A TASZ ismerteti előéletét, hogy valójában milyen célból jött létre 1994-ben. Első sorban az Amerikai Társaság a Szabadságjogokért példája lebegett a szemük előtt, amely alapján hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy a polgárok maradéktalanul tudjanak élni a szabadságjogaikkal. E mellett pedig „watchdog” szerepet is kívánnak betölteni. Viszont nem mindenkit „ugat meg” a szervezet, tevékenységüket valamilyen területre korlátozzák.

Blogbejegyzésükben három olyan esetet magyaráznak el, amiben nem vagy csak korlátozott mértékben emelték fel a hangjukat. Az egyik ilyen, hogy a TASZ miért nem emeli fel a hangját, ha romák követnek el bűncselekményt. Az ok az, hogy a romákat ért vagy a romák által elkövetett bűncselekmények esetében alapból nem avatkoznak közbe. A cigánygyilkosságok kapcsán azért döntött úgy a TASZ, hogy a romákkal szembeni hivatali diszkriminációval kezdenek foglalkozni, mert a hazai cigányságon kívül nincs olyan csoport, aki rendszeres hátrányos megkülönböztetésben szenved.

Hogy a szlovákiai nyelvtörvény kapcsán miért nem szólaltak meg, annak oka pedig az, hogy kizárólag a saját területeiken mozognak, másfelől nincsen mindenhez megfelelő szakértelmük vagy erőforrásuk, esetleg egy másik szervezet már foglalkozik hasonlóval. „A készülő magyarországi jogszabályokkal ellentétben azonban nem monitorozzuk rendszeresen a külföldi államok, például Szlovákia jogalkotását, különösen nem olyan területeken (nyelvi, etnikai és kulturális jogok), amelyekkel idehaza sem foglalkozunk. Ez nem jelenti azt, hogy hidegen hagynak minket ezek a témák.” –olvasható a blogon.

Hogy volt a TASZ 2006-ban arra pedig a szerző szerint egyszerű a válasz. Sárosi Péter megcáfolja azt, hogy „liberális baloldali” a jogokat „szelektíven értelmező” szervezet lenne, hiszen ugyanúgy megvizsgálták a sávolyi beruházás vagy a Gripenek ügyét. 2006-ban pedig ingyenes védelmet nyújtottak azok számára, akiket jogellenes rendőri atrocitás ért. „Azok, akik ma “Magyarország lejáratásával” vádolnak minket a külföld előtt, néhány évvel ezelőtt ellenzékből még lelkesen támogatták azt, hogy nemzetközi tamtamdobokat vertünk a hazai törvénytelenségek ügyében – és akik akkor kormányból bíráltak minket, most ellenzékiként rajongóinkká váltak. A TASZ álláspontja viszont kormányoktól függetlenül mindig ugyanaz, és mi mindig ellenzékben vagyunk, pénzt pedig nem fogadunk el sem a kormánytól, sem politikai pártoktól. Döntse el mindenki maga, kit tart hitelesebbnek.” –írja befejezésül Sárosi Péter.