Régóta várt kamatcsökkentés az eurózónában
Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) fél százalékponttal csökkentette irányadó kamatait. Az euró árfolyama csak kis kilengéssel reagált a döntésre, mivel a piac számított a monetáris enyhítésre.
Az EKB irányadó kamatrátája, a változó kamatú repotenderhez rendelt kéthetes refinanszírozási kamatminimum mostantól 2,75 százalékra mérséklődik. Előzőleg utoljára tavaly novemberben volt kamatcsökkentés az EKB-ban, akkor is fél százalékpontos. A londoni bankközi piacon az euró a bejelentés előtt 99,99 dollárcent volt, közvetlenül utána 1,0010 dollárig erősödött, néhány perc múlva azonban 99,87 dollárcentig süllyedt vissza a kurzus.
A piac számára nem jelentett igazán meglepetést az EKB kamatdöntése, mivel az eurózóna kedvezően alakuló inflációs adatai előre jelezték a lépést, valamint a bank holland elnöke, Wim Duisenberg már kedden utalt a monetáris lazítás lehetőségére. Az előzetes becslés szerint az euróövezet átlagos inflációja 2,2 százalékos volt novemberben tizenkét hónapra a szeptemberi 2,1, és az október 2,3 százalék után. Az euróövezeti infláció hosszú idő után először idén májusban érte el, lefelé haladva, a 2 százalékos tizenkét havi ütemet. A bank szerint a tizenkét havi infláció az utóbbi hónapokban kissé az EKB által meghatározott 2,00 százalékos felső árstabilitási tűréshatár felett járt, és az év hátralévő időszakában még emelkedhet is kissé, sőt 2003 elején is még 2,00 százalék felett maradhat. Utána azonban a fogyasztói árak emelkedési üteme visszatér az EKB által az árstabilitás szempontjából még elviselhető felső szint alá. Duisenberg szerint az euró erősödése és a gyenge növekedés is az inflációs nyomás enyhülését valószínűsíti.
"Az előző kamatdöntő ülés óta megszaporodtak a kamatcsökkentést indokló fejlemények; az előjelek az inflációs nyomás enyhülésére utalnak, s a gazdasági növekedés is meglehetősen lanyha" - kommentálta csütörtökön a kamatdöntést Wim Duisenberg. Az EKB elnöke ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a gazdasági növekedést jó eséllyel lassító kockázatok is jelen vannak még az euróövezetben. Duisenberg ezek közé sorolta a makrogazdasági egyensúlytalanságokat a világgazdaságban, a geopolitikai fejleményeket és a tőzsdei árfolyamzuhanásoknak a fogyasztásra gyakorolt esetleges hatásait.
Az EKB legfőbb célkitűzése az árstabilitás elérése: a kamatpolitika és az egyéb monetáris eszközök segítségével próbálja meg elérni a bank, hogy a tizenkét havi inflációs ráta 0-2 százalék között legyen. (MTI)
A piac számára nem jelentett igazán meglepetést az EKB kamatdöntése, mivel az eurózóna kedvezően alakuló inflációs adatai előre jelezték a lépést, valamint a bank holland elnöke, Wim Duisenberg már kedden utalt a monetáris lazítás lehetőségére. Az előzetes becslés szerint az euróövezet átlagos inflációja 2,2 százalékos volt novemberben tizenkét hónapra a szeptemberi 2,1, és az október 2,3 százalék után. Az euróövezeti infláció hosszú idő után először idén májusban érte el, lefelé haladva, a 2 százalékos tizenkét havi ütemet. A bank szerint a tizenkét havi infláció az utóbbi hónapokban kissé az EKB által meghatározott 2,00 százalékos felső árstabilitási tűréshatár felett járt, és az év hátralévő időszakában még emelkedhet is kissé, sőt 2003 elején is még 2,00 százalék felett maradhat. Utána azonban a fogyasztói árak emelkedési üteme visszatér az EKB által az árstabilitás szempontjából még elviselhető felső szint alá. Duisenberg szerint az euró erősödése és a gyenge növekedés is az inflációs nyomás enyhülését valószínűsíti.
"Az előző kamatdöntő ülés óta megszaporodtak a kamatcsökkentést indokló fejlemények; az előjelek az inflációs nyomás enyhülésére utalnak, s a gazdasági növekedés is meglehetősen lanyha" - kommentálta csütörtökön a kamatdöntést Wim Duisenberg. Az EKB elnöke ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a gazdasági növekedést jó eséllyel lassító kockázatok is jelen vannak még az euróövezetben. Duisenberg ezek közé sorolta a makrogazdasági egyensúlytalanságokat a világgazdaságban, a geopolitikai fejleményeket és a tőzsdei árfolyamzuhanásoknak a fogyasztásra gyakorolt esetleges hatásait.
Az EKB legfőbb célkitűzése az árstabilitás elérése: a kamatpolitika és az egyéb monetáris eszközök segítségével próbálja meg elérni a bank, hogy a tizenkét havi inflációs ráta 0-2 százalék között legyen. (MTI)