A 71. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál rangos elismerésével, a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével tüntették ki Nagy Dénest az első játékfilmjéért.
Fontos díjat kapott a Nemzeti Filmintézet támogatásával magyar–lett–francia–német koprodukcióban, Závada Pál regénye alapján készült Természetes fény című első mozifilmjéért Nagy Dénes a Berlinalén. Ő az első magyar elsőfilmes, aki elnyerte az Ezüst Medvét a Berlinálé történetében.
Az élvonalbeli filmesekből álló nemzetközi zsűri, Enyedi Ildikó, Mohammed Raszulof, Adina Pintilie, Gianfranco Rosi, Nadav Lapid és Jasmila Zbanic választotta ki a legjobbakat a versenybe került 15 alkotás közül. Az ítészek mellett a nemzetközi sajtó is nagy lelkesedéssel fogadta a második világháborúban, a megszálló magyar katonák sorsát követő filmet, amelyet a Vertigo Média mielőbb szeretne hazánkban is bemutatni, amint kinyitnak a mozik.
A fesztiválon nem ez volt az egyetlen magyar díj: Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című filmjének színésze, Kizlinger Lilla elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medve-díjat, ráadásul úgy, hogy ebben az évben összesen két színészdíjat adtak át, egyet a legjobb főszereplőnek és egyet a legjobb mellékszereplőnek.
Díjeső: Fliegauf Bence filmjének színésze is Ezüst Medvét kapott a Berlinalén
Fliegauf Bence Rengeteg - Mindenhol látlak című filmjének színésze, Kizlinger Lilla elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medve-díjat a Berlinalén. Ez a második magyar Ezüst Medve a fesztiválon, miután Nagy Dénes megkapta a legjobb rendezőnek járó díjat a Természetes fényért.
A Screen Daily kritikusa szerint például Nagy Dénes filmje elmélyülést igénylő, elgondolkodtató, ugyanakkor gyönyörűen kidolgozott alkotás, amely illeszkedik a Mundruczó Kornél Fehér Isten, Nemes Jeles László Saul fia, illetve Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje által fémjelzett magyar újhullámhoz.
Hasonlóképp látja a megvalósítást a Variety szerzője, aki kiemeli, hogy a film esztétikájának köszönhetően a nézők az események közelében érezhetik magukat, és szemtanúként szembesülnek a főhőssé emelkedő, rezzenéstelen arcú katonát követve a háború borzalmaival.
A Hollywood Reporter azt méltatja, hogy a Természetes fény szembe megy a kelet-európaiak és főleg az oroszok által vászonra vitt háborús történetekkel. Nagy Dénes lassabb tempót diktál, és úgy teremti meg a borzasztó atmoszférát, hogy sokszor a rémségeket nem is látjuk, csak érzékeljük a sztoikus főszereplő arcát, rezdüléseit fürkészve.
A Filmstage szerzője lenyűgöző második világháborús filmnek tartja a Természetes fényt, amely belevési emlékezetünkbe a háború alávalóságát.
Az Awards Daily recenziója megjegyzi, hogy a film intelligensen megtervezett, művészien kivitelezett és megvalósított elsőfilm, amelyben megismerhetővé válnak a háború áldozatai.
A szerző kiemeli, hogy a Természetes fény akár a jövő évi Oscar-verseny magyar nevezése lehet.
A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült film a második világháborúban, a Szovjetunió megszállt vidékein játszódik, egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. A keleti fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a front mögötti területeken. Semetka István – egyszerű magyar földműves – szakaszvezetőként teljesít szolgálatot az egyik gyalogos honvéd alakulatnál, amely a vidéket járva eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
A vizsgálatot nehezítette, hogy a Lamborghini csaknem teljesen elégett.
