Példátlan összefogás eredményeként épülhetett fel a Magyar Tudományos Akadémia székháza 150 évvel ezelőtt. Ma már szinte elképzelhetetlen, de akkoriban a teljes magyar értelmiség összefogott az Akadémia létrejöttéért. Az épület több rendezvénnyel is ünnepli a jubileumot, de előtte még körbejárhattuk a patinás épület rejtett zugait, a Kézirattártól egészen a padlásig. Radnóti, Ady vagy Arany féltve őrzött kéziratai mellett még egy halotti maszkra, és egy titkos, de annál impozánsabb kilátóra is bukkantunk.

Az Akadémia épületére több terv is készült, 2 magyar és 3 német építész is benyújtotta saját ötletét. Az épp nemzeti öntudatra ébredő ország, és az Akadémia alapítói is olyan épületet akartak, amely hűen kifejezi a nemzeti jegyeket. Végül Friedrich August Stüler tervei alapján kezdődött el az építkezés. A székházat 1865. december 11-én avatták fel.
©
Ilyen is lehetett volna: Henszlmann Imre is pályázott, de végül nem az ő tervei alapján épült meg az Akadémia.
©
Neoreneszánsz díszítés a homlokzaton.
©
Az elnöki tárgyaló falain a korábbi MTA-elnökök arcképei kaptak helyet.
©
Az Akadémia könyvtára. Ottjártunkkor sem állt meg a kutatómunka.
©
''Ártatlan dac.'' Arany János versben vágott vissza azért, hogy bár felajánlották neki a főtitkári pozíciót, mégsem kapta meg az ahhoz járó lakosztályt.
©
Arany János mellszobrocskája a Kézirattár kartotékszekrényén.
©
A vers megjelenése után azonban Arany kárpótlásul kapott egy cserépkályhával berendezett szobát, ahol élete végéig feleségével élt. Halála után özvegye örökölte meg a kiváltságot.
©
A Kézirattár egyik legféltettebb kincse: Radnóti Miklós Bori notesza. Óriási szerencse, hogy a noteszra sértetlenül találtak rá a tömegsírban. A notesz különlegessége, hogy két vers is (Gyökér, 4. Razglednica) csak ebben a füzetecskében lelhető fel.
©
A budapesti irodalmi élet egyik fő találkozóhelye a Kisfaludy Társaság irodája, ma alelnöki irodaként funkcionál. Emléktábla hívja fel a figyelmet arra, hogy Bartók is dolgozott itt Amerikába költözése előtt.
©
Kisfaludy Károly halotti maszkja a kiállítóteremben. Erről mintázták mellszobrát.
©
Vénusz és Ámor. Kisfaludy Károly 1829-es festménye.
©
Az épületben rengeteg műalkotás őrzi az alapító, gróf Széchenyi István emlékét.
©
Még a kiállítótér és a padlás közötti útvonalon is kincsekre bukkanhatunk.
©
Az Akadémia padlástere, amely 1869-ben, röviddel a megnyitás után leégett. 1874-ben építették újra, Ybl Miklós tervei alapján.
©
A Dunára és a budai oldalra néző panoráma az MTA épületének tetejéről. Ez lenne a tökéletes helyszín a tűzijáték megtekintéséhez.
©
Révai és Descartes szobra az Akadémia homlokzatán. A homlokzatot több helyen is híres tudósok, például Galilei, Newton vagy Leibniz szobrai díszítik.
©
A kiállítótermek felülvilágítását a padlástérben elhelyezett ablakok adják. A maradék kis térben csak pallókon, szűk útvonalakon lehet közlekedni.
©
Az MTA nem csak egy üres, patinás épület. Ottjártunkkor egy doktori védés és egy másik rendezvény is zajlott.
©
Széchenyi mellszobra a földszintre vezető lépcsőn.
©
Széchenyi az 1825-ös, pozsonyi országgyűlésen felajánlja jövedelmét egy ''Tudós Társaság'' alapítására. Ezt a történelmi pillanatot örökíti meg az Akadémia utca felőli oldalon látható dombormű.
©
''Méltóság, megközelíthetőség, világosság'' - ez a hármas jelszó kísérte végig az épület 150 éves történetét. Az épületet körbeölelő, ma Széchenyi nevét viselő teret ugyan többször is átnevezték (volt Október 29., és Ferenc József tér is) ez idő alatt, az Akadémia azóta is megőrizte méltóságát.
©