Erbili taxi. A kocsikban a helyi pop csillagai szólnak, sőt némelyik autóban még iraki sorozatokat is nézhet az utas menet közben. Nem csak ebben hasonlítanak azonban az autók, a járműveken rajta hagyják a gyári fóliákat, sőt a szélvédőn még a vonalkód is szerepel. Talán az új autó érzést akarják minél tovább fenntartani. A taxisoknak Erbilben nincs könnyű dolguk. A város határában hatalmas területen folyik az építkezés, új negyedeket húznak fel. A taxisokat sokszor mi magunk irányítottuk a szállodánkhoz.
Bálint Csaba
A kurdok számára rendkívül fontos, hogy az Anfal hadművelet idején történteket népirtásként ismerje el a világ. A mártírok egyik emlékműve Erbil határában áll. A kurdok zászlója, akárcsak a magyaroké: piros- fehér-zöld. A lobogó közepén egy sárga napszimbólum foglal helyet.
Bálint Csaba
Kurd fiatalok múlatják az időt a városban. Az esti szórakozás csak a férfiaké, velük van tele az utca, és a kávézók, teázók teraszain is ők ülnek. Alkoholt csak a keresztény negyedekben kapni, a muszlimok leginkább teáznak. Egy italra mi is meghívást kaptunk, azt azonban, hogy Magyarország merre található a térképen, nem sikerült elmagyarázni. Végül abban maradtunk: Európa.
Bálint Csaba
Férfiak játszanak Erbil szórakozónegyedében. A személyzet mindössze egyetlen emberből áll, aki bele-beleszól a játékba, de leginkább a kopott asztalnál ücsörög, dohányzik és adminisztrál. Ő a távirányító kezelője is, figyel arra, hogy lehetőleg mindig labdarúgás menjen a tévében.
Bálint Csaba
Az iraki Kurdisztánban az arab és a kurd nyelv is használatos. A kurdok rendkívül büszkék a kétnyelvűségre, ezzel is jelzik, hogy Kurdisztán Irak része akar maradni, és a kurdok nem törekszenek függetlenségre. Kurdisztán tulajdonképpen már független ország, a területen évtizedek óta nem járt iraki katona vagy rendőr.
Bálint Csaba
A Mol irodája Erbilben. Az irodát magas kerítés, szögesdrót és fegyveresek védik. Ennél közelebb, legalábbis fényképezőgéppel, nem jutottunk. A helyi képviseletnél szívélyesen fogadtak minket, de egy kötetlen beszélgetésnél többet nem sikerült elérnünk. Úgy fest, teljes titokban folyik a munka. A Mol mellett számos energiaipari óriás is jelen van Kurdisztánban.
Bálint Csaba
Oltár Erbil egyik keresztény templomában az Ankawa-negyedben. A városban mindössze 50 ezer keresztény él törékeny békében a muszlim többséggel, a templomot fegyveres őr védi.
Bálint Csaba
Ibn al-Mustawfi, kurd író hatalmas szobra mágnesként vonzza a gyerekeket. A hatalmas kőszobor Erbil ősi erődjének kapuját őrzi, és fotók ezreinek adja a hátterét. Erbil városa egyike a világ legrégebben lakott településeinek. Több mint nyolcezer éve is város állt itt, az első erőd az időszámításunk előtti ötödik században épült. Az óváros elhanyagolt és romos, az utcáit és a házakat a felújításig lezárták.
Bálint Csaba
Erbil főtere a citadella tetejéről. Hatalmas szökőkútrendszer mellett hűsölnek a helybeliek. A több mint egymilliós városban nincs tömegközlekedés, a fő közlekedési eszköz a drága és nagy terepjáró. A kurdok, Iraktól távolodóban, az önállóság felé araszolva egyre gazdagabbakká válnak, hiszen óriási olajmezők felett élnek. Mintha a harmadik világból egyenesen az elsőbe teleportált volna az ország.
Bálint Csaba
Szaddám Huszein már a múlté. Arcképe már csak a szuvenírboltokban néz vissza a turistákra. A helyi régiségboltban is kapható néhány relikvia.
Bálint Csaba
Imád Ahmad kurd miniszterelnök-helyettes beszél arról, hogy Irán és az Egyesült Államok között az iraki Kurdisztán nem akar választani. Mindkét országnak sokat köszönhet a kurd nép, nem állhatnak egyik oldalra sem a két állam vitájában. A háttérben az iraki és a kurd zászló, Kurdisztán lobogója néhány centiméterrel az iraki előtt. A kurdok nem sietnek az önállósodással. Tudják, hogy egy független Kurdisztán számukra is káros folyamatot indíthat el a térségben. Irak részeként, ám a legmagasabb szintű autonómiát élvezve egyelőre jobban érvényesíthetik az érdekeiket.
Bálint Csaba
Nepáli vendégmunkás mossa a Family Mall pláza üvegkorlátját Erbilben. A kereskedelmi központban számos világmárka képviselteti magát, egyedül a feliratok árulják el, hogy nem a nyugati világban, hanem a Közel-Keleten vagyunk. A pláza bejáratánál minden vásárló alapos vizsgálatra számíthat, a táskákat átvilágítják, fémdetektoros kapun léphetnek be az emberek.
Bálint Csaba
Lexus terepjárók és biztonsági emberek hada várja Sulaymaniyah repülőterén a kormányküldöttséget, amely Halabja városába tart. A rendkívül szigorú biztonsági intézkedésekkel mindenütt találkozik az ember, az öltönyök alatt pisztolyok dudorodnak, de a gépkarabély is mindennapos látvány. A rendőri és a katonai jelenlét is igen erős a kurdok ellenőrizte területen.
Bálint Csaba
Kurd nő szemléli a sokkoló fotókat, amelyek a halabjai emlékközpont falát boríják. A támadás után iráni segíséget kapott a város, az első képeket is iráni fotósok készítették. Halabja almatermesztéséről volt híres, ám egy korábbi támadásban az iraki hadsereg az összes gyümölcsöst felégette a város körül. Vegyi Ali halálos gázának is almaillata volt.
Bálint Csaba
Kurd kislány pózol apukája fényképezőgépe előtt. A háttérben az a Dodge pickup, amellyel a halottakat szállították el a városból a brutális támadás után. A jármű számos ismert fényképen szerepel. A kocsi mellett azoknak a bombáknak a maradványait állították ki, amelyekből a végzetes napon előtört a Tabun.
Bálint Csaba
Gyerekek játszanak egy kiszuperált harckocsin. Az tank az iraki titkosrendőrség egykori börtönének udvarán áll néhány kopott ágyú és csapatszállító társaságában.
Bálint Csaba
Magvakat és közel-keleti édességeket árul fiával egy kurd férfi a főváros bazárjában.
Bálint Csaba
Ruhatisztítás és vasalás kurd módra. A helyiektől megtudtuk, hogy állampolgárként mindenki fizetést kap, így a kurdok egy részének nincs is állása. Az országban sok a bevándorló, nepáli, indiai, indonéz vendégmunkások hada dolgozik a nagyvárosokban. Azt mondják, jobban fizetnek mint Dubajban.
Bálint Csaba
Iraki és kurd vezetők arcképével díszített tányérok széles választékban. Köztük a látványossággá zsugorodott, egykor hatalmas diktátor.
Bálint Csaba
Vidéki életkép a Zagros hegység lábánál. A havas csúcsok másik oldalán Szaddám Huszein ősi ellensége és az iraki kurdok hajdani nagy szövetségese, Irán fekszik. A kurd kormány meghívására érkezett újságírók a vidéki Kurdisztánt csak a busz ablakából láthatták.
Bálint Csaba
Az iraki kurdok Irak, Irán, Szíria, az USA és Törökország között egyensúlyoznak egyelőre sikeresen. A hivatalos álláspont szerint Kurdisztán mindaddig Irak része marad, amíg az ország demokratikus föderáció, és amíg Bagdaddal lehetséges a párbeszéd. Az egységes Irakról hangoztatott szólamok mellett azonban fontos szempont lehet az is, hogy iraki zászló alatt könnyebb az élet a Közel-Keleten. A kurdok szomszédait az önálló Kurdisztán gondolatától is a rosszullét kerülgeti. Az önállóságról ezért hivatalosan senki sem beszél, a színfalak mögött azonban lassan új állam születik. A nemzetet összekovácsoló tényezők egyike a közös tragédia, a kurd népirtás.
A kurdok a Irak és Irán véres háborújában az iráni erők oldalán szálltak harcba, és ezzel végérvényesen magukra haragították Szaddám Huszeint. Az iraki hadsereg kegyetlen megtorló akciójában, az Anfal hadműveletben kurd források szerint 182 ezer iraki kurd vesztette életét. A lakosság egy részét sivatagi gyűjtőtáborokba terelték, és a kurd falvak és városok rombolása is a bosszú része volt. Az iraki kurdok szenvedésének jelképe Halabja városa. Szaddám Huszein itt vetette be a civil lakosság ellen a Tabun nevű gázt, amely mintegy 5000 ember halálát okozta percek alatt 1988 tavaszán. A városban a főleg gyerekek és nők maradtak a támadás idején, a férfiak az iraki hadsereg ellen harcoltak. Az iráni határnál fekvő település zarándokhellyé vált. Kurdisztán idén az Anfal 25. évfordulóján az áldozatokra emlékezett.
Kövessenek minket a Facebookon is!
