A két világháború között a kisipari keretek között működő szerény orvosi műszergyártásnak a magyar piacon 1933-ban megjelent Magyar Siemens Reinieger Rt. adott lendületet.

A német cég leányvállalataként elsősorban az importált röntgenberendezések szervizelésével foglalkozó rt Nagymező utcai gyártelepén az az idő tájt Európában ritkaságnak számító mélyterápiás röntgenberendezéseket is gyártottak. A nevét időközben Siemens Szerviz Magyarország Rt.-re változtató röntgenszerviz a második világháború befejezésekor - mint német érdekeltség - szovjet tulajdonba került, majd 1948-ban a magyar állam kezébe ment át.

A tevékenységét időközben saját fejlesztésű orvosi műszerek gyártásával bővítő egykori Siemens cégből alakult meg 1952-ben miniszteri határozattal a Röntgen és Orvosi Készülékek Gyára. Az akkor korszerűnek számító röntgengenerátorokat is gyártó vállalat nevét később Medicor Röntgen Művekre változtatták, majd 1963-ban az összes hazai műszergyártó üzemet - így a Budapesti Orvosi Műszergyárat, a Fogorvosi Műszergyárat, a Kórházi Berendezések Gyárát, a Debreceni Orvosi Műszergyárat és a Kontakta Vállalatot - egybevonták, létrehozva ezzel a Medicor Műveket (MM). Fénykorában, a nyolcvanas években az MM nyolc gyáregységgel és hat telephellyel rendelkezett, a világ 35 országában volt képviselete, termelésének 85-90 százalékát - kétharmadát a KGST-országokba - exportálta.

A vagyonát meghaladó, közel 3 milliárd forintos adóssággal küszködő MM 1987 végére likviditási válságba került. A vállalat a kiutat átalakítással kereste: életképesnek tűnő szervezeti egységeiből tíz rt-t alapított, amelyek a vagyonkezelővé vált, állami tulajdonú Medicor Irányító Vállalat (MIV) kezében maradtak. Az egyes részvénytársaságok eredményesen működtek, túlélték a KGST összeomlása nyomán bekövetkezett piacvesztést.

A vállalat egészének a helyzete mégsem javult: az rt-k kisebbségi tulajdonrészére a MIV nem tudott befektetőt találni, így maradt a magas adósságállomány, a tőkebevonás pedig elmaradt. Ezért 1989 februárjában a MIV legnagyobb hitelezői - a Budapest Bank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank -, továbbá az Ipari Fejlesztési Bank, a Hungária és az Állami Biztosító, valamint a Postabank 1,35 milliárd forintos alaptőkével megalakították a Medicor Holdingot, a MIV kifizette lejárt banki követeléseit, s a cég helyzete stabilizálódott.

A holding kereskedelmi bankok tulajdonában lévő részvényeit a Postabank 1993-ban felvásárolta, s így a Medicor egyszemélyi tulajdonosává vált. A bank 1998-ban bekövetkezett összeomlásával azután a cég ismét állami ellenőrzés alá került. A helyzeten változtatni kívánó cégvezetés elérte, hogy a Medicor Röntgen Rt.-t eladják az amerikai General Electricnek, s ezt a forrást felhasználva a cég kivásárolta "önmagát".

Az ily módon visszaszerzett Medicorra aztán a holding vezetése 2000 közepén külföldi befektetőket talált: a részvények kétharmadát az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által szervezett Hungarian Equity Partners (HEP), egyharmadát pedig az amerikai állami pénzből létrehozott Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap szerezte meg.

További magyar márkák története itt

Ez már-már rendszerváltás: egy pap szobrát döntötték le a lengyelek

Ez már-már rendszerváltás: egy pap szobrát döntötték le a lengyelek

És akkor a visszapillantóban feltűnik ez a cseppet félelmetes Audi Q8-as

És akkor a visszapillantóban feltűnik ez a cseppet félelmetes Audi Q8-as

Csaknem agyonverte főbérlőjét biciklitárolási vita miatt

Csaknem agyonverte főbérlőjét biciklitárolási vita miatt

Éjfélkor leszáll a száguldó aszteroidára a Hajabusza-2 japán űrszonda

Éjfélkor leszáll a száguldó aszteroidára a Hajabusza-2 japán űrszonda

A kormány lepöckölte a Bizottság és a Néppárt kritikáját

A kormány lepöckölte a Bizottság és a Néppárt kritikáját

Ittasan vezetett két kamionos Cegléden, egyikük 10 hónap felfüggesztettet kapott

Ittasan vezetett két kamionos Cegléden, egyikük 10 hónap felfüggesztettet kapott