuk be, valóban elég látványos ahhoz, hogy igazat adjunk Villeneuve-nek, és kivárjuk, hogy a mozivásznon élvezhessük az alkotást. (Cz. F.)

Premier: szeptember 30.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A minisztérium cáfolja, hogy Orbán Gáspár HM-ösztöndíjasként került az elitakadémiára

A minisztérium cáfolja, hogy Orbán Gáspár HM-ösztöndíjasként került az elitakadémiára

Nagy ígéret az önvezető autó, de nagyon nem mindegy, hol közlekedik

Nagy ígéret az önvezető autó, de nagyon nem mindegy, hol közlekedik

Hózáporok válthatják a napsütést kedden

Hózáporok válthatják a napsütést kedden