szerző:
hvg.hu

Jugoszlávia kedden hétéves késéssel ratifikálta a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni egyezményt. Az egyezmény függeléke szerint Jugoszláviának maradéktalanul együtt kell működnie az ENSZ intézményeivel, beleértve a hágai Nemzetközi Törvényszéket is, ám Belgrád ennek mindeddig nem tett eleget maradéktalanul.

Kedden a szövetségi parlament alsóháza ratifikálta a megállapodást, a felsőház még november 13-án hagyta jóvá az egyezményt, amelyet Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevic szerb elnök 1995. november 21-én, az egyesült államokbeli Daytonban írt alá. Az egyezséget három hetes kemény alkudozás előzte meg, a tárgyaló felek között Richard Holbrooke, a washingtoni kormányzat képviselője közvetített. Az egyezmény hivatalos aláírására 1995. december 14-én került sor Párizsban, a nagyhatalmak képviselőinek jelenlétében.
Az egyezmény ratifikálása és végrehajtása annak ellenére váratott magára Jugoszláviában, hogy Milosevics bukása után Belgrád több nemzetközi dokumentumban kötelezettséget vállalt erre. A daytoni egyezmény értelmében például Jugoszláviának azonnal véget kellett volna vetnie a boszniai szerb hadsereg támogatásának, de Belgrád ezzel csak az idén tavasszal hagyott fel teljesen.
A daytoni megállapodással zárult le a három és fél évig tartó, közel 140 ezer halálos áldozatot követelő és 50-60 milliárd dolláros kárt okozó boszniai háború. Eredeti határai megtartásával fennmaradt és nemzetközi protektorátus alá került Bosznia és Hercegovina, amelyet széles önállósággal rendelkező két országrészre osztottak fel: a Bosnyák-Horvát Föderációra és a Szerb Köztársaságra. Szarajevó egységes maradt, s fővárosa lett az uniónak.
A 11 cikkelyből és 11 függelékből álló egyezmény rendelkezett Bosznia belső etnikai határairól: a föderáció kapta a köztársaság területének 51 százalékát, a szerb entitás a terület 49 százalékát. A két köztársaságnak van saját elnöke, parlamentje és kormánya, emellett közös, paritásos alapon működő törvényhozása, kormánya, háromtagú elnöksége, amelyben képviselteti magát a bosnyák, a horvát és a szerb entitás, központi bankja és alkotmánybírósága.
A jugoszláv parlament alsóházában a baloldali és a radikális ellenzék azt hangoztatta, hogy Boszniában áthágják az egyezményt, s az alkotmányozó folyamat "unitárius" állam megteremtése felé vezet, ezért nem lenne szabad ratifikálni az egyezményt. A kormányoldal képviselője, Vladan Batic színjátéknak nevezte az ellenzék háborgását, mivel az egyezményt Szlobodan Milosevics akkori szerb elnök írta alá, most pedig "munkásságának hódolói" nem akarják ratifikálni. Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter szerint Jugoszlávia számára most különösen fontos a megállapodás ratifikálása, mert az ország csatlakozni kíván a NATO békepartnerségi programjához, márpedig a daytoni egyezmény rendelkezik a katonai szövetséggel való együttműködés "kezdetleges elemeiről". (MTI)

Átvilágítják a milliárdos adósságot felhalmozó szemétszállító céget

Átvilágítják a milliárdos adósságot felhalmozó szemétszállító céget

Fának hajtott egy autó Nagytarcsa közelében

Fának hajtott egy autó Nagytarcsa közelében

Vlagyimir Putyin Kiszel Tünde nyomába eredt

Vlagyimir Putyin Kiszel Tünde nyomába eredt

Ujjlenyomattal lehet majd nyitni és indítani a Hyundai-okat

Ujjlenyomattal lehet majd nyitni és indítani a Hyundai-okat

A kommunista tervgazdálkodás totális csődje, már a kenyér is luxuscikk Havannában

A kommunista tervgazdálkodás totális csődje, már a kenyér is luxuscikk Havannában

A Momentum szerint testkamerákat kellene viselniük a rendőröknek a túlkapások miatt

A Momentum szerint testkamerákat kellene viselniük a rendőröknek a túlkapások miatt