Demeter Szilárd sikertelenségéről, a vele kapcsolatos kormányzati elégedetlenségről, egyre esélyesebb kirúgásáról szóló szerdai cikkünk írása közben megkerestük a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot (MNM KK) is, és megkérdeztük egyebek mellett azt, hogy a megalapítása óta hány fő távozott a központhoz tartozó intézményekből, mekkora kárt okozott a nemrég történt hackertámadás a Régészeti Intézet szervereiben, az adatok hány százaléka semmisült meg visszavonhatatlanul, és azt is, hogy mennyibe került a Jók.ai Labor fejlesztése, ahol a mesterséges intelligenciát lehet kérdezni Jókai Mór művészetéről.

Mi ugyan nem kaptunk választ a kérdéseinkre, ám a 24.hu-nak a cikkünk megjelenése után feltett kérdéseire Demeter Szilárd válaszolt. Egyetlen állításunkat sem cáfolta, pedig nemcsak jelenlegi munkájával kapcsolatban írtunk, hanem egész eddigi működéséről.

Ugyan nem reagál a cikkben írt konkrét felvetésekre, például hogy az Országos Széchényi Könyvtárban egy időben nem volt megfelelő szoftver és fénymásolópapír, hogy megfeleződött a gazdasági osztály létszáma, hogy miért nem frissül a Petőfi Kulturális Ügynökség kezelésében lévő néhány honlap, miért nem jelenik meg a Continental című, általa indított angol nyelvű folyóirat, hogy mi van a rábízott ingatlan portfólióval, stb… (Jászberényi Sándorral, a Continental főszerkesztőjével folytatott nyilvános Facebook-beszélgetésből az utóbb kiderült, hogy ő 2024-től nem dolgozik a lapot kiadó Petőfi Kulturális Ügynökségnél. Ez összefüggésben állhat az egyébként színvonalas magazin megszűnésével. Jászberényi kifogásolta, hogy cikkünkben azt írtuk, a lap célja a liberális magyar szerzők külföldi piaci sikerének ellensúlyozása volt.)

Demeter a lapnak csupán általános kérdésekről beszélt. Szerinte „minden átalakítás konfliktusokkal jár, ez természetes. Leginkább ellenérdekeltek azok a vezetők, akik eddig kézivezérléssel, radar alatt oldották meg okosba’ a dolgokat – és emiatt is képződhetett az elmúlt évtizedekben sok milliárd forintos elmaradt fejlesztés, rendbetétel, ami manapság akár már vis maior-helyzeteket is eredményezhet”. Majd hozzáteszi, hogy „napi 48 órában” dolgoznak, göngyölítik fel az ügyeket, a szekrényből kieső csontvázakat meg nem teszik vissza.

Azt nem fejtette ki, hogy mit oldottak meg okosba az eddigi vezetők és milyen csontvázakat hagytak a szekrényben. És ugyan az világos, hogy a közgyűjtemények jó működéséhez sok pénz kell, de a helyzhet az, hogy ha az eddigi igazgatók sem kaptak, és a jelek szerint Demeter sem kapott, akkor kérdés, hogy mire volt jó az összevonás.

A beavatkozásokhoz „rengeteg pénz kellene, mert csodát utoljára kétezer éve tett egy ember, és nem én vagyok a következő csodatevő” – jegyzi meg a 24.hu-nak nyilatkozva. „Nem, nem érzem, nem is érezhetem sikeresnek a közgyűjteményi központ eddigi működését, mert hiába készítettük el a fejlesztési stratégiánkat, ha még a mínusz nullához is sok milliárd forint hiányzik és ez több évtizedes alulfinanszírozottság következménye” – mondja.

Az különös, hogy a közgyűjtemények alulfinanszírozottságát a NER 15. évében panaszolja fel Demeter, hiszen ha a pénzbőség idején nem volt rá több forrás, akkor most hogyan lenne?

Arról is írtunk a cikkünkben, hogy Hankó Balázs kulturális miniszter sem lelkesedik Demeter Szilárd „túlhatalma” miatt. Erről a 24.hu-nak azt mondta: „Hankó miniszter úr a főnököm, (…) egy miniszternek mindig igaza van, amíg ő a miniszter, mert ő a miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök úr személyi döntéseit soha nem véleményeztem, mert nem tisztem. Így személyi ellentét aligha lehetséges a Miniszter úr és énközöttem. (…) szakmai alapon álló, korrekt és tisztességes viszonyt igyekszem fenntartani bármelyik miniszterrel.”