Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?

Robotzenekar dirigenseként hadonászhatunk, megszólaltathatunk egy Themerint, hangzó golyópályát is építhetünk. Újabb különleges interaktív kiállítótérrel, egy „zenei Csodák Palotájával” gazdagodik a Magyar Zene Háza.

Szerdán nyit a januárban átadott Magyar Zene Háza legújabb kiállító- vagy inkább zenei játszóterme, a Kreatív Hangtér. Mint a megnyitó előtt az intézmény két vezetője – Batta András ügyvezető igazgató és Horn Márton operatív igazgató – lapunknak elmondta, az volt a koncepciójuk fókuszában, hogy a zenét minél közelebb hozzák a látogatókhoz.

Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója
Fazekas István

Ennek - a koncerttermektől, a hangdómtól, zenei ismeretterjesztő helytől, az állandó és az időszakos kiállításokon át a zenepedagógiai programokig - sok módja van a többfunkciós épületben, ám sokszor felmerült a tervezgetés közben, hogy

jó-jó, de hol lehet itt majd zenélni?

– mondta a sajtóbemutatón Horn.

Erre az egyik konkrét válasz a szerdán megnyíló, a Medence Csoporttal közösen kialakított Kreatív hangtér, amit Batta András csak „zenei Csodák Palotájának” hív. És valóban, a nem túl nagy helyen olyan kísérleti hangszereket, játékokat állítottak ki, amelyeket bárki, zenei előképzettségtől függetlenül meg tud szólaltatni.

Nyolc egyedi tervezésű hangkeltő installációról van szó, amelyek csak itt láthatók és próbálhatók ki a világon.

Talán a leglátványosabb a robotzenekar, ami Ligeti György 1968-as ötletén alapul. Itt számos valódi hangszer sorakozik fel, amelyek mind meg is szólalnak az alkalmi karmester látogatók vezényletére. A zenekar képes megtanulni bármely zeneművet, mi az Illés Amikor én még kissrác voltam című számát próbáltuk elővarázsolni. Ez kisebb-nagyobb sikerrel jött össze, mert amikor túl harsányan vezényeltünk, megakadt a produkció. Ugyanígy jártunk a Star Warsból ismert kantinzenekar kompozíciójával és a Liszt-művel is, de nyilván még össze kellett volna szoknunk a robothangszerekkel.

Karmesterként számos hangszert szólaltathatunk meg
Fazekas István

Sokkal egyértelműbb sikert arattunk a ritmushajtánnyal, ahol a vasúti hajtányokhoz hasonlóan le-fel kellett mozgatni egy kart, és ez körülöttünk egy sor ritmushangszert szólaltatott meg, miközben körben a falon az általunk keltett zenére (zörejre?) változó vizuál kápráztatott el.

Ritmushajtánnyal kicsikart hangok
Fazekas István

A gyerekek kedvence valószínűleg a HANGolyópálya lesz, ahol ők maguk építhetik meg a mágneses falon a golyók útvonalát úgy, hogy a guruló golyók csillogó hangot adnak ki minden egyes ütközéskor. De van itt egy százéves elektrofon hangszer is, a Chladni-Theremin, amelynek megszólaltatásával a fémlemezen elterülő homokszemek szebbnél szebb geometriai mintázatokat rajzolnak ki. (A fizikatanárok biztos sokat tudnának mesélni a hanghullámok ezen a helyen.)

És így tovább, összesen nyolc állomáson interaktívkodhatnak a gyerekek és a gyerekké vált felnőttek.

Fazekas István

A sajtóbejárón az is kiderült, hogy nem lesz könnyű megszervezni a Hangtér látogatóinak optimális beengedését, hiszen egy viszonylag kis térben van egy sor hangkeltő eszköz – ezek együttes megszólaltatása olyan kakofóniát eredményez, hogy akár jó időre el is mehet a kedvünk a zenétől. Nyilván korlátozni kell majd az egyszerre bejutók számát, de azt ígérik a zeneházas munkatársak, hogy figyelni fognak erre.

Szerencsére két helyszínen is fejhallgató szigetel el a környezettől és segít koncentrálni a saját zenei ismerkedésünkre. Az egyik ilyen a Zenelabor, amin többféle zenei játék közül választhatunk, például pengethetünk virtuális húrokat, vagy szavakból alakíthatunk hangokat, dallamokat. Én például beírtam a fotósunk nevét, a gép pedig kidobott egy egyszerű kompozíciót. Nem mondom, hogy egy Beethoven-szimfóniát, de némely mai előadó slágerével simán vetekszik az érdekessége.

A legkomolyabb sarokban pedig egy valóságos hangstúdióba csöppenhetünk. Ez akár felnőttek számára is kifejezetten izgalmas játszótér, ahol vetített oktatóvideókon keresztül bárki megtanulhat egyszerű akkordokat, dallamokat, ritmusokat (és egyes dalokat, például egy LGT-dalt) gitáron, basszusgitáron, szintetizátoron, dobon, de kipróbálhatja magát énekesként is. A gyakorlást követően a rögtönzött együttes elkészítheti első közös hangfelvételét is a stúdióban. Igazából

érdemes ide barátokkal érkezni és „zenekart alapítani”: menni fog. Vagy ha nem, akkor is jó móka lesz.

A Magyar Zene Háza alapkoncepciójához talán a Kreatív Hangtér és azon belül ez a stúdió illik a legjobban: ez adja ugyanis leginkább a zenélés, a közösségi élmény varázsát. Itt zenei előképzettség nélkül bárki megtapasztalhatja hogyan jönnek létre a hangok, és mitől lesz egyszerű hangok sorából zene, és több hangszer megszólaltatásával zenekar.

Bárki elkészítheti saját első stúdiófelvételét
Fazekas István

A január 23-án nyílt épület egyébként elég szép látogatószámokat produkált eddig. A Hangdimenziók – zenei utazások térben és időben című kiállítására már több mint 35 ezer látogató váltott jegyet, míg az Európában is egyedülálló Hangdóm programjaira is több mint 30 ezren.

A Zeneháza lenyűgöző (és a rangos Cannes-i építészeti versenyen nagydíjat nyert) épületében a január végi nyitás óta már összesen több mint 250 ezer látogatót fogadtak – emelte ki Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, aki hozzátette, gőzerővel halad tovább a beruházás: májusban nyit a közelben a Néprajzi Múzeum, ősszel nyit a magyar popzene történetét bemutató első időszaki tárlat a Zeneházában, és még egy tovább meglepetést is lesz, de erről többet nem árult el.

Hogy mi lesz a projektben eredetileg szereplő, de a budapestiek által a Városligetbe nem kívánt Nemzeti Galéria megépítésével, arról szintén nem beszélt ezúttal Baán. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Magyar Zene Háza, ami „a világ legklasszabb épülete” egy lepusztult épületekkel zsúfolt területen, egy tájseben valósult meg, és lett népszerű. Ezért, mint mondta, érdemes volt küzdeni, még akkor is, ha sokszor hamis állításokkal is kellett szembekerülniük.

Fazekas István

Tény, hogy kedd délelőtt is nyüzsgő tömeggel volt tele a különleges épület aulája, hosszú sor állt a hangdóm előtt, a kinti játszótéren is rengeteg gyerek püfölte a játékdobokat. Úgy tűnik, a házat tényleg megszerették a budapestiek.

Na jó, a gyerekek vidám, de kissé fülsértő dobolása újra eszünkbe juttatta a bent hallott és várhatóan innentől állandósuló zenei kakofóniát, amit nem annyira kívántunk vissza.

De arra gondoltunk, hogy egy stúdiófelvételt a barátainkkal csak kellene csinálni egyszer.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!