Magyar patrióták találták ki a homoszexualitást
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
A világon a legtöbb Bubnó-zenét a Szent Efrém Férfikar énekli. Tekintve, hogy az együttes 37,5 százaléka Bubnó, ez nem nagy csoda. S ehhez jön még Tamás apja, következésképpen Márk és Lőrinc nagyapja, aki a László nevet viselte, görögkatolikus pap volt és szintén komponált kórusműveket a csereháti Homrogd község földműves énekeseinek, ahol a papi szolgálatát végezte.
Minthogy a négy Bubnó művei még sohasem hangzottak el egy koncerten, így Dr. Bubnó László születésének 100. évfordulóján rögzítették, s pár nappal később, az idei Virágvasárnap ünnepén on-line közzétették a SzentEfrém által bemutatott "bubnóságokat".
Szakrális és profán zenék, bizánci liturgikus és világzenei megnyilvánulások, humoros művek, amelyek a három generáció négy szerzőjének életében mind fontos szerepet játszanak, ezeket kínálja Bubnóék zenei étlapja.
A koncertet a Rózsák terei görögkatolikus templomban és az ISON névre hallgató új központjában rögzítette az együttes.
Magyarország legnépszerűbb vokális énekegyüttesét 2002-ben alapította a Liszt- és Érdemes Művész Díjas Bubnó Tamás. A Szent Efrém Férfikar kezdetben a bizánci rítusú kereszténység rendkívül változatos zenéjére specializálódott és ezzel a repertoárral ért el sikereket hazájában és külföldön egyaránt.
A nyolctagú együttes rendszeresen koncertezik Magyarországon és világszerte, tizenhárom lemeze jelent meg az évek alatt. A csapat repertoárjában a tradíció mellett a modern, kortárs darabok mára egyaránt fontosnak számítanak.
A Pandémia elnevezésű legutóbbi „vírusvideójuk” hatalmas népszerűségnek örvendett a mainstream zenei vonalat kedvelők körében is.
