A Szuverenitásvédelmi Hivatal többek között azt kifogásolta, hogy a filmklubjaikon egy transznemű tinédzser életét bemutató filmet is vetítettek.
„Nyomásgyakorló szervezetnek” nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal egy május 13-i közleményében a KineDok nevű filmklubokat szervező egyesületet – vette észre a 24.hu.
A hivatal Uniós támogatásból végzik el a politikai munkát a nyomásgyakorló szervezetek című írásában az áll, hogy KineDokot szervező Anthropolis Antropológiai Közhasznú Egyesület összesen 150 ezer eurót kapott arra, hogy 2022 és 2026 között filmklubokat tartson. „A dokumentumfilmek vetítésén kívül a KineDok-projekt kiemelt célja a közösségépítés és a szemléletformálás is. A filmklub programján a progresszív ideológiákat népszerűsítő alkotások között ott van a Magyarországon játszódó Fanni kertje című munka is, amely egy transznemű tinédzser életét mutatja be” – fogalmaztak, majd vastag betűtípussal írva megemlítették, hogy a fiatalok iskolai érzékenyítése szintén az egyesület feladatai közé tartozik.
A Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal vádjára az egyesület közleményben reagált. Mint írták, a Fanni kertjét sosem vetítették iskolai programokon, és a filmklubot a kezdetek óta támogatja a Nemzeti Kulturális Alap és a Miniszterelnökség is. „A KineDok ideológiailag független kezdeményezés. A válogatás során az elsődleges szempont, hogy magas színvonalú, a filmes szakma által elismert alkotások kerüljenek a hazai és nemzetközi nézők elé” – fogalmaztak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal hamarosan új feladatot kap: amennyiben elfogadják az „átláthatósági” törvény tervezetét, büntethetővé válnak azok a „közéletet befolyásoló” magyar cégek, civil szervezetek, sajtótermékek, amelyek a hivatal szerint külföldről is kapnak „támogatást”, és „veszélyeztetik Magyarország szuverenitását”. A szuverenitást pedig az veszélyezteti a javaslat szerint, aki megkérdőjelezi vagy negatív színben tünteti fel a tervezet által alkotmányos alapértékként meghatározott elemeket: ilyen például a demokratikus jogállamiság, az önazonossághoz való jog, a család és a házasság védelme, a keresztény értékek védelme, valamint a más országokkal való békés együttélésre való törekvés.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
