Az új német kancellár Brüsszelben állt ki Ukrajna mellett

Jelképesen május 9-én, vagyis az Európa-napon utazott Brüsszelbe Friedrich Merz, akinek nem ismeretlen az uniós közeg, hiszen volt már EP-képviselő is. Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott sajtótájékoztatóján az új német kancellár emlékeztetett arra, hogy az európai projekt kezdetét jelentő szén- és acélipari integráció nem csupán gazdasági kérdés volt, hanem arról szólt, hogy végre túllépjenek a Franciaország és Németország közötti rivalizáláson azáltal, hogy kulcsfontosságú iparágaikat egyesítik. Merz beszélt arról is, hogy számára a következő évek központi célkitűzése az EU ipara versenyképességének erősítése és a tőkepiaci unió megteremtése. Majd egyértelműen állást foglalt Ukrajna mellett.

Hálás vagyok, hogy az EU állam- és kormányfőinek túlnyomó többsége egyetért abban, hogy Ukrajna oldalán állunk, és továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcában

– mondta Merz. Beszámolt arról, hogy hosszú beszélgetést folytatott már kancellárként Donald Trumppal, és az amerikai elnökkel egyetértettek szinte minden kérdésben. Ami a kölcsönös vámokat illeti, az EU-nak konkrét javaslatai vannak.

Szeretném, ha felajánlanánk amerikai partnereinknek a műszaki szabványok kölcsönös elismerését, mert úgy gondolom, hogy rengeteg lehetőség rejlik benne, ha piacokat akarunk nyitni, amit nem teszünk, és ezt a lehetőséget nem használjuk ki eléggé

– fogalmazott a kancellár, felidézve, hogy néhány évvel ezelőtt ez az egyik kulcskérdése volt a két tömb szabadkereskedelmi tárgyalásainak. Ilyesmiről most szó sincs, a cél a kölcsönös büntetővámok elkerülése.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök egyetértett a kancellárral a versenyképesség fontossága kapcsán, ami az Európai Bizottság egyik kulcsfontosságú prioritása. Ennek egyik kritikus eleme a megbízható és megfizethető energia.

Ehhez hatalmas beruházásokat kell végeznünk a hálózatokba, az összekötő vezetékekbe és a tárolásba. Nem energiából van hiány, hanem a tárolási kapacitásból és a hálózatból

– magyarázta Von der Leyen, aki az uniós versenyképességet javító törekvések közé sorolta, hogy az EU-nak egyre több országgal és országcsoporttal van szabadkereskedelmi megállapodása, szám szerint 76 ilyen szerződést kötött már az Unió, de Von der Leyen hozzátette:

Örömmel számolnánk közéjük az Egyesült Államokat is. Ezért tettünk egy nullát a nulláért ajánlatot az asztalra. Készen állunk az ipari termékekre kivetett vámok eltörlésére. Intenzíven dolgozunk az amerikai vámok tárgyalásos megoldásán.

Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a testület további hárommilliárd eurót biztosít a Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtására, illetve az ukrán menekültek befogadására.

A paktummal a következőket kapjuk: erősebb külső határok, jobb módszerek a másodlagos migráció megelőzésére, gyorsabb menedékjogi eljárások.

Ez az a közös uniós politika, amelyet a magyar kormány nem támogatott, és nem is akar végrehajtani, így aztán feltehető, hogy ebből a plusz EU-forrásból sem részesül Magyarország. Ezt a forrást az uniós költségvetés félidős felülvizsgálata során különítették el, a kidolgozott szabályok szerint minden tagállam meghatározott összeget kap, a jogosultsági kritériumoknak megfelelően. A tagállamoknak 2025 végéig módosítaniuk kell meglévő nemzeti programjaikat, hogy hozzájussanak ehhez a kiegészítő finanszírozáshoz. Magyarország azonban nem készített ilyen nemzeti programot, így aztán nincs lehetőség ezt a pénzt becsatornázni a nemzeti költségvetésbe.

A német kancellár találkozott António Costával, az Európai Tanács elnökével is.