szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Repülőrajtot vett Friedrich Merz: a nagy nehezen megválasztott német kancellár először egy nap alatt két (leg)fontosabb európai szövetségét, Franciaországot és Németországot látogatta meg, majd Brüsszelbe utazott, ahol az uniós intézmények vezetőivel találkozott. Ursula von der Leyen hárommilliárd eurós meglepetéssel várta.

Jelképesen május 9-én, vagyis az Európa-napon utazott Brüsszelbe Friedrich Merz, akinek nem ismeretlen az uniós közeg, hiszen volt már EP-képviselő is. Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott sajtótájékoztatóján az új német kancellár emlékeztetett arra, hogy az európai projekt kezdetét jelentő szén- és acélipari integráció nem csupán gazdasági kérdés volt, hanem arról szólt, hogy végre túllépjenek a Franciaország és Németország közötti rivalizáláson azáltal, hogy kulcsfontosságú iparágaikat egyesítik. Merz beszélt arról is, hogy számára a következő évek központi célkitűzése az EU ipara versenyképességének erősítése és a tőkepiaci unió megteremtése. Majd egyértelműen állást foglalt Ukrajna mellett.

Hálás vagyok, hogy az EU állam- és kormányfőinek túlnyomó többsége egyetért abban, hogy Ukrajna oldalán állunk, és továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcában

– mondta Merz. Beszámolt arról, hogy hosszú beszélgetést folytatott már kancellárként Donald Trumppal, és az amerikai elnökkel egyetértettek szinte minden kérdésben. Ami a kölcsönös vámokat illeti, az EU-nak konkrét javaslatai vannak.

Szeretném, ha felajánlanánk amerikai partnereinknek a műszaki szabványok kölcsönös elismerését, mert úgy gondolom, hogy rengeteg lehetőség rejlik benne, ha piacokat akarunk nyitni, amit nem teszünk, és ezt a lehetőséget nem használjuk ki eléggé

– fogalmazott a kancellár, felidézve, hogy néhány évvel ezelőtt ez az egyik kulcskérdése volt a két tömb szabadkereskedelmi tárgyalásainak. Ilyesmiről most szó sincs, a cél a kölcsönös büntetővámok elkerülése.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök egyetértett a kancellárral a versenyképesség fontossága kapcsán, ami az Európai Bizottság egyik kulcsfontosságú prioritása. Ennek egyik kritikus eleme a megbízható és megfizethető energia.

Ehhez hatalmas beruházásokat kell végeznünk a hálózatokba, az összekötő vezetékekbe és a tárolásba. Nem energiából van hiány, hanem a tárolási kapacitásból és a hálózatból

– magyarázta Von der Leyen, aki az uniós versenyképességet javító törekvések közé sorolta, hogy az EU-nak egyre több országgal és országcsoporttal van szabadkereskedelmi megállapodása, szám szerint 76 ilyen szerződést kötött már az Unió, de Von der Leyen hozzátette:

Örömmel számolnánk közéjük az Egyesült Államokat is. Ezért tettünk egy nullát a nulláért ajánlatot az asztalra. Készen állunk az ipari termékekre kivetett vámok eltörlésére. Intenzíven dolgozunk az amerikai vámok tárgyalásos megoldásán.

Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a testület további hárommilliárd eurót biztosít a Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtására, illetve az ukrán menekültek befogadására.

A paktummal a következőket kapjuk: erősebb külső határok, jobb módszerek a másodlagos migráció megelőzésére, gyorsabb menedékjogi eljárások.

Ez az a közös uniós politika, amelyet a magyar kormány nem támogatott, és nem is akar végrehajtani, így aztán feltehető, hogy ebből a plusz EU-forrásból sem részesül Magyarország. Ezt a forrást az uniós költségvetés félidős felülvizsgálata során különítették el, a kidolgozott szabályok szerint minden tagállam meghatározott összeget kap, a jogosultsági kritériumoknak megfelelően. A tagállamoknak 2025 végéig módosítaniuk kell meglévő nemzeti programjaikat, hogy hozzájussanak ehhez a kiegészítő finanszírozáshoz. Magyarország azonban nem készített ilyen nemzeti programot, így aztán nincs lehetőség ezt a pénzt becsatornázni a nemzeti költségvetésbe.

A német kancellár találkozott António Costával, az Európai Tanács elnökével is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!