„Nem tudtam, hogy ez bántalmazás” – védekezett halkan és nagyon határozatlanul Ny. Éva a Pest Megyei Bíróság szerdai tárgyalásán. K. Árpád tagadta, hogy egy vita hevében az asszony haját megragadta és fejét beleverte az autó kormányába, azt állította, hogy nem történt semmi különös, csak éppen veszekedtek. Karnyújtásnyira egymástól, a bírói pulpitus előtt Éva nem ellenkezett: „úgy történt, ahogy Árpi mondja”, de aztán mégis elismerte újra, hogy a férfi beleverte a fejét a kormányba. Próbálta ugyan elvenni a „dulakodás” élét, ám nem volt ereje cáfolni K. Árpád kijelentését, miszerint az asszony nálánál „sokkal agresszívebben viselkedik általában”. „Nem tudtam, hogy ez bántalmazás” – állította többször is, hogy korábbi vallomását mégse cáfolja meg teljes egészében.

A tárgyaláson előkerült egy eddig soha meg nem említett történet a tiszalöki gyilkosság előestéjéről, a tanú hosszan vallott pszichés zavarairól, beszélt arról, miként próbálták védett tanúnak szervezni, s miként hatott rá, amikor meghallotta, hogy közeli ismerőseit gyilkosságokkal gyanúsítják. Óvatlanul megcáfolta, hogy a vádlottak elfogása előtt soha nem hallott a sorozatgyilkosságról.

Gyakorlatilag az összes eddigi vallomását cáfolta, ezért nehezen érthető, hogy miért nem vonja vissza őket egytől egyig, miért vállalja, hogy ellentmondásokba keveredik, szavahihetősége megkérdőjelezhető, elbeszélései zavarosak, amiket azután ötletszerűen próbál helyesbíteni. A tanácselnök bíró, aki az egész tárgyalás folyamán hangsúlyozza, szeretné pontosan megérteni, miért ellentmondásos az asszony elbeszélése, mi az ellentmondás oka, azt javasolta, tegyék helyre a dolgokat: „ön nyolc hónapon keresztül etette a hatóságokat?” Kíváncsi arra, hogy mi volt a koronatanú magyarázata a kérdésre? Olvassa el a Cigányvadászat-per blogon.