Varga Ferenc, Onozó Róbert (Cannes)
Egy 77 évestől senki nem várna modern szemléletet és megújulást, de Cannes szokás szerint jó pár éves lemaradásban van a filmvilág aktuális témáihoz képest. Így lehet, hogy a francia kulturális élet eddigi legnagyobb #metoo hulláma kíséri a szemlét, és idén először sikerült egy fiatal amerikai női rendezőt megtenni zsűrielnöknek. Idén először így mindhárom A-listás európai fesztiválon nő a zsűrielnök (Cannes mellett Berlinben Lupita N’yongo, Velencében pedig Isabelle Huppert).
A mindössze negyvenéves, a tavalyi év legnagyobb mozis sikerét, a Barbie-t jegyző Greta Gerwiget mostanra sokkal inkább rendezőként tartják számon, mint színészként, és mindössze négy rendezés után saját alkotói stílusjegyeikkel rendelkező művésznek minősül, bár eddig egyetlen filmjét sem mutatták be a cannes-i hivatalos programban.

Zsűrijében ott lesz a japán zseni, a Bolti tolvajokat rendező Hirokazu Koreeda, a Megfojtott virágokban nyújtott alakításáért az Oscar-díjról épp hogy lemaradt Lily Gladstone (Emma Stone és Jorgosz Lantimosz előzték meg a Szegény párákkal, akiknek itt van versenyben az újabb közös filmjük, a Kinds of Kindness) valamint a franciák közönségfilm-szupersztárja, Omar Sy. A legjobb filmekről tehát menő, modern arcok döntenek, de a felhozatal még mindig ötven-ötven százalékban oszlik meg a múlt legendái és a jövő reménységei között.
A nyugdíjas osztag bivalyerősnek tűnik idén: a kétszeres Arany Pálma-díjas Francis Ford Coppola a borászatát tette pénzzé, hogy megvalósíthassa nagy álmát, a Megalopolist, míg a szintén cannes-i fődíjas Taxisofőr írója, Paul Schrader 34 év után került újra versenybe. Versenyen kívül dübörög be az európai díszbemutatójára a 79 éves George Miller Furiosája és a fesztivál végén még George Lucasszal is lehet majd nosztalgiázni egy közönségtalálkozón.
A megnyitón viszont az öregurak helyett Meryl Streep kapott életműdíj Arany Pálmát, akit 35 éve nem láthattunk a fesztiválon (utoljára a Sikoly a sötétbennel volt itt, amiért elnyerte a legjobb női alakítás díját), de szerdán karrier-áttekintő beszélgetésen ünnepelünk tovább.
A megnyitón a zsűrielnök Gerwig filmjeiből és Streep több évtizedes filmográfiájából is láthattunk parádés filmes montázst. Kapcsolódási pontok, hogy Gerwig a Kisasszonyok egyik apró szerepében rendezte a színészlegendát, míg a legjellegzetesebb Greta Gerwig alakításnak minősülő Frances Haból egy olyan klipet játszottak be, ahol Streep egyik lánya, Grace Gummer a szereplőtársa.
Meryl Streepnek az életműdíjat a franciák Meryl Streepje, azaz egy hasonlóan sokoldalú, és szeretnivaló filmlegenda, Juliette Binoche adta át, bár papírról olvasott szövege és néha túljátszott lelkesedése bizarr pillanatokat eredményezett.

Szerencsére a nyitófilm ősidők óta a legjobb választás volt; Quentin Dupieux Franciaországban nemzeti kincs, féléves rendszerességgel érkező kattant agymenéseihez a legnagyobb francia sztárok hajlandók asszisztálni, most éppen Léa Seydoux, Vincent Lindon és Louis Garrel. A Le deuxiéme acte (Második felvonás címmel érkezik majd a magyar mozikba) egy filmforgatás abszurd pillanataiba enged betekintést, és tökéletesen, helyenként pesszimista, de mindig intelligens humorral ragadja meg, mely dilemmák foglalkoztatják most a filmvilágot.
Az alábbi egyórás beszélgetésben mindezt részletesen kivesézzük, de érdemes meghallgatni a cannes-i podcastsorozat nulladik részét is, amelyben az általunk látogatott tizennyolc korábbi cannes-i filmfesztivál legnagyobb élményeiből nosztalgiáztunk. A 0,5-ik részben pedig számba vettük, hogy mely filmeket várjuk a legjobban idén.