Mik az esélyei egy erőszakmentes forradalomnak? – Mit érdemes a színházban nézni? 9. rész

Júniusban amelyik színház még megtehette, nyitva volt, amelyiknek spórolnia kellett, már zárva. Vallomások a szexualitásról, útmutató a diktatúrával való ellenszegüléshez, tömeggyilkos kamasz és ukrán zászló: a színházi évad utolsó hónapjának mérlege. Cikkünk a Színházi Kritikusok Céhe és a hvg.hu együttműködésének kilencedik darabja: minden hónapban a Céh egyik kritikusa írja meg, milyen volt az előző hónap a színházban. Júniusi tapasztalatairól Dömötör Adrienne számol be.


Csak a pillanat – ilyen volt Iggy Pop Veszprémben

Sokadszorra lépett fel Magyarországon Iggy Pop, aki 76 évesen még mindig hihetetlen energiákkal pörög. Az Európa Kulturális Fővárosa-projektet futtató Veszprémben koncertezett, mi pedig természetesen megnéztük.



Elbaltázott, de szeretjük – Lehet-e kultfilm egy ismeretlen, B-kategóriás vígjáték?

A Ponyvaregény, a Mátrix, a Star Wars-filmek és a többiek – a popkultúrát alapvetően meghatározó, a világ minden szegletében idézett alapművek. De vannak olyan filmek is, amelyek csak egy szűk csoportnak jelentenek sokat, viszont ebben a körben nagyon is kultfilmnek számítanak. És még csak az sem kell, hogy az adott film jó legyen. Akkor mi az egyáltalán, hogy kultfilm?





Az autógyártás zsenije volt, de antiszemitizmusa sötét folt az életművén – 160 éve született Henry Ford

1863. július 30-án, 160 évvel ezelőtt született a legsikeresebb amerikai self-made man, fénykorában a világ egyik leggazdagabb embere, aki hétköznapi használati tárggyá tette az autót és kirobbantotta a termelékenység forradalmát. „Filantróp”, aki a magasba emelte a munkabért, bevezette a 8 órás munkaidőt és a szabad szombatot. Hitler támogatója, eszmetársa és kedvence. Szenvedélyesen ellenezte, majd lelkesen támogatta az USA európai háborúját. Megírta majd elégette A nemzetközi zsidót, az antiszemiták szent könyvét. Pontosan olyan volt, amilyennek a hozzá hasonló antiszemiták elképzelik a burzsuj zsidót.








Páldi Lívia kurátor: A nacionalizmus, az idegengyűlölet és az erőszak elemezhető és megkérdőjelezhető

Egy fajsúlyos, a hátrányos társadalmi helyzetben élőket érő agresszióról, és elsősorban az erőszak rendszeréről szóló nemzetközi csoportos kiállítás tekinthető meg még a héten az óbudai Lajos utcában, a fővárosi fenntartású Budapest Galériában. A tárlat kurátorával, Páldi Líviávál beszélgettünk a bemutatott anyagon túl szakmai múltról, nemzetközi kapcsolatokról és a mai magyar kulturális szcénáról.


Húsz éve az ország legsikeresebb fiataljai voltak, hova jutottak mára? – 5. rész, 11-50, röviden

Politikusok, művészek, szakértők, üzletemberek elmúlt 20 éves pályaívét néztük végig, találtunk nagy kiugrásokat, de bőven voltak hullámvölgyek is. A Magyar Hírlap 20 évvel ezelőtti listáján szereplők közül többen szereztek nemzetközi hírnevet, akár úgy is, hogy az országot sem hagyták el. Van, aki több mint 20 éve dolgozik ugyanannál a cégnél, egyre feljebb menetelve. Van tudós, akit haza lehetett csábítani, másnál olyan erős a szellemi pezsgés hatása, hogy elképzelhetetlennek tartja a hazatérést. Többek életfilozófiája is változott: rájöttek, nem attól lesz sikeres valaki, hogy éjjel-nappal dolgozik. Mielőtt bemutatnánk a 20 évvel ezelőtti lista top10 szereplőjét, összefoglaljuk, mit tudtunk meg a 11-50. helyre rangsorolt tehetséges egykori fiatalokról.




"A próbatánc után szerződést ajánlottak 10 évre" – interjú a magyar táncossal, aki bekerült a világ egyik legjobb balett-társulatába

Ötven év után szerződtetett magyar táncművészt a világhírű Béjart Ballet. Kovács Zsolt Vencel azt mondja, bár évek óta gondolt arra, hogy mennyire testhezálló lenne neki a lausanne-i társulat, mégis hirtelen felindulásból küldte be a pályázati anyagát, a felvétele pedig – szokatlan módon – napokon belül lezajlott. A karrierjét egy litván, most pedig a svájci társulatnál építő Kovács azt mondja, ha itthon hívnák táncolni, jönne, de eddig nem hívták.