Természetesen nem volt nemesség, ugyanakkor való igaz, hogy egyedi, a szabad királyi városok polgáraiéhoz mérhető, hasonlítható jogállás volt ez, melynek részleteit járja körbe a blog. Azt, hogy mik voltak e jogállás alapjai, kezdetei, a következő posztban pedig azt, miként alakult át az elmúlt évszázadok során azzá, ami a Redemptióban (1745) részt vevők számára az elkövetkező 100 évben kétségtelen jelentős gazdasági előnyökkel járt. Nagy leleplezés nem lesz, hiszen jelentős irodalma van, sok tanulmány a neten is elérhető, mégis a kun és jász leszármazottakban, elszármazottakban erősödő tájékozatlanságot érezni.

A kunok, jászok XIII. századi beköltözésük óta olyan hadi érdemeket szereztek, amelyek valósan igazolták azt az elvárást, amely a mongolokkal szemben, az ő harcmodorukat ismerő, ellenük egy esedékes támadás esetén jól használható katonai segédnépként számolt velük. IV. Béla tehát felismerte a lehetőséget, s időben, helyesen döntött. Már a betelepülésükkor, az ún. kői egyezményben megkapták a vendégnépeket illető kedvezményeket, azaz részleges adókedvezményt kaptak, s ami ennél is fontosabb ekkor, hogy saját jogaik szerint élhettek. De mint írtuk az első részben "A betelepüléskor még nem illette meg őket önálló jogállás" - írja a blogger. Kíváncsi a teljes történetre? A Történelem mindenkinek blogon elolvashatja.