Mi tehetné tökéletesebbé Amerikát?
Washington ma a végletekig polarizált és diszfunkcionális politika szinonimája. Sokak szerint ennek oka a politikusok és a pénzvilág összefonódásában keresendő - olvasható a szuverén.hu oldalon.
Az amerikai politikai válság okait kutatók között egyre többen vannak, akik a kampány- és pártfinanszírozás, valamint a lobbizás megengedő szabályait teszik felelőssé a krízisért. A magánérdeket szimbolizáló „pénz” és a közérdeket szolgálni hivatott „politika” mindig is kéz a kézben járt Amerikában. Eisenhower elnök 1961-es búcsúbeszédében felhívta az utókor figyelmét az akkor legerősebb és ellenállhatatlannak tetsző katonai-ipari érdekcsoport növekvő politikai befolyására.
Elemzők szerint ma a különleges érdekcsoportok befolyása soha nem látott mértékben van jelen az amerikai politikában. Nem túlzás azt állítani, hogy a magánérdek és a közérdek egymáshoz való viszonya, kölcsönössége évszázadok óta kiemelt témát szolgáltat a társadalomtudományok számára.
Leegyszerűsítő és veszélyes a kettő végletes szembeállítása, de az biztos, hogy a demokratikus döntéshozatal nem feltétlenül jár jól, ha a nép képviselői anyagilag túlságosan függnek azoktól a cégektől, korporációktól, szakszervezetektől, amelyekre vonatkozóan meghatározó döntéseket hoznak - írja a cikk szerzője. A teljes cikket elolvashatja a szuveren.hu oldalon.
"A kormány most csak rossz alternatívák közül választhat"
Valószínű, hogy a kapkodó, rövid távon tüzet oltó intézkedések és a nagyotmondás kombinációja folytatódik, feltehetően kiegészítve a politikai ellenfelek további kriminalizálásával - olvasható a szuveren.hu oldalon.
Kifordított bizonyítás a Munka Törvénykönyve új tervezetében?
A jelenlegi szabályok szerint a munkáltatói felmondást indokolni kell, vita esetén pedig a „felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania”.
Mire jó az etnikai profilalkotás?
A rendőrség zaklató és diszkriminatív igazoltatási gyakorlata növeli a kisebbségek és a hatóságok közötti feszültséget. A londoni, a párizsi és a budapesti felmérések hasonló rendőri attitűdöt jeleznek.
El szabad-e rejteni az arcot egy tüntetésen?
A gyülekezési törvény nem tiltja az arc elmaszkírozását. A kormányzat ezen próbált változtatni a 2006-os utcai harcokat követően és most, a „bohócforradalom” után. A kérdés az, hogy szabad-e tiltani az arc titkolását.
Az emlékezés szigetei
Vannak dolgok, amiket nehéz szavakkal vagy képekkel bemutatni – ilyen az esztelen, elvakult pusztítás.
Mi lesz a WikiLeaks-iratok haszna?
A nyilvánosságra került WikiLeaks-dokumentumok szétfeszítik a sajtó műfaji kereteit. Értelmezésük újszerű kihívásokat és lehetőségeket rejt magában. Szokatlan perspektívából láthatjuk önmagunkat.
