Nem csak a szövegértést javítja, de nagyjából 35-szörös eséllyel válik olvasó felnőtté is az a gyerek, akinek gyerekkorában sokat olvasnak. Magyarországon óriási a különbség a mesélési kedvet illetően a különböző régiókban, de befolyásolja a szülők iskolai végzettsége is. A mesét nem csak a kisgyerekek hallgatják szívesen, felmérések szerint a 10-13 évesek között is a legnépszerűbb műfajok egyike.
A népmese a falusi közösségekben eredetileg a felnőttek szórakozását szolgálta, mára mégis elsősorban gyermekműfajként ismerjük. A felnőtt mesemondó körök az utóbbi években kezdtek új életre kelni. A történetmesélést világszerte, ennek egy szűkebb szeletét, a népmese mondást hazánkban egyre növekvő érdeklődés övezi. Hogyan lett gyerekműfaj a meséből? Mit kell tudnia egy jó mesemondónak, hogy megragadja közönségét? Hogyan működik ma a mesemondó kör, a mese párbaj vagy a mese kocsma? Többek között erről szól a Határtalan tudás következő online előadása.
A CEU két éve indult sorozatának rendezvényein magyar tudósok kutatási eredményeiket mutatják be közérthetően, a leginkább aktuális témakörökben: klímaváltozás, pandémia, hálózatkutatás, kisgyerekkori kognitív fejlődés, gazdasági válság, vallástörténet, nemváltás stb.
A korábbi előadásokon a tudósok meglepő párosításokban, ismert közszereplőkkel együtt járták körül a különböző témákat. Így került egy színpadra például Barabási Albert-László hálózatkutató és Palya Bea énekes, Ürge-Vorsatz Diana fizikus és Nagy Réka ökoblogger.
A pénteki rendezvény előadói: Sándor Ildikó néprajzkutató, Klitsie-Szabad Boglárka etnográfus, mesemondó és Gombos Péter olvasáskutató.
A pénteki eseményt itt lehet követni 17.30-tól.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
