Első működő egységét, az öntödét 1951. november 7-én avatták fel, s ekkor kapta a gyár a nevet, amelynek első nagyolvasztója 1954-től termelt. Ezt követően az 1960-as évek közepéig fokozatosan épült ki a teljes kohászati vertikum, s a termelés ezt követő felfutása a hazai vaskohászat meghatározó vállalatává emelte a vasművet.

Az akkor már Dunai Vasmű nevet viselő vállalat alaptermékei mellett egyre szélesebb kört jelentettek a kohászati másodtermékek (profilok, idomcsövek, könnyűacél-szerkezetek, radiátorok), de az igazi jelentőséget a közútijármű-gyártás, a gépgyártás fejlesztése, a kőolajvezeték-rendszerek megépítése, illetve a könnyűszerkezetes építési technológia elterjedése jelentette.

Az acéltermelés 1973-ban meghaladta az egymillió tonnát, csúcsát az 1988-as esztendő jelentette közel 1,5 millió tonnás termeléssel, míg a foglalkoztatotti csúcsot 1971-ben érte el mintegy 13 ezer emberrel. A hetvenes-nyolcvanas évek általános nehézipari és vasipari válságon technológiai fejlesztésekkel, az aktív kapacitások bővítésével jutott túl a vállalat, s közben 1983-ban a Dunaferr nevet vette fel.

Az 1992. július 1-jén megalakult Dunaferr Dunai Vasmű Rt., s a körülötte létrejött Dunaferr-csoport a magyar gazdaság egyik legnagyobb vállalkozása, tagvállalatai - az acélfeldolgozás és a kapcsolódó szolgáltatások vertikális felépítése szerint - önálló társasági formában működnek. Értékesítésének nagy részét saját kereskedelmi vállalatain keresztül bonyolítja le. a magyar ipar egyik legnagyobb exportálója, elsősorban melegen-, illetve hidegen hengerelt lemezek, radiátorok kerülnek a külpiacokra.

Az 1996 szeptemberében a Dunaferr menedzsmentjét tömörítő Acél XXI. Kft.-vel kötött vagyonkezelési szerződést 2000 decemberében a többségi tulajdonos ÁPV Rt. felmondta, s közölte: a cég privatizációja egyelőre lekerült a napirendről.

További magyar márkák története itt