Kultúrharc másképp: lopásnak számít-e az ókori műkincsek elhurcolása?
A Parthenónból az 1800-as évek elején elszállított domborművekről folyik a vita Görögország és az Egyesült Királyság között. Most a British Múzeum igazgató-helyettese tagadta, hogy a vita tárgyát képező kincsek összességét erőszakkal távolították el az Akropolisz épületeiből. Görögország pedig a British Museum állítását cáfolta, miszerint a híres Elgin-márványokat a „kőtörmelékből szedték össze”.
„A frízek nagy részét valójában a Parthenón körüli törmelékből szállították el” – jelentette ki Dr. Jonathan Williams, a British Múzeum igazgatóhelyettese az UNESCO kulturális javak visszaszolgáltatását elősegítő bizottságának éves ülésén. Williams kijelentése nagy port kavart, miután az Egyesült Királyság alig napokkal ezelőtt jelentette be, hogy hajlandó megvitatni a domborművek újraegyesítését a többi Athénban található kinccsel – írja a Guardian.
A márványok visszaszolgáltatásának ügye tavaly novemberben került újra előtérbe, mikor Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök a Boris Johnsonnál tett látogatása központi témájává tette a jelenleg a British Múzeum gyűjteményét képező szobrokat.
A kincsek visszajuttatását szorgalmazók, akik korabeli szemtanúkra hivatkoznak, már régóta hangoztatják, hogy a szobrokat márványvágóval távolították el a Parthenónból, ezzel pedig az Ottomán Birodalom korabeli brit nagykövete, Lord Elgin is tisztában volt. A műkincsek leszedésére szolgáló eszközökről és gépekről a diplomata és a munkálatok koordinálásával megbízott olasz festő, Giovanni Battista Lusieri között például kiterjedt levelezés folyt.
„Az évek során a görög hatóságok és a nemzetközi tudományos közösség cáfolhatatlan bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények között távolították el a Parthenón szobrait – nyilatkozta Lina Mendoni, Görögország kulturális minisztere a Guardiannek. – Lord Elgin törvénytelen módon, megengedhetetlen és méltánytalan eszközökkel tulajdonította el és vitte ki az országból a Parthenón szobrait, amivel égbekiáltó sorozatos lopást követett el.”
Lusieri egy 1802-es Elginnek írt levelében maga is bevallotta, hogy a templom egyik reliefjének eltávolítása során, amely egy nőt elragadó kentaurt ábrázolt, „kénytelen volt egy kicsit barbár módon eljárni”.
A márványok visszaszolgáltatásáért kampányoló brit archeológus, Anthony Snodgrass elismerte, hogy nincs elég írásos bizonyíték annak megállapítására, hogy a szobrok mekkora hányada származik a romok közül, ugyanakkor szerinte tagadhatatlan, hogy a domborművek egy részét az épületek belsejéből hozták el. „Annak érdekében, hogy a tömbök súlyát csökkentse, Lusieri a legtöbbnek lefűrészelte és kidobta a hátulját és csak a megmunkált felületetek sértetlenségére ügyelt” – jegyzi meg az egyik frízre utalva.
A British Múzeum igazgatóhelyettese bár megérti a görögök álláspontját, nem látja reálisnak azt a vágyat, hogy a műkincsek visszakerüljenek az eredeti helyükre, mivel a nagy részük már Elgin érkezése előtt megsemmisült. Görögország azonban nem adja fel. Mendoni szerint országa kész rá, hogy az UNESCO ajánlásai és döntései alapján meghatározott törvényi és etikai keretek között őszinte párbeszédet folytasson a visszaszolgáltatásukról az Egyesült Királysággal.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
