A Szent Konstantinként is emlegetett római császár híres szoborkolosszusához tartozó töredék 1860-ban, Giampietro Campana (1808-1880) római bankár és műgyűjtő gyűjteményének más darabjaival együtt került Párizsba, ahol a műkincsek egy részét III. Napóleon vásárolta meg a Louvre számára.

A hiányzó szobortöredéket a 2010-es évek végén fedezte fel a párizsi múzeum raktárában Aurelia Azema kutató az antik hegesztési technikákról szóló doktori munkája közben. Felismerte, hogy nem egy lábujjról van szó, mint azt egyes szakértők állították, hanem egy letört kézujjról.

Az arányok alapján Azema kiszámította, hogy az ujj egy 12 méter magas szoborhoz tartozhatott, és e támpont alapján jutott arra a következtetésre, hogy a római Capitoliumi Múzeumban őrzött 4. századi császárszobor egy hiányzó darabja. Feltételezését erősítette az öntési eljárás és a stilisztikai hasonlóság a római szobormaradványokkal. Végül egy háromdimenziós rekonstrukció igazolta, hogy az ujj tökéletesen illeszkedik a Rómában lévő kézhez.

Az ujjat elsőként 2018-ban egyesítették a kézzel a párizsi Louvre-ban, amelynek a római múzeum egy, a Campana-gyűjteményt bemutató időszaki kiállításhoz adta kölcsön Nagy Konstantin kezét. A töredékes szoborkolosszus a Római Birodalom egyik emblematikus öröksége, a Capitoliumi Múzeum egyik fő látványossága.

A nemesi származású Giampietro Campana a Monte di Pieta római állami zálogház igazgatója volt. 1858-ban több év börtönbüntetésre ítélték sikkasztásért, gyűjteményét az egyházi állam elkobozta és eladta. A kollekció túlnyomó részét – együttesen több mint 10 ezer tárgyat – három állam, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország vásárolta meg.

A római Capitoliumi Múzeum szerint az ujjat minden valószínűség szerint 1584-ben választották le a szobor többi részéről, akkor, amikor a földgömböt, amelyet Konstantin eredetileg a kezében tartott, egy kilométerkőre helyezték a Via Appián. A császár mutatóujja már azon a metszeten is hiányzott, amelyet Deigo Revillas apát 1759-ben publikált.

A Louvre tartós letétként, egyelőre öt évre, egy megújítható szerződés keretében adta át az ujjat a római múzeumnak. Virginia Raggi főpolgármester üdvözölte a szobortöredék hazakerülését, kiemelve, hogy IV. Sixtus pápa 550 éve pont ezen a napon ajándékozta a Konstantin-szobrot a Capitoliumi Múzeumnak, a világ legrégebbi közgyűjteményének. Az évforduló alkalmából Róma visszakapta a Lupa Capitolinát, a Rómát alapító mitikus testvérpárt, Romulust és Remust szoptató nőstény farkas életnagyságú bronzszobrát is.

A legalább a 12. század óta Rómában őrzött szoborkolosszus eredete ismeretlen, IV. Sixtus 1471-ben adta át a városnak más műkincsekkel együtt. A mű vélhetően élete utolsó éveiben ábrázolja Nagy Konstantint.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: