Tetszett a cikk?

Példátlan összefogás eredményeként épülhetett fel a Magyar Tudományos Akadémia székháza 150 évvel ezelőtt. Ma már szinte elképzelhetetlen, de akkoriban a teljes magyar értelmiség összefogott az Akadémia létrejöttéért. Az épület több rendezvénnyel is ünnepli a jubileumot, de előtte még körbejárhattuk a patinás épület rejtett zugait, a Kézirattártól egészen a padlásig. Radnóti, Ady vagy Arany féltve őrzött kéziratai mellett még egy halotti maszkra, és egy titkos, de annál impozánsabb kilátóra is bukkantunk.

Az Akadémia épületére több terv is készült, 2 magyar és 3 német építész is benyújtotta saját ötletét. Az épp nemzeti öntudatra ébredő ország, és az Akadémia alapítói is olyan épületet akartak, amely hűen kifejezi a nemzeti jegyeket. Végül Friedrich August Stüler tervei alapján kezdődött el az építkezés. A székházat 1865. december 11-én avatták fel.
Túry Gergely
Ilyen is lehetett volna: Henszlmann Imre is pályázott, de végül nem az ő tervei alapján épült meg az Akadémia.
Túry Gergely
Neoreneszánsz díszítés a homlokzaton.
Túry Gergely
Az elnöki tárgyaló falain a korábbi MTA-elnökök arcképei kaptak helyet.
Túry Gergely
Az Akadémia könyvtára. Ottjártunkkor sem állt meg a kutatómunka.
Túry Gergely
''Ártatlan dac.'' Arany János versben vágott vissza azért, hogy bár felajánlották neki a főtitkári pozíciót, mégsem kapta meg az ahhoz járó lakosztályt.
Túry Gergely
Arany János mellszobrocskája a Kézirattár kartotékszekrényén.
Túry Gergely
A vers megjelenése után azonban Arany kárpótlásul kapott egy cserépkályhával berendezett szobát, ahol élete végéig feleségével élt. Halála után özvegye örökölte meg a kiváltságot.
Túry Gergely
A Kézirattár egyik legféltettebb kincse: Radnóti Miklós Bori notesza. Óriási szerencse, hogy a noteszra sértetlenül találtak rá a tömegsírban. A notesz különlegessége, hogy két vers is (Gyökér, 4. Razglednica) csak ebben a füzetecskében lelhető fel.
Túry Gergely
A budapesti irodalmi élet egyik fő találkozóhelye a Kisfaludy Társaság irodája, ma alelnöki irodaként funkcionál. Emléktábla hívja fel a figyelmet arra, hogy Bartók is dolgozott itt Amerikába költözése előtt.
Túry Gergely
Kisfaludy Károly halotti maszkja a kiállítóteremben. Erről mintázták mellszobrát.
Túry Gergely
Vénusz és Ámor. Kisfaludy Károly 1829-es festménye.
Túry Gergely
Az épületben rengeteg műalkotás őrzi az alapító, gróf Széchenyi István emlékét.
Túry Gergely
Még a kiállítótér és a padlás közötti útvonalon is kincsekre bukkanhatunk.
Túry Gergely
Az Akadémia padlástere, amely 1869-ben, röviddel a megnyitás után leégett. 1874-ben építették újra, Ybl Miklós tervei alapján.
Túry Gergely
A Dunára és a budai oldalra néző panoráma az MTA épületének tetejéről. Ez lenne a tökéletes helyszín a tűzijáték megtekintéséhez.
Túry Gergely
Révai és Descartes szobra az Akadémia homlokzatán. A homlokzatot több helyen is híres tudósok, például Galilei, Newton vagy Leibniz szobrai díszítik.
Túry Gergely
A kiállítótermek felülvilágítását a padlástérben elhelyezett ablakok adják. A maradék kis térben csak pallókon, szűk útvonalakon lehet közlekedni.
Túry Gergely
Az MTA nem csak egy üres, patinás épület. Ottjártunkkor egy doktori védés és egy másik rendezvény is zajlott.
Túry Gergely
Széchenyi mellszobra a földszintre vezető lépcsőn.
Túry Gergely
Széchenyi az 1825-ös, pozsonyi országgyűlésen felajánlja jövedelmét egy ''Tudós Társaság'' alapítására. Ezt a történelmi pillanatot örökíti meg az Akadémia utca felőli oldalon látható dombormű.
Túry Gergely
''Méltóság, megközelíthetőség, világosság'' - ez a hármas jelszó kísérte végig az épület 150 éves történetét. Az épületet körbeölelő, ma Széchenyi nevét viselő teret ugyan többször is átnevezték (volt Október 29., és Ferenc József tér is) ez idő alatt, az Akadémia azóta is megőrizte méltóságát.
Túry Gergely

MTA Nagyítás Nagyítás fotógaléria Magyar Tudományos Akadémia (MTA)