Cirkusz a nagy kérdések körül

A cirkuszi performanszok nagyon vegyesek a Szigeten, de ki-ki megtalálhatja az ízléséhez legközelebb állót. A Ciszjordánia területéről érkező, az utcán csellengés helyett a gyerekeknek, kamaszoknak értelmes célt adó Palesztin Cirkuszi Iskola például kifejezetten minimalista produkcióval mutatja meg a növendékek tudását. Velük szemben a Baross Imre Artistaképző Intézet (BIAK) diákjai már nagy csinnadrattával hozzák a klasszikus cirkuszi show-t. Vagyis majdnem klasszikust, mert az igazgató, Kovács Gábor Dénes gondolt egy merészet, és a Szentivánéji álmot dolgozta fel egy cirkuszmusicalben. Igen, cirkuszmusicalben.

A BIAK Circus Midsummer Night Dreams című előadása

Túry Gergely

Ha valakinek már a szó olvasása is sérti a fülét (valószínűleg Shakespeare-nek is sértené), az gondolja meg kétszer, belenéz-e a produkcióba. De ha jól viseli a túlcsorduló musical-duetteket is, akkor mégis érdemes beülni a BIAK előadására, mert a növendékek nagyon tehetségesek, és lélegzetelállító forgásokat, ugrásokat művelnek a levegőben, karikán, trapézon. Ahogy a francia Compagnie Cabas hat férfi artistája is, ám ők már az újcirkusz területéről érkeznek. Számaikat monológokkal és párbeszédekkel szakítják meg, miközben olyan összetett témákról gondolkodnak, mint hogy mi ma a férfi vagy a női identitás, mi az a mansplaining, szabad-e, kell-e érezni a férfinek szégyent azért, mert már gyerekként arra tanították, hogy a nők nem egyenrangú felek. „Semmit sem mondtunk, semmit sem tettünk”, amikor a lányokat diszkriminálták – fogalmaznak a darabban. Honnan jön hát a nemi identitásunk, hogy tesszük azt magunkévá, és az milyen fals sztereotípiákon alapul? A hat artista bebizonyítja, hogy az olyan könnyednek hitt és látványos szórakoztató műfajnak, mint a cirkusz, lehetnek akkora mélységei, mint egy színházi előadásnak.